Könnyen lehet, hogy ön is ráfaragott a hitelmoratóriumra

• A jelen értéke

  A jegybank szerint a moratórium előnye egyebek mellett abban rejlik, hogy egy jelenleg adódó kötelezettséget – vagyis a hiteltörlesztést – el lehet tolni a jövőben úgy, hogy annak költsége is csak a jövőben lesz esedékes. Ezzel – leegyszerűsítve – az az összeg, amelyet most nem kell hiteltörlesztésre fordítani, hanem elkölthetjük bármire, többet ér, mint az a költség, amelyet mindezért a jövőben meg kell fizetni. Ez abban az esetben hasznos, ha most nagy szükségünk van a pénzre – mert nincs munkánk –, és azt feltételezzük, hogy a jövőben kimászunk a bajból, és könnyebb lesz a most elköltött összeget és annak kamatát visszafizetni.

  A hitelmoratórium nincs ingyen
• A tőketartozás után kamatot kell fizetni
• A havi törlesztő nem nőhet
• Ezért a futamidő fog kitolódni

A márciusi gazdaságvédelmi akcióterv sarkalatos pontja volt a hitelmoratórium: a lakosság és a vállalkozások az év végéig megszabadultak a hitel törlesztésének nyűgétől. Az indoklás szerint azért, hogy a járvány idején senkinek ne kelljen amiatt aggódnia, hogy elveszíti az otthonát, javait. Ez mindenképpen fontos, már-már gondoskodó lépés volt, hiszen az ország lezárása komplett szektorokat sodort a tönk szélére cégestől, munkavállalóstól. A lakosság nagyjából fele élt a moratóriummal, jó részük vélhetően inkább azért, mert automatikus volt, kérni kellett a kilépést. Ők most nem járnak jól.

A szabályokat úgy alakította ki a kormány, hogy a bankok nem számolhattak fel kamatos kamatot a moratórium során felhalmozott – nem fizetett – összegre.

A tartozás ugyanis szükségszerűen kamatozik – hiszen pontosan ez a hitelezés lényege. A megállapított kamatot felszámolja a bank, és a kamatteher annál magasabb, minél hosszabb a futamidő. Ezért nem biztos, hogy megéri a lehető legalacsonyabb összegű törlesztőrészletet választani egy hitelszerződésnél, de ez más történet, melynek elbeszélésére egy más alkalommal kerül majd sor.

Nincs ingyenebéd

A helyzet tehát az, hogy a hitelmoratórium igenis pénzbe került mindenkinek, aki igénybe vette azt. Éppen ezért nagyon meg kell gondolni, hogy valóban szükség van-e arra, hogy egy család vagy háztartás fenntartsa a moratóriumot 2021-ben is.

Persze ha valaki elveszítette a munkáját, megélhetését, és semmiképp nem tudná fizetni a hitelét, jól jár a moratóriummal, hiszen amíg azt tart, addig nem eshet késedelembe. Van ideje és lehetősége megoldást keresni.

Nézzünk három alapvető helyzetet!

A kiindulás minden esetben az, hogy nem került veszélybe a család megélhetése, csak éppen nem léptünk ki a moratóriumból. A kérdés pedig az, hogy a nap végén mennyi lesz mindennek az ára. Két paraméter számít: a hitel kamata és a fennálló tőketartozás. A moratórium idejére ugyanis a fennálló tőketartozás után kell megfizetni a kamatot.

A három hitelfajta jellemzően eltérő hitelösszeget és eltérő kamatot jelent. A számításhoz egy moratóriumkalkulátort használtunk, amelynek segítségével bárki kiszámolhatja a saját hitelének alakulását is.

A lakáshitelek átlagos kamata az MNB kimutatása szerint márciusban 4,01 százalék volt, így ezzel számolunk – elvileg azzal a kamattal kellene számolni, ami a hitelszerződés megkötésekor volt érvényben, de ezt nem lehet reprodukálni. Ha a lakáshitelből még nyolcmillió forint tőketartozás van hátra, akkor a moratórium alatt 252 ezer forint kamat halmozódott fel.

A szabad felhasználású jelzáloghitelek kamata magasabb, mint a lakáshiteleké, s jellemzően kisebb összegűek. A márciusi átlagos kamat 5,84 százalék. Ötmillió forint fennálló tartozás mellett a moratórium alatt 230 ezer forint kamatköltség keletkezik, hárommillió forint esetében pedig 138 ezer forint.

A legmagasabb kamata a fedezet nélküli személyi kölcsönöknek van. A márciusi átlagos mérték 12,14 százalék. Itt a hitelösszeg nagyságrendekkel alacsonyabb, mint a jelzáloghiteleknél – épp azért, mert ezek a gyorsan hozzáférhető hitelek drágák. Hárommillió forint tőketartozás esetén a moratórium alatt 286 ezer forint kamat halmozódik fel, egymillió forint tartozás mellett pedig 95 ezer forint. Itt látszik igazán, hogy valójában nagyon sokba kerül a moratórium.

Miért mondja az MNB, hogy nem kerül többe?

A konstrukció úgy lett kialakítva, hogy a moratórium után nem nőhet a törlesztő – egyébként ez sem igaz, de erre még visszatérünk. A moratórium alatt felhalmozott kamatot úgy kell megfizetni, hogy a bankok kitolják a hitel futamidejét. Vagyis a példánkban szereplő összegeket hozzácsapják a tartozáshoz, majd változatlan havi törlesztő mellett valahány hónappal meghosszabbítják a futamidőt. Hogy mennyivel, az a felhalmozott kamattól és a havi törlesztőrészlet összegétől függ. Reálisan néhány hónapról lehet szó.

Ez azt jelenti, hogy végeredményben duplán tovább kell fizetni a moratóriumos hiteleket. Egyrészt a futamidő kitolódik, másrészt a moratórium kilenc hónapjával is csúszik a lezárás. Összességében tehát

ahhoz képest, mint ami a hitelszerződésben szerepelt – ebből persze kilenc hónap maga a moratórium. Ha csak azért maradt valaki a moratóriumban, mert ennek nem számolt utána, azt tehát komoly meglepetés érheti a következő hitelértesítő kézhez vétele után.

(Borítókép: Index)