Tényleg éhen fognak halni a katások, ha nyugdíjba vonulnak?

A biztosítási ügynökök évek óta folyamatosan hívogatják a katásokat azzal, hogy nem lesz nyugdíjuk, és ezen csak úgy lehet segíteni, ha minél hamarabb valamilyen megtakarítási formába pakolják a pénzüket. És mi másba, mint egy jó kis nyugdíjbiztosításba. De tényleg így van ez? Tényleg nem lesz nyugdíja a katásoknak, vagy ez csak egy ócska trükk? És ha nem, miért nem?

A kata forgalomtól és bevételtől függetlenül havi 50 ezer forint adókötelezettséget jelent. Ez az 50 ezer forint adó nem sok. Összehasonlításképpen: a minimálbér után – ez bruttó 161 ezer forint – a munkaadó és munkavállaló együtt 78 ezer forint adót és járulékot fizet. Az átlagbér után – ez 367 ezer forint – pedig 178 ezret. A kata felső határa 12 millió forint, vagyis a fentiekkel összevetve havonta egymillió forint bevételt is elérhet, az adó azonban 50 ezer forint marad. Ezzel tudja le a katás minden közterhét. Tehát a nyugdíj- és egészségbiztosítását is – utóbbival most nem foglalkozunk.

Kis adó, nagy gond

Mivel a kata révén befizetett nyugdíjjárulék rendkívül kevés, így a várható nyugdíj is az lesz. A kata esetében a járulékalap – amely összeg után kiszámítják a nyugdíjjárulékot – fix összeg, az idén 98, júliustól 102 ezer forint, ami kevesebb, mint a minimálbér. Vagyis úgy kezelik, mintha a katás a minimálbérnél alacsonyabb összeg után fizetne járulékot – tök mindegy, mekkora volt a valós jövedelme. Ez azonban még nem minden. A nyugdíj összegének megállapításában jelentős szerepe van annak is, hogy mennyi szolgálati időt szerez a munkavállaló.

Leegyszerűsítve: 40 év az elvárható, ha ennél többet szerez valaki, akkor a nyugdíja nagyobb lesz, ám ha kevesebbet, akkor sokkal kisebb. Márpedig a kata alapvetően rövidebb szolgálati időt jelent 2016 óta, fokozatosan egyre rövidebbet. Az idén 360 nap katázás már csak 222 napot jelent a szolgálati időben. Vagyis ha minden így marad, és még tíz évig katázik valaki, akkor 3600 nap helyett 2220 nap lesz a szolgálati idő. A különbség majdnem négy év. Ez a négy év akár tízezer forintokban is mérhető különbséget jelent a nyugdíj összegében.

Hogy mennyi lesz a katás nyugdíja, lehetetlen kiszámítani, pontosabban több előfeltevés is szükséges a becsléshez. A legfontosabb ilyen, hogy a kata fenn fog-e maradni a további évtizedekben is, lényegében változatlan formában. Ez szinte kizárt (semmilyen adónem nem maradt még fenn változatlanul ennyi időn át), de mivel egyelőre a kata van és működik, ezzel fogunk számolni.

Mennyi lesz az annyi?

A számításunk alapja egy 40-42 éves állampolgár, aki összesen 40 évet fog dolgozni. Pályakezdőként 2002-ben minimálbért keresett, ez közös minden számításnál. Ezt követően eltérő pályaíveket nézünk meg. Az első ilyen a kényszervállalkozás minimálbérre bejelentve, amelyet követett a kata, s azt feltételezzük, hogy ez ki fog tartani a nyugdíjba vonulásáig. Ezt hasonlítjuk össze egy végig minimálbéres járulékfizetéssel, egy olyannal, ahol mostanra a munkavállaló az átlagbért elérte, és egy olyannal, ahol az átlagbér dupláját keresi.

Katásként az alábbiakkal kell számolni: ha emberünk 2013 óta katázik, akkor 2016-tól kezdve a szolgálati ideje kevesebb lesz, mint a valós ledolgozott évek. Ez az eleve rendkívül alacsony járulékalap mellett nagyjából tíz évvel csökkenti a szolgálati időt. Ez azt jelenti, hogy mai értéken számolva a nyugdíja kevesebb mint 55 ezer forint lesz. Ez annyira kevés, hogy a duplája is éppen több, mint a létminimum.

Ez azt jelenti, hogy a kata legfeljebb kiegészítésként jöhet szóba a teljes szolgálati idő részeként, de erre hosszú távon építeni nem lehet. Megoldás lehet, hogy úgy kell felépíteni a vállalkozás működését, hogy a kata szerint csak ideig-óráig adózzon a vállalkozó, és készüljön arra, hogy nagyobb járulékalap szerint is tudja majd fizetni a járulékokat. Azaz bejelenti magát, és meghatározott jövedelem után fizeti a járulékot.

Másik megoldás, hogy havonta egy jelentősebb összeget valamilyen hosszú távú megtakarításba tesz a katás, így lesz valamekkora kiegészítése a nyugdíj mellé. Azért ehhez elég komoly összeg kell, hiszen a katás nyugdíj csak 55 ezer forint lesz. Vagyis a nyugdíjaskori járadék jelentős részét magának kell előteremteni.

Harmadik megoldás, ha a katás céget mellékesben csinálja a szaki munkaviszony mellett. Ez azt jelenti, hogy a munkaviszony révén válik biztosítottá a katás, maga a 25 ezer forint összegű kata ugyanakkor már nem ad hozzá semmit a szolgálati időhöz. Valószínűleg a kettő kombinációja a legjobb megoldás, vagyis ha a munkaviszony mellett a katás bevétel egy részéből hosszú távú megtakarításra is jut.

Mennyivel több a sima nyugdíj, mint a katás?

Sokkal. Már a folyamatosan minimálbért kereső munkavállaló járulékalapja is magasabb lesz, mint a katásé, ráadásul meglesz a 40 év szolgálati ideje is. A pontos nyugdíj összegét kiszámolni természetesen nem lehet, hiszen nem tudni tíz-húsz évre előre, mennyi lesz a bér. A kalkulátorok jellemzően arányosítva becsülik meg a későbbi jövedelmet, ez alapján egy ideális életpálya szerint számolják ki a nyugdíjat. Úgy, mintha azt ma kapná meg a nyugdíjas, vagyis jelenértéken. Az ONYF kalkulátora jóval pontosabb összeget számol, ott viszont csak a meglévő jövedelmet lehet beírni, előre nem lehet becslést készíteni.

Mindezek alapján ha egy munkavállaló folyamatosan a minimálbért kapja, akkor a nyugdíja mai értéken 89 ezer forint lesz. Vagyis másfélszer több, mint a katás nyugdíj. Ha a 2002-es, 50 ezer forint minimálbérhez képest ma már az átlagbért kapja – és várhatóan ez meg is marad –, akkor a nyugdíja mai értéken számolva 175 ezer forint lesz. Ha már az átlagbér dupláját is megkeresi, akkor a becsült nyugdíj mai értéke 240 ezer forint.

Ehhez havonta 120–185 ezer forint saját forrás kell, ami évente 1,5–2 millió forint. Ezt az összeget azonban rendkívül nehéz összehozni.