Gusztáv
-8 °C
-1 °C

Lobban-e a gyertyaláng a családi asztalnál karácsonykor?

GettyImages-1229750011
2020.11.28. 16:22 Módosítva: 2020.11.28. 19:41
Hol lehet az idén viszonylag normálisan karácsonyozni? Ott, ahol fegyelmezetten, legkésőbb november elején jöttek a szigorítások, és ez már a görbén is jól látszik.

2020 nyarának végén egységes képet mutatott Európa a Covid-járványt illetően: egy ország volt, ahol magas volt a napi fertőzöttek száma: Spanyolország. És Málta, de a nagyon alacsony lakosságszám miatt ez torzított adat. A két állam mellett a többi klasszikus nyaralóhely viszonylag tiszta volt, lehetett menni lazítani. A többi országban sem adott okot aggodalomra a fertőzöttek számának alakulása, ősszel azonban jelentősen megváltozott a helyzet, jött a robbanás. Néhány országban már csökken az új fertőzöttek száma, máshol nem is volt igazi robbanás, ismét máshol pedig még csak most jön a neheze.

A jobb áttekinthetőség kedvéért az európai országokat régiókba rendeztük: nyugati, déli, északi (plusz Baltikum) és keleti irányban. A négy országcsoport tagjai nagyjából hasonló jegyeket mutatnak, így jobban átlátható, kik milyen stratégiát alkalmaztak, és annak mi lett az eredménye.

Lobban-e a gyertyaláng a családi asztalnál karácsonyeste?

Tulajdonképpen ez az a kérdés, amit mindenki tudni akar. Nagyon úgy tűnik, hogy Nyugat-Európában igen. Az államok többsége brutális fertőzési plafonon van túl, ehhez képest Írország és Németország laposra nyomta a görbét a térségben egyedülálló módon. Kiemelten rossz számokat mutatott Liechtenstein és Luxemburg is, de a kicsi államok esetében nagyon torzítóak a számok. Az adatok szerint a legmagasabb fertőzöttséget Belgium, Svájc és Franciaország produkálta,

a két hét alatt nyilvántartásba vett új fertőzöttek száma Belgiumban meghaladta az 1600-at százezer főre vetítve.

Persze az is látszik, hogy a nagyon durva csúcsot követően november második és harmadik hetétől minden országban meredeken csökkenni kezdett az új fertőzöttek száma. A két, trendtől eltérő állam közül Írországban látható hasonló, ám sokkal laposabb ívű görbe, Németország pedig egészen sajátos utat jár be. Ha a ráta hasonló ütemben csökken a következő hetekben, akkor a legtöbb nyugat-európai országban megünnepelhető lesz a karácsony. Hogy ez pontosan mit jelent, az nyilván eltérő, de Franciaországban például hetekre bontott intézkedési tervet tett közzé a kormány, így nemcsak az adventi hetek, hanem a szilveszterezés is tervezhető – folyamatos nyitás mellett.

Kelet és közép

Sajnos már november vége van, ez azt jelenti, hogy ezt a trendet itt, Közép- és Kelet-Európában csak bajosan lehet karácsonyig lekövetni. Nagyjából Csehország és Szlovákia lakói számíthatnak arra, hogy nem szájmaszkban kell csillagszórót gyújtani: itt a nyugat-európaihoz hasonló a minta. Csehországban Belgiumhoz hasonlóan november első hetében tetőzött a járvány, ami durva szigorítással és lezárással járt. Szlovákiában jóval laposabban alakult a görbe, mára mindkét államban tartósan csökken az új fertőzöttek száma. A megindult csökkenés ugyanakkor nem jelent automatikus győzelmet.

Szlovéniának is van még miért aggódnia, hiszen a meredek emelkedést sikerült megállítani ugyan, de csak ideig-óráig. A többi állam viszonylag magas fertőzötti számon beragadva kínlódik. A 100 ezer főre vetített 14 napos adat 600 és 1000 körül van, ez naponta Ausztriában több mint hatezer, hazánkban több mint 4600 új fertőzöttet jelent kéthetes átlagban számolva. Ez azt jelenti, hogy Ausztria, Magyarország, Horvátország, Szlovénia, Lengyelország, Románia és Szerbia még nem érte el a tetőpontot. És ha el is éri az elkövetkező napokban, hetekben, az érezhető csökkenés még messze van.

Az adatok alapján inkább azzal lehet számolni, hogy csendes, eseménytelen és rokonlátogatásoktól mentes karácsony lesz az idei. Hogy szilveszterkor mi lesz a helyzet, egyelőre nem tudni, de ha karácsonyi vásárok nincsenek, vélhetően szilveszteri szabadtéri bulik sem lesznek. Ennél persze sokkal fontosabb, hogy a járvány tetőzésén a régió még nem jutott túl. Nyugat-Európa után ebben a régióban terjed a vírus a legintenzívebben. Csak az északi távolságtartás és a mediterrán napsütés tudta megfékezni a vírust. Egy ideig.

Észak és dél

Nem túl jó adatokat mutat ugyanis Litvánia. Az északi államokban és a Baltikumban a különutas Svédországot leszámítva jól kezelik a vírus terjedését, Litvánia ezalól kivétel. Az országban ezért nagyon szigorú lezárást vezettek be november 7-től. Csak munkába lehet járni, és még a családi összejövetelek taglétszámát is korlátozták: egy vasárnapi ebéd legfeljebb ötfős lehet, egy esküvő pedig legfeljebb tíz. A korlátozást a jelentős mértékű emelkedés után hozta meg a frissen választott kormány.

A szigorítás nélkül megjósolhatatlan lenne a járványgörbe alakulása, így viszont hamarosan az esetszám csökkenése várható. A skandinávok közül Izland esete a legérdekesebb. A szigeten nagyon szigorú szabályok vonatkoztak a beutazókra – két negatív teszt vagy két hét karantén. Ezt azonban két francia turista nem tartotta be, és szuperfertőzőként ellátogatott pár fővárosi kocsmába.

Az eredmény az ábrán látható: az egész országban végigsöpört a járvány, és csak hosszú hetek alatt tudták ismét visszaszorítani.

Heroikus küzdelmet folytattak Dél-Európában az államok annak érdekében, hogy a turizmus valahogy helyretegye a gazdaságot nyáron. Az őszi szezon ugyanakkor már felemásra sikerült. A csúcson biztosan átlendült Spanyolország, Málta és valószínűleg Ciprus is. Olaszországban és Portugáliában azonban egyelőre nem látszik a lassulás. Portugália hazánkkal egy időben vezette be a kijárási korlátozást több régióban, azzal a különbséggel, hogy hétvégén már délután egykor életbe lép. Vagyis dolgozni lehet, hétvégén elmászkálni azonban nem, a lépés az ország lakosságának 70 százalékát érinti.

Igyekezett megakadályozni az összeomlást Görögország, ahol november végéig meghosszabbították a lezárást. A meghosszabbítás hírére Athénban 24 órás sztrájkot tartottak, ezrek vonultak az utcára – a képek tanúsága szerint maszkban. Görögországban országos szinten az intenzív ágyak 89 százaléka foglalt, ugyanez az arány északon sokkal rosszabb, 99 százalék. Ennek fényében érthető a további szigorítás.

Emésztik a számokat Olaszországban is. A kormány december elején kell eldöntse, hogy elkezdi-e az enyhítéseket, vagy marad a szigor. Több tartomány is a vörös zónában van, közte Lombardia, ahol már tavasszal is tombolt a vírus. Összesen 16,5 millió ember várja, hogy kinyitnak-e a boltok, mert most csak élelmiszerért lehet kimenni, és dolgozni járhatnak az emberek. Az iskolák is zárva vannak.

A terv az, hogy karácsonyra valamilyen szinten élhető legyen újra az ország.

A fentiekből az látszik, hogy azok az államok, amelyek már november elején tudatosan elkezdtek készülni a karácsonyra, nagy valószínűséggel képesek lesznek olyan körülményeket teremteni, ami ezt lehetővé is teszi. Az iskolák részbeni vagy teljes bezárása, a bevásárlóközpontok, nem élelmiszert áruló boltok bezárása mind azt a célt szolgálta, hogy az embereket szociális távolságtartásra lehessen kényszeríteni.

Túl a nehezén

Térségünkben lesz ez a legnehezebben kivitelezhető, hiszen itt az adventi időszakban kellene csúcsra érni és onnan jelentős mértékben csökkenteni az újonnan megfertőződöttek számát. Erre egyelőre az adatok szerint nincs sok esély Szerbiában, Horvátországban és Szlovéniában sem. E három államban ugyanis csak annyi látszik, hogy esetleg közel van a tető – Szerbia esetében még ez sem.

Hatalmas meglepetés lenne, ha Magyarország érdemi enyhítéseket vezethetne be ezüst- és aranyvasárnap környékén. Az némi optimizmusra ad okot, hogy a korábbi, 25 százalék körüli pozitivitási ráta után az utóbbi napokban rendre a tesztek kevesebb mint húsz százaléka lett pozitív. Ez még mindig rendkívül magas, de

talán ez már abba az irányba mutat, hogy a járvány nem terjed olyan gyorsan, mint akár két hete.

Kitekintéssel Európára ugyanakkor biztosan állítható, hogy túl van a kontinens a csúcson, azaz a legrosszabbon. A 14 napos mozgóátlagot figyelve november közepén találták a legtöbb új fertőzöttet, napi 277 ezret. Ez mára 258 ezer alá csökkent. Ebből a 258 ezerből a kilenc legnagyobb államé 179 ezer fertőzött. Az is látszik, hogy bármilyen átmeneti korlátozó intézkedést vezettek is be az államok, előbb-utóbb mindenhol a szigorú lezárás mellett döntöttek a kormányok.

A járványkezelés sikere pedig azon múlt és múlik, hogy az egyes országok milyen ütemben vezették be ezeket a szigorításokat. Magyarország még nem lépte meg a teljes zárást, azaz a bevásárlóközpontok, nem élelmiszert áruló boltok nyitva vannak, ahogyan az általános iskolák is. Kérdés, sikerül-e ezen lépések megtétele nélkül átvészelni a következő heteket, vagy késve, de ezek a szigorítások is hátravannak-e.

(Borítókép: Maszkot viselő nő egy angliai bevásárlóközpontban felállított karácsonyfa előtt 2020. november 23-án. Fotó: Danny Lawson / PA Images / Getty Images)