Nem igazán jött be a csok

Egy biztos: az Orbán-kormányok irdatlan pénzt költöttek 2010 óta családtámogatási programokra. Adókedvezmény, hiteltámogatás, egyszeri juttatás, lakáshoz jutás – több ezer milliárd forint ment el csak ezekre.

ennek értelmében összesen 2200 milliárd forintot szánt a kabinet a családoknak a büdzsé tervezésekor. Ebben persze minden benne van, még a Nők 40 program is.

Mindettől a kormány demográfiai fordulatot vár, de hogy ez mit is jelent pontosan, nem tudni. Ameddig a termékenységi mutató 2 alatt van, addig népességfogyásról beszélünk. Ez a mutató évek óta 1,49, ami javulás a 2015 előtti időszakhoz képest, de messze van az ideálistól. Vagyis akár sikerről is beszélhetnénk, hiszen nem romlik a helyzet.

Fordulat tehát nincs, legfeljebb stagnálás, vagyis a születési adatok alapján egyelőre nem jelenthető ki kellő határozottsággal, hogy a programok sikeresek.

Első kör: adókedvezmény

Az elmúlt tíz évben évente 88-93 ezer gyerek született Magyarországon. Az azt megelőző évtizedben ez a szám 94-98 ezer volt. Bár adná magát a következtetés,

Négy olyan év volt 2010 és 2019 között, amikor kevesebb mint 90 ezer gyerek született: 2011 és 2013, majd 2018 és 2019. A legjobb év 2016 volt, akkor több mint 93 ezer baba jött a világra.

2011 óta folyamatosan jelennek meg az újabb és újabb támogatások, amelyek a gyermekvállalást célozzák.

Az első intézkedés a családi adókedvezmény bevezetése volt 2012-től. Az egy- és kétgyerekes családok szempontjából ez inkább szimbolikus volt, hiszen tíz-, illetve húszezer forint a kedvezmény, ez valószínűleg senkit sem sarkallt szülésre. Három gyerek után azonban 99 ezer forint jár. A kedvezmény bevezetését követő években mintha megindult volna fölfelé a mutató, de hamar visszahanyatlott 90 ezer alá, vagyis nem igazolható, hogy a családi adókedvezménytől több baba született – hiszen akkor folyamatos lenne a változás. A kedvezmény 2019-es kiterjesztésének hatása – két gyerek után az eredeti összegnek már a duplája jár – még nem érződhet.

Második kör: csok

A következő jelentős intézkedés a családi otthonteremtési támogatás, azaz a csok, ez 2015 nyarán indult. Ez elsősorban a lakáshoz jutást, illetve a nagyobb, jobb lakásba költözést célozza. Szintén igaz a csokra mint az adókedvezményre, hogy egy és két gyerek mellett a támogatás szimbolikus – főleg egy ingatlan árához képest. Három gyerekkel viszont a támogatás összege 10 millió forint.

A csok elindulása óta 55 ezer gyereket vállaltak be a családok. A gyerekeknek legfeljebb tíz éven belül meg kell születniük.

A csok elindulása után négy és fél évvel nem látszik növekedés vagy trendforduló. Rávághatnánk, hogy akkor mind az 55 ezer baba megszületne csok nélkül is? Ez biztosan nem jelenthető ki, már csak azért sem, mert nem elvárható, hogy egy 2015-ben induló program azonnal éreztesse hatását. Egyelőre azonban az látszik, hogy 2016 óta rendre egyre kevesebb baba született, tavaly 89 ezer. Nagy kérdés, mi lesz az idén: az első féléves adatok 5,5 százalékos növekedést mutatnak – ez az egész évre 93 ezer babát jelentene.

Ez mindenképpen jelentős növekedés, kérdés, hogy egyszeri felpattanásról vagy trendszerű változásról van-e szó. Az biztos, hogy a legújabb családtámogatási eszköz, a babaváró hitel még nem érezteti a hatását. A babaváróval a jövőben megszülető gyerekek révén akár le is lehet nullázni egy tízmillió forintos hitelt. Ehhez is három gyerek kell.

Ennyit ér egy gyerek 

A kormányzat 2012 óta egyértelműen a nagycsaládosokat támogatja elsősorban. A családi adókedvezmény három gyerek után 99 ezer forint, a csok három gyerek mellett 10 millió forint (plusz 10 vagy 15 millió forint kedvezményes hitel is igényelhető mellé), a babaváróval pedig akár le is lehet nullázni 10 millió forint hitelt. A kedvezmények ráadásul halmozhatók is.

Ha valóban széles körben emelkedne a gyerekvállalási kedv a programok hatására, akkor annak kellene kirajzolódnia, hogy az egy és két gyereket nevelő családok száma csökken, hiszen több gyereket vállalnak, így a három és több gyereket nevelők száma emelkedik – vagy legalábbis a csökkenés mértéke nem éri el az egy és két gyereket nevelő családok értékét. Ebből azonban nem látszik semmi, nincs rendszerszinten több harmadik gyerek.

Ez nem tűnik fairnek, ám azt is látni kell, hogy nem bírná el a költségvetés, ha minden baba után milliókat kapnának a szülők. A babák majdnem fele, évente nagyjából 40 ezer újszülött első gyerek. Ehhez képest harmadikként születő babából csak nagyjából 12 ezer van. Ha a nagycsaládosok támogatását kiterjesztenék az első gyerekekre – valójában az első gyerek vállalása jelenti a legnagyobb változást és elköteleződést –, akkor az évente több mint ezermilliárd forint kiadást jelentene a költségvetésnek, ami nyilvánvalóan nem járható út.

(Borítókép: Index)