Az amerikai álom nem pite – Nikola Teslától Elon Muskig

Az utóbbi években inkább csak az amerikai bevándorlási hivatal (ICE: Immigration and Customs Enforcement) botrányairól hallunk, amely esetenként a bevándorló szülőket szétválasztja gyermekeiktől, a folyamatos emberi jogi kifogásokkal mit sem törődve. Ez a gyakorlat két éve kezdődött, de a Covid-járvány idején felerősödött, és a szigorú karanténszabályok nemegyszer bizonyítottan mentális traumát okoztak az érintett családtagokban. Ennek fényében felmerül a kérdés: 

Ezt vizsgáljuk most meg két bevándorló példáján keresztül, akik bár nem egy időben éltek, mégis sok minden összeköti őket.

Az amerikai álom legendája nagyrészt az olyan bevándorlóknak köszönhető, mint az 1856-ban, az Osztrák–Magyar Monarchia, a mai Horvátország területén született Nikola Tesla. Kiemelkedő képességei már fiatalkorában nyilvánvalók voltak, tudott például fejben integrálszámításokat végezni, amit tanárai egyszerűen nem akartak elhinni neki, és csalónak tartották.

Tesla 1874-ben elköltözött szülővárosából, hogy elkerülje a Monarchiában kötelező katonai szolgálatot. Hősünk egy időben Budapesten is dolgozott, a Puskás Tivadar-féle telefonközpontban, majd később Puskás segítségével a párizsi Edison Központban kapott munkát. Tesla itt már úgy látta, hogy Európában korlátozottak a lehetőségek számára, ezért 1884-ben kivándorolt Amerikába, hogy az akkor már elismert feltalálóval, magával Edisonnal dolgozhasson.

Közös munkájuk viszonylag rövid ideig tartott, mert Edison nem fizette ki Teslának a sikeres újításaiért beígért 50 000 dolláros jutalmát (mai értéken 12 millió dollárt) arra hivatkozva, hogy csak viccelt, amikor ekkora összeget ajánlott fel. Innen származik Edison híres mondata: „Tesla, te nem ismered az amerikai humort!” Innentől Tesla a saját útját járta, elképesztő tudományos és viszonylagos anyagi sikerekkel kísérve. Több saját céget alapított, köztük a Nikola Tesla Companyt, és szinte megszámlálhatatlanul sok szabadalmat jegyzett be, amelyek közül a legismertebb talán a Tesla-tekercs lett.

Nikola Tesla coloradói laborjában 1899-ben

Fotó: Stefano Bianchetti / Getty Images Hungary

Az amerikai állampolgárságot 35 éves korában nyerte el, halála után pedig az SI 1960-ban Tesláról nevezte el az elektromos indukció mértékegységét. Magánéletében kortársai antiszociális, de mégis hihetetlenül színes egyéniségnek írták le, aki szinte sosem aludt, és nyolc nyelven – köztük magyarul – beszélt folyékonyan.

Az, hogy az amerikai álom még ma is életben van, nagyrészt egy másik bevándorlónak, a dél-afrikai Elon Musknak köszönhetjük. Őt sok közös tulajdonság és életesemény köti össze Teslával, akiről végül kedvenc saját vállalata, a Tesla Motor Company is kapta a nevét.

Musk 1971-ben Pretoriában született, és Teslához hasonlóan ő is az Egyesült Államokban látta a lehetőségek hazáját. Ezért – apja kifejezett rosszallása ellenére – már 18 évesen, 1989-ben Kanadába költözött, mert úgy gondolta, onnan könnyebb lesz bevándorolni álmai földjére, mint Dél-Afrikából. Ez persze abban is segített, hogy elkerülje az akkor Dél-Afrikában még kötelező katonai szolgálatot, így példaképéhez, Teslához hasonlóan elvileg ő is katonaszökevénnyé vált.

Kanadai tanulmányai után Musk 1995-ben felvételt nyert a jó nevű kaliforniai Stanford Egyetem PhD-programjába, rövid idő múlva azonban úgy döntött, hogy inkább saját cég alapításába kezd. A többi már történelem, mondhatnánk, hiszen az utóbbi idők egyik legsikeresebb, legszínesebb egyéniségű és legeredetibb ötletekkel előálló feltalálóját és üzletemberét láttuk kibontakozni az egykori félénk, gyerekkorában kicsúfolt dél-afrikai bevándorlóból.

Elon Musk az asztalánál El Segundóban 2004-ben

Fotó: Paul Harris / Getty Images Hungary

Elon Musk létrehozta többek között részben vagy teljes egészében az internetes fizetést lehetővé tevő PayPalt (1999-ben), majd a magánkézben levő űrkutatást kifejlesztő SapceX-et (2001), az elektromos autózás új dimenzióját elhozó Tesla Motor Companyt (2003), a napenergia felhasználásában új utakat nyitó Solar Cityt (2006), a nagy sebességű utazást vizsgáló Hyperloopot (2013), a mesterséges intelligenciával foglalkozó OpenAIt (2015), az emberi agyat számítógépekkel összekötni kívánó Neuralinket (2016), illetve a városi közlekedést forradalmasítani kívánó Boring Companyt (2016).

Már a felsorolásból is látszik, hogy Musk méltó az amerikai álom modern megtestesítője címre. Anyagilag eddig is sikeres volt, de a legutóbbi időkben egyenesen nemcsak Amerika, de a világ egyik leggazdagabb emberévé is vált, elsősorban a Tesla Motor Company részvényeinek friss szárnyalása során, mellyel egyetlen nap alatt 1800 milliárd forintnak megfelelő dollárral nőtt a vagyona. Anyagilag tehát még példaképénél, Nikola Teslánál is sikeresebb lett, a sors iróniájával fűszerezve éppen a Tesláról elnevezett cége révén.

Az már szinte felfoghatatlan, hogy egy 2003-ban induló márka mára a világ legértékesebb autógyártója lett, megelőzve olyan nagy hagyományú gigászokat, mint a Toyota- vagy a Volkswagen-csoport. A közelmúlt ellenkező tartalmú hírei ellenére tehát az amerikai álom él és köszöni, jól van.

Elon Musk a Tesla Model X bemutatóján Fremontban 2015-ben

Fotó: Justin Sullivan / Getty Images Hungary

(Borítókép: Nikola Tesla és Elon Musk. Fotó: Roger Viollet / Pascal Le Segretain / Getty Images Hungary)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!