Lettország csatlakozott a Minszk elleni litván energiabojkotthoz

Lettország nem fog vásárolni a hamarosan üzembe lépő új Fehérorosz Atomerőműben (BelAESZ) előállítandó villanyáramot, csatlakozva ezzel a Litvánia által Minszkkel szemben már korábban életbe léptetett energiabojkotthoz, írja az MTI.

Krisjanis Karins lett kormányfő kedden kijelentette, hogy országa teljesen leállítja az áramvásárlást Fehéroroszországtól, amennyiben az beindítja az új atomerőművet. A BelAESZ atomerőmű a litván határtól 50 kilométerre fekvő Asztravecben épül.

A kormány ülését követően Karins azt mondta: figyelembe véve a szomszédos Fehéroroszországban zajló belpolitikai eseményeket és a velük kapcsolatban felmerülő, a nukleáris biztonságot érintő kérdéseket, a kabinet úgy döntött, ha Fehéroroszországban beindítják az asztraveci atomerőművet, Riga beszünteti az áramvásárlást Minszktől.

A litván parlament szerint a BelAESZ veszélyt jelent az ország nemzetbiztonságára, ezért Riga még 2017-ben megtiltotta az ott előállítandó áram vásárlását, sőt azt sem engedi, hogy a litván hálózaton keresztül szállítsanak más országokba fehérorosz áramot. Vilnius igyekezett bevonni kezdeményezésébe a szomszédos országokat, de Lettország idáig vonakodott ezt megtenni.

Fehéroroszország augusztus 7-én kezdte üzemanyaggal feltölteni épülő atomerőműve első reaktorát, amelyet várhatóan az év utolsó negyedében helyeznek üzembe.

Az ország első atomerőművének két VVER-1200 típusú blokkja összesen 2400 megawatt teljesítményű lesz. Fehéroroszország az orosz 3+ generációs blokktípust választotta, amely a korábbi értékelések szerint teljes mértékben megfelel a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség legszigorúbb biztonsági követelményeinek és ajánlásainak. Az atomerőmű építését 2013 novemberében kezdték el, a projekt 11 milliárd dollár értékű, ebből 10 milliárdot orosz hitelből fedeznek. A második blokk felépítését 2020-ban fejezik be, az erőmű akkor kezdeti teljesítményének kétszeresével működik majd.

Az orosz hitelező és a fehérorosz kormány szerint a VVER-1200-as reaktorokkal épülő blokkok az üzemeltetés után évi mintegy 5 milliárd köbméter földgáz megtakarítását teszik lehetővé, és körülbelül 10 millió tonna szén/dioxid-kibocsátástól mentesítik a felhasználót.