Az emberek elvárják, hogy az állam kezelje a problémákat
További Gazdaság cikkek
- Drámai létszámleépítés jön az egyik legnagyobb észak-magyarországi gyárnál
- Vészhelyzet van a szomszédban, tömegesen vándorolnak el az országból
- Hátunk helyett a szánkba vettük – a legjobb túrós batyukat kerestük
- Van megoldás, így tehetünk a halálozás csökkentéséért
- Matolcsy Györgyék jelezték: Koránt sincs vége a lakásárak emelkedésének
Érzékelhetően erősödik az állam gazdasági szerepvállalásának támogatottsága a feltörekvő európai térségben, és a jelenséget erősíti a koronavírus-válság is – áll az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) kedden ismertetett éves helyzetértékelésében.
A közép- és kelet-európai országok gazdasági átalakulásának finanszírozására 1991-ben létrehozott londoni pénzintézet a Jelentés az átalakulásról (Transition Report 2020–2021) című 128 oldalas elemzésében kimutatja, hogy az egykori szocialista tábor gazdaságaiban az állami szektorban dolgozók aránya a teljes foglalkoztatott állományon belül 45 százalékról 24 százalékra csökkent az 1990-es évek közepe óta, de még mindig 7 százalékponttal magasabb, mint más, hasonló karakterisztikájú gazdaságokban.
Az EBRD tanulmánya szerint a kelet-európai szocialista rendszerek megszűnése és a Szovjetunió ezt követő összeomlása végleg igazolni látszott azt a tételt, hogy csökkenteni kell az állam szerepvállalását a gazdaságban.
Azóta azonban három ezzel ellentétes hatású tényező nyomán felerősödtek az állam fokozott gazdasági szerepét szorgalmazó hangok.
Az első a 2008–2009-es globális pénzügyi válság és az ezt követő recesszió volt, amelynek nyomán világossá vált, hogy a piacok, ha magukra hagyják őket, nem mindig állnak elő társadalmilag optimális megoldásokkal.
A második tényező a klímaválság, amely egyértelművé tette, nemzeti és nemzetközi szinten is szükséges a kormányzati közbelépés a koordinációs kudarcok elkerülése, a zöldinnováció ösztönzése és a piaci melléfogások következményeinek kezelése végett.
Azokra hárulnak, akik legkevésbé képesek elviselni
A nagyobb állami beavatkozás mellett szóló harmadik tényező a mélyülő gazdasági egyenlőtlenség, valamint az, hogy a gazdasági kockázatok egyre inkább éppen azokra hárulnak, akik a legkevésbé képesek e kockázatok elviselésére – áll az EBRD keddi jelentésében.
A bank közölte: az idei Transition Report összeállításához elvégzett felmérése azt mutatja, hogy azokban az egykori szocialista országokban, amelyekben az EBRD befektetéseket hajt végre, a lakosság 45 százaléka pártolja az állami tulajdonlás kiterjesztését az üzleti szektorban és az iparban.
A koronavírus-járvány okozta válság még gyorsítja is ezt a folyamatot, és ez is jelzi, hogy a polgárok mindinkább elvárják az államtól azoknak az egészségügyi és gazdasági kockázatoknak a kordában tartását, amelyekkel jelenleg az egyének szembesülnek
– áll az EBRD helyzetértékelésében.
A jelentés kimutatja azt is, hogy az állami cégek rendszerint nagyobbak, mint a magáncégek: az EBRD működési térségében az állami tulajdonú vállalkozásoknak több mint az egyharmada száznál több, a magánszektorbeli cégek 45 százaléka tíz vagy ennél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat.