Csak a változás a biztos

A versenyképesség növelése, a gazdaság újraindítása érdekében a kormány megreformálja az adórendszert, számos változás jön 2021-től. A kisadózó vállalkozások tételes adóján szigorítanak, ugyanakkor kedvezőbbé válik a kisvállalati adó. Mit gondol erről? Mennyire látja igazságosnak az átalakításokat?

A koronavírus-járvány kitörése óta folyamatosan egyeztetünk a Pénzügyminisztériummal és az Innovációs és Technológiai Minisztériummal. A célokban egyetértés van közöttünk, de a várható hatások tekintetében nincs. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége érti a törvényalkotói szándékot, hogy a rejtett foglalkoztatás ellen föl kell lépni. Emellett azokkal a statisztikai adatokkal is nehéz vitatkozni, hogy hány alkalmazásban álló személy lett egy-két éven belül katás vállalkozó, és mekkora azoknak a munkavállalóknak a száma, akik egy megrendelőnél dolgoznak. Azt mondhatom, hogy jelentős, ezért a rejtett foglalkoztatás problémája valós. Ugyanakkor a következményeket máshogy ítéljük meg. A Pénzügyminisztérium két dologra számít az adótörvények megváltoztatásával,

• egyrészt, hogy visszaszorul a rejtett foglalkoztatás,
• másrészről százmilliárdos nagyságrendű bevételre tesz szert abból, hogy hárommillió forint fölött 40 százalékos adót kell fizetnie a megrendelő vállalkozásoknak, amennyiben egy irányba számláznak.

Megismétlem,

A rejtett foglalkoztatás igazi oka a magas bér- és járulékteher. Ezért foglaltuk bele a kormányzat és közöttünk – munkaadók és munkavállalók között – létrejött 2016-os, hatéves bérmegállapodásba is a szociális hozzájárulási adó – az adóék meghatározó tényezője – évről évre történő csökkentését. Azóta látjuk a pozitív változásokat, de még mindig magas az adóteher.

A másik probléma, hogy a 40 százalékot a piaci viszonyok között valószínűleg nem a megrendelő fogja viselni, hanem a katás vállalkozó. Elindul majd egy alkufolyamat, és az adóteher nagy részét vagy teljes egészét valamilyen módon, például a megrendelési, vállalási árban érvényesíteni fogják a nagy cégek. Végső soron a katások járnak rosszul, és jöhetnek a „kreatív megoldások” a szigorú szabályozás kikerülésére. Hozzátenném azonban, hogy a nagyságrendileg 400 ezerre tehető katás vállalkozóból 300-350 ezret nem érint a változás, tehát ilyen szempontból ez pozitív. Ami most következik, az az, hogy megfigyeljük a hatásokat, és ha szükséges, újabb egyeztetések jönnek a döntéshozókkal.

Ahhoz, hogy kilábaljunk a válságból, fontos lenne, hogy egyáltalán életben maradjanak a cégek. A home office törvény miatt önök pont azért fejezték ki aggodalmukat, mert a tervezet szerint az gátolhatja a munkaadókat a munkavállalói állományuk megtartásában, fejlesztésében. November 12-én végül megszületett egy átmeneti távmunka-szabályozás, de ez még nem az ígért home office törvény. Elégedettek, vagy ez csak félmegoldás?

A járvány első hullámában külön szabályozás nélkül is jól reagált a piac a nehézségekre, munkaadói és munkavállalói oldalról egyaránt. A szövetség június óta szorgalmazza a munka törvénykönyvének módosítását a többi szakmai szervezettel karöltve. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán is felmerült ez a kérdés, és egyetértés volt a szakszervezetekkel abban, hogy egy olyan szabályozásra lenne szükség, ami nem kőbe vésett, nagyon részletes szabályokat foglal magában, hanem keretet alkot arra vonatkozóan, hogy miben szükséges megállapodnia a feleknek, a munkaadóknak és munkavállalóknak.

Szerencsére a piac jól reagált. A november 12-én megjelent rendelet irányultságával elégedettek vagyunk, nincs benne túlszabályozási törekvés, és belefoglalták azt a lehetőséget, tehát nem kötelező előírást, hogy egy munkaadó a költségkerete terhére, a minimálbér 10 százalékáig költségátalányt adhat a munkavállalójának, ha úgy állapodnak meg. Egyik oldalról elégedettek vagyunk, mert a törvényalkotó lépett abban, amiben megállapodtunk, másrészről ez valóban csak egy félmegoldás, hiszen ez a rendelet nem helyettesítheti a munka törvénykönyvének részletes szabályait, tovább kell lépni, ki kell dolgozni a részleteket a későbbiekben például a felelősség, üzleti titok védelme és egyéb munkaadói és munkavállalói jogok és kötelezettségek tekintetében. A jogbizonytalanság nem jó, nincs ösztönző hatása a foglalkoztatás bővítésére és a növekedésre.

Palkovics László a vállalkozások likviditásának biztosítását segítő forrásokról azt mondta, hogy több mint 3600 milliárd forint már a gazdaságba került, 1400-1500 milliárdról van támogatói döntés, és még mintegy 1000 milliárd forint áll a programcsomagból a vállalkozások rendelkezésére. Mire elegendő ez?

A finanszírozás kérdését jól kezelte a kormányzat. Az első, rendkívül határozott és radikális lépést a Magyar Nemzeti Bank tette meg a hitelmoratóriummal. A programok elindultak, a mikro- és kisvállalkozói körben legsikeresebb Széchenyi Kártya Program jól fut, az igényelt hitelösszeg közelíti az 1000 milliárd forintot, az év végén lehet, hogy el is érjük. A nagyobb cégeknél az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak, valamint a Külügyi és Külgazdasági Minisztériumnak is volt több programja, pályázata, ahol hangsúlyozottan a versenyképes vállalkozásokat támogatták. Később ezeknek a pályázatoknak a felső határán emelni kellett, mert annyi volt a jelentkező. Úgy mondanám tehát, hogy a finanszírozásban komoly eredményeket ért el a kormányzat, nagy lukakat vagy hiányosságokat nem tudnék említeni.

A kormány célzott támogatást biztosít azoknak a vállalkozásoknak, amelyek a pandémia ideje alatt is megtartják a munkaerejüket és fejlesztéseket hajtanak végre. Legutóbb egy több mint 60 milliárdos támogatást jelentett be Szijjártó Péter. Mennyire használják ki ezt a cégek, és mekkora részük bír kidolgozott válságstratégiával?

A nagy, főleg nemzetközi hátterű cégek élnek az ilyen lehetőségekkel. A kisebb cégek számára, amelyek termelékenységben le vannak maradva, inkább a bértámogatás volt jó eszköz. Tudni kell, hogy a tipikus mikro- és kisvállalkozó egy évnél tovább nem tervez előre itthon. Meggyőződésünk, hogy nem szabad kizárólag a legfejlettebb és legversenyképesebb vállalatokra fókuszálni, ugyanis egy komolyabb válságba az egész magyar gazdaság beleremeg. Inkább szélesebb körű, átfogóbb segítségre van szükség – a kisebbeknek, a hátrányos helyzetű vállalkozásoknak adjunk esélyt, hogy versenyképesek legyenek, a nagy cégeket pedig természetesen fejleszteni kell, hogy húzzák a gazdaságot.

Gulyás Gergely az iparűzési adóval kapcsolatban arról beszélt, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának volt egy „radikális javaslata”, de kormánydöntés ez idáig nem született. Önök egyetértenek Parragh Lászlóékkal az adónem eltörlésében?

Nézze, ez egyelőre csak egy javaslat, vállalkozói érdekképviseletként pedig nem mondhatok mást, mint hogy egy ilyen rendszeridegen adónem felfüggesztése, könnyítése mindenképpen üdvözlendő egy oldalról. Azért fogalmazok úgy, hogy rendszeridegen, mert azok a veszteséges vállalkozások is fizetnek, akik megtartják a munkavállalóikat és árbevételük van a koronavírus-járvány közepette. Az adónem kérdését inkább szakmai egyeztetésen kellene megvitatni, ehelyett – esetenként felesleges – indulatokat váltott ki. Ha van egy javaslat, azt végig kell gondolni, fel kell tenni azokat a kérdéseket, hogy pontosan milyen körre terjedne ki, csak a kkv-kra, vagy mindenkire.

A másik kérdés, hogy melyik vállalkozások vehetnék igénybe, a veszteségesek, vagy azok is, akik veszteség nélkül tudnak működni. A végén kialakul az adókönnyítés összege. Az egyensúly megőrzéséhez aztán meg kell nézni azt is, hogy a kieső bevétel tekintetében milyen pénzalapból lehet az önkormányzatokat kárpótolni, hiszen senkinek nem lehet célja, hogy tömegesen csődbe döntse őket: egy önkormányzat nemcsak az infrastruktúrát biztosítja, de jelentős foglalkoztató, és nem utolsósorban a vállalkozások megrendelője is. Összefoglalva

Milyen egyéb adónemet lehetne mérsékelni, felfüggeszteni, vagy eltörölni önök szerint a kkv-k érdekében?

A munkabérterheket lehetne csökkenteni. Ezért mondjuk azt, hogy ne félévben, hanem év elején változzon a szociális hozzájárulási adó, úgy, hogy a koronavírus-járvány idején kivételesen ne vegyék figyelembe a hatszázalékos reálbérmutató alakulását, hiszen a jelenlegi körülmények között kérdéses annak teljesülése. Egy másik hatásos eszköznek tartom a kormány kurzarbeit típusú részmunkaidős bérkiegészítését, ami bár nehezen indult, de mára kiforrottá vált.

Ha már bértámogatás, 12 milliárd forintos kerettel indult el az a program, ami alacsony iskolai végzettségű fiatalok álláskeresését támogatja. Ez a korosztály azért problémás, mert itt háromszoros mértékű a munkanélküliség az egész társadalomhoz viszonyítva – hívta fel a figyelmet korábban a VOSZ. Sikeres az október közepe óta nyitott program?

A vírusjárványtól függetlenül is nagyon hasznosnak gondolom ezt a programot, ezért annak elindulásakor is teljes mellszélességgel kiáltunk mellette. A program 2022 végéig elérhető, tehát bőven van még kifutása. Már az elején igen keresett volt, az első két hétben 824 kérelem érkezett, ezekből 558 jelentkező 25 év alatti, 266 pedig alacsony iskolai végzettségű. Megyékre lebontva Bács-Kiskun megyéből és Hajdú megyéből érkezett a legtöbb jelentkezés. Mára a kérelmek száma már közelíti a 3000-et, és az igényelt támogatási összeg a másfél milliárd forintot.

(Borítókép: Perlusz László. Fotó: VOSZ / Szabó Bernadett)