Régészeti ellenőrzés mellett folytatódik a Citadella felújítása
További Gazdaság cikkek
- Árulkodó számok: úgy vettek fel hitelt a magyarok, mintha nem lenne holnap
- A Toyota növelte globális autóeladásait novemberben
- Karácsonyi csoda: van, amiben Magyarország kenterbe veri az európai mezőnyt
- Rohamléptekben ürülnek a gáztárolók, ebből még baj lehet
- Megtudtuk, mit iszik a magyar, ha igazán szomjas
Az állapotfelmérés és régészeti feltárás után rövidesen megkezdődnek a Citadella megújításának munkálatai, ezek során azonban továbbra is biztosított lesz az állandó régészeti felügyelet –mondta el az M1 aktuális csatorna csütörtöki műsorában a beruházást végző Várkapitányság Zrt. kommunikációs- és marketing igazgatója.
Kőrösi Gábor elmondta: a fejlesztések 2022-ig tartó első ütemében megszüntetik a sokáig elhanyagolt, lepusztult, méltatlan állapotokat, megújítják az erőd belső udvarát, rendbe hozzák a külső falakat, és Budapest egyik legszebb közparkját alakítják ki itt.
A második ütemben, 2023-ig Szabadság Bástyája címmel egy olyan kiállítás születik meg az ágyútoronyban, amely a magyarság szabadságküzdelmeit mutatja be a magyarok és külföldiek számára egyaránt izgalmasan.
– mondta Kőrösi Gábor.
A nemrég zárult régészeti feltárás legkorábbi leletei a 2000-2500 éves kelta kerámiatöredékek, de találtak az i.sz. 3. századból származó római pénzérmét is. Ez egy valódi ritkaság, hiszen a mindössze kilenc hónapig uralkodó Tacitus császár verete került elő a Citadellán.
Az eddig régészetileg egyáltalán fel nem tárt területen a palánkvárat építő oszmánoktól származó emlékek kerültek elő, például kerámiák és pipák is. Jelentős felfedezés volt az 1815-ben, József nádor kezdeményezésére felépült, két tornyú egyetemi csillagvizsgáló falmaradványai is. Ahogy az Index is megírta korábban, a Gellért-hegyen felépített Csillagda Európa legkorszerűbb csillagvizsgálójának számított, de szerepét csak ötven évig tölthette be, 1870-ben ugyanis elbontották a Citadella építésekor.
A régészek egy első világháborús légvédelmi ágyútalpat is feltártak. A ritka hadfelszerelés az Osztrák-Magyar Monarchiában készült, mindössze négy-öt található belőle Európában, a mai kutatások szerint a most megtalált szerkezettel együtt már kettő van Magyarországon; az 1250 kilogramm tömegű ágyútalp a Hadtörténeti Intézet és Múzeumba kerül.
Az állapotfelmérést és régészeti feltárást követően a munkálatok a Citadella közepén álló, második világháborús légvédelmi betonbunker elbontásával folytatódnak – mondta Kőrösi Gábor.
A beruházás tervezett összköltsége 20 milliárd forint.