Már nyomoz a rendőrség az e-jegyrendszer bedőlése ügyében

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) még 2018 novemberében mondta fel a Scheidt & Bachmann céggel kötött szerződését. A német vállalat lett volna a budapesti e-jegyrendszerhez szükséges infrastruktúra beszállítója, ám miután a rendszer hosszú évek után sem készült el (még 2014-ben írta alá a megállapodást a BKK és a német cég) a magyar fél felbontotta az egyezményt. A botrányba fulladt ügy miatt Tarlós István akkori főpolgármester megvált Dabóczi Kálmán BKK-vezérigazgatótól, az e-jegyrendszer-projekttel foglalkozó vezetők már nincsenek a cégnél. (Azóta egyébként már a Dabóczi-utód Nemesdy Ervinnek, majd az őt váltó Varga Ivettnek is távoznia kellett a vezérigazgatói posztról, komoly a fluktuáció.)

A BKK hatalmas veszteséggel száll ki az üzletből: a cég Karácsony Gergely főpolgármester alatt felállt új vezetése készített egy összefoglalót az eddigi kiadásokról, a részletes számokat a Népszava közölte egy cikkében. 

A társaság ugyanis már rengeteg szoftvert, beléptetőkaput és egyéb infrastruktúrát leszállított, de nem kapta meg az ellenértéküket. A másik oldalon a BKK is szeretne visszaszerezni valamennyi pénzt, ugyanis számos elemet visszaadott tesztelésre a németeknek, miután kifizette azokat, de máig nem kapta vissza őket. A követelésük 5,2 milliárd forintra rúg.

Nagy a csend

Hónapok óta nem jött semmilyen hír a konfliktus fejleményeiről, és mivel a ceh jóval több mint 10 milliárd forintra rúg, megkérdeztük a BKK-t, hogy áll az ügy. Arról tudakozódtunk, elindult-e már a peres eljárás valamelyik fél részéről, ha igen, milyen jogcímen? Szerettük volna megtudni, mekkora összeget követel most az SB és mekkorát a BKK, és hogy sikerült-e például aláírni a szerződést a németekkel a beléptetőkapuk visszaadásáról, melyek éveken át Budapesten porosodtak?

Azt írták, hogy az elektronikus jegyrendszer projektje eddig mintegy 10 milliárd forintjába került a fővárosnak. Azt fent taglaltuk, hogy a számla csak dagadhat, ha az SB bíróságra viszi az ügyet és nyer, vagy kiharcol egy előnyös közös megállapodást.  

A közlekedési vállalat az Indexnek adott válaszában hangsúlyozta, megpróbálják mérsékelni a Budapestet ért kárt, a kivitelezővel való elszámolást azonban nem segítené, ha ismertetnék velünk a követelési tételeiket. Azt elismerték, hogy az érdeklődésünk jogos, hiszen közpénzről van szó, de a türelmünket kérték.

A vállalat nekilátott a megreformált e-jegyrendszer tervezésének, ahogy írják, „ennek során igyekszünk okulni a korábbi hibákból”. Egy olyan megoldást szeretnének, amelyet bankkártyával, mobiltelefonnal, az állam által kibocsátott, utazáshoz használható okmányokkal (például elektronikus személyazonosító igazolvány vagy diákigazolvány) vagy a MaaS (Mobility as a Service)-típusú értékesítési csomagokkal is lehet majd használni. Tervezik az online értékesítés kiterjesztését, új kényelmi szolgáltatások – például automatikus bérletmegújítás – bevezetését és a közösségi közlekedés igénybevételének összekapcsolását más közlekedési módokkal (például Bubi, autómegosztás).

A Scheidt & Bachmannt is megkerestük, hisz kíváncsiak vagyunk rá, ők milyen összeget követelnek jelenleg a Budapesti Közlekedési Központtól, kívánják-e perre vinni az ügyet, és visszakaptak-e már bármit a követeléseik közül. Cikkünk megjelenésééig semmilyen választ nem kaptunk tőlük. 

(Borítókép: Kártyát érint egy férfi a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) elektronikus jegyrendszeréhez kapcsolódó érvényesítő készülékéhez a H6-os HÉV Közvágóhíd végállomásán 2017. szeptember 7-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)