Csökkent az infláció növekedési üteme

Az infláció csökkenése – a tavalyi bázisra alapozott várakozásokkal szemben – október helyett már szeptemberben bekövetkezett, és a fordulat tartós maradhat – nyilatkozták a szakértők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szeptemberi inflációs adatairól az MTI-nek. A KSH csütörtöki jelentése szerint szeptemberben a fogyasztói árak éves növekedési üteme 3,4 százalékra lassult az előző havi 3,9 százalékról. Az éves maginfláció 4,0 százalékra csökkent az előző havi 4,7 százalékról. Az előző hónaphoz viszonyítva átlagosan 0,4 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak.

Szeptemberben véget ért az elmúlt hónapok emelkedő inflációs trendje és a várakozásokat felülmúló adatok időszaka – mondta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Hozzáfűzte: nemcsak a fő inflációs mutató, de a maginfláció (vagyis a volatilis tételektől megtisztított adat) is jelentősen mérséklődött, ami azt jelenti, hogy az inflációs alapfolyamatokban is komoly változás következett be. A rendkívüli mértékű lassulás mögött egyértelműen a szolgáltatások áralakulása húzódik meg. Bár némi enyhülésre számítani lehetett, de annak szeptemberi mértéke komoly meglepetést okozott. A szolgáltatások inflációja havi összevetésben a mostaninál nagyobb ütemben legutóbb 2009 szeptemberben csökkent.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője úgy látja, hogy az infláció csökkenését elsősorban az élelmiszerárak mérséklődő ütemű növekedése, az üdülési szolgáltatások áresése, valamint a telefon, internet előfizetések árának csökkenése okozta. Szerinte a következő hónapokban 3,5 százalék közelében maradhat az infláció, majd decemberre 3,3 százalék közelébe mérséklődhet, így az idén 3,5 százalékos átlagos inflációra számítanak a Takarékbank szakértői a tavalyi 3,4 százalék után. Azt is megjegyezte viszont, hogy a gyengébb forint erősítheti az inflációt, ami egyre erőteljesebben látszik a tartós fogyasztási cikkeken, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolja.