Baj lesz, ha vége a moratóriumnak?

Tömegével dőlnek be hamarosan a lakossági hitelek? – teszi fel a kérdést cikkében a portfolio.hu.

Mindenki számára elérhető az MNB nem teljesítő lakossági hitelekre vonatkozó statisztikái. Ezekből kitűnik, hogy 165 milliárd forintnyi háztartási hitel volt 90 napon túli késedelemben szeptember végén, ami alig nyolcada a 2014 eleji csúcsnak. A jegybank 2009 elejéig visszatekintő statisztikájában ez az egyik legkedvezőbb adat.

Persze ez nem jelenti azt, hogy az előző válságot teljes egészében kiheverték volna a bedőlt hitellel rendelkező családok, ahogy azt sem, hogy a koronavírus-válság nyomán ne alakulnának ki a későbbiekben újabb fizetési nehézségek.

Közel 102 ezer bedőlt jelzáloghitel-szerződés 18 százaléka maradt a bankoknál 2019 végére, a többi jórészt követeléskezelőknél van.

A Covid–19 közepette bevezetett moratóriumban a banki lakossági hitelállomány 57 százaléka érintett. Ezért a gazdasági portál szerint a fizetési problémák rejtve maradtak eddig a bankok előtt,

a hitelintézetek még azt sem látják feltétlenül, valaki azért nem törleszt, mert nem tud, vagy azért, mert megéri a moratóriumban maradni. Így nehéz a várható nem teljesítési rátát előre becsülni.

Az biztos, hogy a moratórium lejárta a szerződés szerinti törlesztési kötelezettség helyreállását jelenti egy háztartás számára. Az esetek többségében ez a 2020 februárinak megfelelő vagy ahhoz közeli törlesztési terhet jelent majd, a kamatkörnyezet ugyanis nem változott azóta jelentősen.

Az MNB felméréséből az is kirajzolódik, hogy a moratóriumban részt vevő ügyfelek szociodemográfiai helyzete kedvezőtlenebb azokhoz képest, akik folytatták a törlesztést.

• A moratóriummal élő háztartások anyagi körülményei is rosszabbak.
• A moratóriumban lévő háztartások 53 százalékának 300 ezer forintnál alacsonyabb a jövedelme, míg ez az arány a moratóriumból kimaradók esetében csak 35 százalék.
• A moratóriumot igénybe vevők 41 százaléka maximum egy keresővel rendelkezik, a törlesztőknél ez 34 százalék.