Koronavírus: génjeinkben a lefolyás mikéntje

Az orvostudomány számára sokáig talányos volt, hogy szinte megjósolhatatlan, melyik betegnél lesz súlyos, netán halálos az új típusú koronavírus-fertőzés, és ki gyógyul meg viszonylag gyorsan vagy akár tünetmentesen? A járvány kezdetén minden egyszerűnek tűnt, az idős, és krónikus betegségben szenvedő páciensekről gondoltuk úgy, hogy nagy veszélynek vannak kitéve, míg a fiataloknak és alapvetően egészségeseknek nincs is igazán miért aggódniuk, persze idősebb családtagjaik megfertőzésén kívül.

Ahogy az adatok gyűltek, úgy dőlt meg ez a korai teória. Egyre több a fiatal, alapvetően egészséges ember, aki belehal a fertőzésbe. Szinte naponta vannak ilyen esetek hazánkban és külföldön egyaránt, ahogyan egyre több, akár 100 éves betegről is tudomásunk van, akik meggyógyultak a koronavírus-fertőzés után. Erre eddig nem nagyon volt magyarázat, annyi viszont biztosnak látszott, hogy

Az immunrendszer feladata a betolakodók, tehát például a koronavírus eltávolítása. Az erős immunrendszer tehát jó dolog. Elviekben ez így is van, az azonban már a kezdetektől fogva gyanítható volt, hogy a súlyos lefolyású Covid-esetekben mégiscsak az erős, vagy legalábbis túlreagáló immunrendszer lehet a felelős. Ezt azonban inkább fiatal, alapvetően egészséges pácienseknél várnánk, de nem mindig van így. A választ végül, úgy tűnik, most kaphattuk meg erre az igencsak fontos kérdésre.

A természettudományok egyik legrangosabb szaklapjában, az angol Nature-ben frissen megjelent tanulmány szerzői 2244, intenzív osztályon ápolt, tehát a legsúlyosabb Covid-betegek génjeit elemezve sikerült néhány genetikai variánst azonosítani, melyek alapvetően meghatározzák az új típusú koronavírus-fertőzés lefolyását.

A projekt neve Genomicc, és vezetője, az edinburgh-i Kenneth Baillie szerint a hamarosan elterjedő védőoltások ellenére is sok beteg kerül majd az intenzív osztályokra Covid–19–betegséggel, így a vizsgálat eredményei alapvetően irányt mutatnak majd a jövőben is. A projekt során tehát 208 Nagy-Britanniában található intenzív osztály betegeinek genetikáját vizsgálták, és az alábbi eredmények születtek: 

• A TYK2 (Tyrosine kinase 2) gén funkciója kulcsfontosságú a szervezet vírusok elleni reakciójában,
• túlműködése azonban többek között a tüdőszövet súlyos, akár visszafordíthatatlan károsodásához vezethet.

Ez eddig akár rossz hír is lehetne, van azonban jó oldala is: ezt a mechanizmust már most is tudjuk gyógyszeresen befolyásolni, méghozzá egy autoimmun betegség, a rheumatoid arthritis elleni biológiai szerrel, a Baricitinibbel. A gyógyszert Amerikában Olumiant néven az Ely Lilly gyártja és kínálja, igen borsos áron, de még mindig sokkal olcsóbban, mint ami egy hetekig tartó intenzív osztályon történő kezelés ára.

A gyártó legtöbbünknek főleg az általa előállított, hazánkban is kapható inzulinszármazékok kapcsán lehet ismerős. Természetesen a szer Covid–19 elleni hatékonyságának pontos mértékét még további klinikai vizsgálatokkal is meg kell erősíteni, de mindenesetre így már van olyan gyógyszerünk, ami a súlyos lefolyású Covid–19-eseteknél az okot, vagyis az immunrendszer jól körülhatárolt részének túlzott reakcióját, nem csak a tüneteket (fulladás, légzési elégtelenség) képes kezelni.

Az Egyesült Államok gyógyszerhatósága, az FDA már engedélyezte is ezt a gyógyszert Covid–19 kezelésére, méghozzá a vírusölő hatású remdesivirrel együtt adva. A remdesivirről, és annak hazai pályafutásáról mi is többször beszámoltunk. 

Egy másik gén, az IFNAR2 rendellenessége is összefügg a betegség súlyos lefolyásával. Itt azonban nem a gén túlműködése, hanem alulműködése lehet a gond. A IFNAR2 ugyanis két, a vírusok elleni általános védekezésben fontos molekula, az interferon alfa és béta funkciójával van kapcsolatban. Ha tehát alulműködik a gén, a szervezet védekezőképessége gyengül, és testünket elárasztja a koronavírus. Elvileg tehát ilyen esetekben az interferonkezelés segítheti a gyógyulást.

Ilyen próbálkozások már történtek is, de nem jártak meggyőző eredménnyel. Az egésznek azonban inkább a kezelés időzítéséhez lehet köze, vagyis ahhoz, hogy a betegség legelején, vagy annak súlyosabbra fordulásakor adjuk-e a szert, nem pedig az interferon koronavírus elleni hatékonyságához. 

A járvány előrehaladtával tehát egyre több, most már komoly esély is mutatkozik annak legyőzésére. Érkeznek a védőoltások, és a genetikai vizsgálatok segítségével újabb, immáron célzott beavatkozást lehetővé tevő gyógyszerek állnak majd rendelkezésünkre. 

(A cikk szerzője, dr. Vajó Zoltán, klinikai immunológus szakorvos.)

Borítókép: MTI / EPA Fotós: Filip Singer