A vakcinafejlesztők időzített bejelentései a tőzsdéket is megmozgatják
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Gazdaság cikkek
-
Milliárdokkal károsítottak meg rászorulókat, az étkeztetési szektort teljesen áthatja a korrupció - Rég nem látott mértékben verték hitelbe magukat a magyarok
- Csaknem 500 milliárd forintot keresett a magyar állam szeptemberben
- Nincs építkezős kedvében a magyar, évtizedes visszaesés látható
- Véget ért a Boeing sztrájkja, megszületett a megállapodás
A Covid elleni védőoltásokat fejlesztő vállalatok komoly tőzsdei cégek, hatalmas piaci értékkel. Közülük még a legfiatalabb, a 2010-ben alapított és 2018 decemberében tőzsdére vitt Moderna Inc. is ilyen, hiszen piaci értéke jelenleg 26 milliárd dollár.
Termékeik száma pedig 0, azaz nulla.
Ez már önmagában is furcsa, és joggal adhatna okot tehát aggodalomra. Sőt, kísértetiesen hasonlít a Nikola nevű, hidrogénhajtású teherautókat gyártó cég körül kialakult botrányra, vegyük példának a termékek hiányát és a vállalat hatalmas piaci értékét.
A Moderna, ha lehet, még ennél is érdekesebb helyzetben van, hiszen a cég már gyakorlatilag állami támogatást és megrendelést is kapott a gyakorlatban még nem létező Covid elleni védőoltására. A Trump-kormány által kezdeményezett Operation Warp Speed – amely az amerikai adófizetőknek mintegy 10 milliárd dollárjába kerül – bevonta a már sokat bizonyított és termékek sorát gyártó gyógyszegyárak (Johnson & Johnson, AstraZeneca, Pfizer, Merck, Novavax, Sanofi, GlaxoSmithKline) mellé a Modernát is. A sorból egyébként a Modernán kívül a Novavax is kilóg, gyártott termék hiányában, de erről később...
A projektbe való bejutást már bejelentették, és az eredmény nem is maradt el:
a Moderna részvényeinek értéke ebben az évben eddig közel 300 százalékot emelkedett, természetesen nagyrészt a bejelentés óta.
Nem mellesleg volt a részvényárakban egy nagyobb emelkedés annak bejelentése után is, hogy a Moderna megkezdte a vakcina klinikai kipróbálását, majd egy durvább esés, amikor augusztus 31-én a cég közölte, hogy az oltóanyag mínusz 20 fokos tárolást igényel. Ez persze a gyakorlati alkalmazást, így például a tárolást és a szállítást rendkívüli módon megnehezítené, így a cég vakcinái iránti érdeklődés jelentősen csökkent, a részvényárfolyamok pedig esni kezdtek.
Ilyenkor a rutinos tőzsdézők bevásárolnak, hogy az olcsón megszerzett részvényeken aztán egy újabb, immáron pozitív bejelentést követően adjanak túl. Ez jelen esetben sem maradt el.
Hasonló bejelentést tett a Covid elleni vakcinaverseny (és a tőzsdepiac) egy másik prominens résztvevője, az ugyancsak amerikai Pfizer is, mely a német BioNTec nevű céggel közösen fejleszt vakcinát. Az ő készítményük egyenesen mínusz 70 fokos tárolást igényel, ami, még ha a vakcina maga sikeres is lenne, szinte lehetetlenné teheti a gyakorlati alkalmazását, ugyanis ritka az olyan háziorvosi rendelő, ahol ilyen hűtésre lehetőség lenne. A Moderna és a Pfizer, illetve BioNTec szakemberei ezt nyilvánvalóan már a kezdetektől fogva tudták, így kevéssé érthető, hogy ezt miért nem közölték eddig. A BioNTec részvényei egyébként szintén 90 százaléknál is többet emelkedtek idén, és feltehetőleg minden egyes állami megrendelés bejelentésekor tovább fognak drágulni.
Rángatják az árfolyamokat
Egy újabb Covid-vakcinát fejlesztő cég – szintén tőzsdei szereplő –, az AstraZeneca esete is elgondolkodtató: a cég szeptember elején bejelentette, hogy egy súlyos mellékhatás miatt felfüggeszti az oltóanyag klinikai kipróbálását, ami a részvényárfolyam eséséhez vezetett. Mindössze három nappal később viszont a szóvivők bejelentették, hogy mégis folytatják az emberekben történő vizsgálatokat, mert a mellékhatást mégsem a vakcina okozta.
Ezt ennyire rövid idő alatt megállapítani nem lehetett egyszerű feladat, különösen, ahogy később kiderült, egy olyan állapotról van szó (myelitis transversa), amely légúti vírusfertőzések ismert szövődménye, így egy vírusvakcina klinikai kipróbálásakor különösen nagy figyelmet és gondosságot igényel annak eldöntése, hogy pontosan mi okozta azt. A vizsgálatok újraindítása viszont természetesen a céggel és vakcinájával kapcsolatban újra optimizmust, tehát kedvező piaci várakozásokat alapoz meg.
Azóta az Operation Warp Speed újabb tagja, a Johnson & Johnson is bejelentette Covid elleni védőoltásának legutolsó, harmadik klinikai fázisú kipróbálásának megkezdését. Kíváncsian várjuk, hogy náluk milyen akadály lép majd fel eközben, és az milyen részvényárfolyam-változást von majd maga után, valamint, hogy mindezek ellenére milyen értékben tudnak előrendeléseket felvenni egy még nem engedélyezett oltóanyagra – ezek valószínűleg mind tőzsdepiaci vonzatokkal járnak majd.
Bill Gates neve is előkerült
Nemrég jelentették be, hogy az igen hányattatott sorsú, eddig szinte minden felkapott vírusbetegség (például az ebola vagy a zika) ellen vakcinát beígérő, de soha le nem gyártó Novavax is megkezdte Covid-vakcinájának harmadik klinikai fázisú kipróbálását, méghozzá nem az USA-ban, hanem az Egyesült Királyságban. A helyszínt azzal indokolták, hogy a vírus terjedése itt várható a leginkább. Valószínűleg az sem volt mellékes, hogy az ország kormánya 60 millió dózis vásárlását jelentette be a még kísérleti fázisban lévő vakcinából. A céget egyébként 2018-ban Bill Gates is megtámogatta, méghozzá 89 millió dollárral.
Cikkek, esélyek, portrék, eredmények, térképek – minden egy helyen!
Ne maradjon le semmiről, kövesse az Indexen az amerikai elnökválasztás legfontosabb pillanatait és böngéssze a Fehér Ház blog tartalmait!
November 1-től folyamatosan frissülő hírfolyamunkban számolunk be minden fejleményről, a voksolás éjszakáját kiemelt figyelemmel kísérjük. A választás másnapján reggel hét órától élő videós műsorral jelentkezünk, interaktív térképeink segítségével pedig minden információt megtalál!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
