- Gazdaság
- turizmus
- ksh
- külföldiek
- utazás
- idegenforgalom
- vendéglátás
- koronavírus a gazdaságban
- koronavírus magyarországon
Felére esett vissza ősszel a külföldi turistaforgalom
További Gazdaság cikkek
- 320 ezer bankkártyát hív vissza az OTP Bank külföldön
- Történelmi mélypontra került a forint, Orbán Viktor rámutatott a forintgyengülés felelőseire
- Jelentősen megváltozhat a budapesti lomtalanítási rendszer
- Különös indokkal szünteti meg a kormány a paksi különleges gazdasági övezetet
- Több mint 7,7 milliárd forintot ad a kormány a budapesti egészségügy fejlesztésére
A külföldről Magyarországra utazók száma a harmadik negyedévében ötven százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakától a koronavírus-járvány miatt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemzetközi utazásokról készített legfrissebb jelentésében.
Az idelátogató külföldiek a harmadik negyedévben folyó áron 383 milliárd forintot költöttek, 54 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. Szinte minden területen csökkenő kiadásokat mértek, tartózkodási időtől és utazási céloktól függetlenül.
- A negyedév során a Németországból érkezők költöttek Magyarországon a legtöbbet, 77 milliárd forintot, főként üdülési, egészségmegőrzési és munkavégzéssel kapcsolatos utazások alkalmával.
- Az osztrákok kiadásai 66 milliárd forintot tettek ki, esetükben az üdülésen és egészségmegőrzésen túl a fogászati kezelések is magas kiadást jelentettek.
Európán kívülről alig jöttek, a külföldi látogatók 99 százaléka Európából érkezett. A jelentés szerint korábban is jellemző volt a kontinensen belüli érkezések dominanciája, de 2019 azonos időszakához mérten az ázsiai és amerikai kontinensről érkezők aránya (1,3 százalék) tovább mérséklődött. A más földrészről idelátogatók – az ebben az időszakban jellemző körutazások, városnézések jelentős száma helyett – a harmadik negyedévben főként rokon- és barátlátogatás, valamint munkavégzés, üzleti utazás céljából érkeztek hazánkba.
A szomszédos országok lakosai is jelentősen visszafogták utazásaikat. A legkevésbé az Ausztriából érkezők száma esett vissza (34 százalékkal), esetükben az egészségmegőrzési cél volt a leginkább utazásra ösztönző motívum. Szlovákiából 44 százalékkal érkeztek kevesebben, náluk a mindennapi élet részét képező munkavégzés, iskolalátogatás, üzleti tevékenység továbbra is a megszokott ritmusban folyt, azonban a vásárlás vagy rokonlátogatás célú utak száma jelentősen kisebb lett.
A 8,3 millió egynapos utazás 91 százaléka magánjellegű, 6,9 százaléka munkavégzési, 2,4 százaléka üzleti célú volt.
A munkavégzés kivételével minden más célú motivációban jelentős volt a visszaesés. Az egynapos utazók közel négyötöde a szomszédos országokból jött, a legtöbben Romániából (24 százalék), Szlovákiából (23) és Ausztriából (18) érkeztek.
A külföldiek 2,6 millió többnapos utazást tettek Magyarországra a harmadik negyedévben, ezek jelentős többsége magánjellegű, 17 százaléka munkavégzési, üzleti és üzletelési célú út volt.
A szabadidős, szórakozási, egészségmegőrzési célú utazások száma csökkent a legnagyobb mértékben az időszak alatt (63 százalékkal), a rokon- és barátlátogatások száma pedig több mint felére esett vissza.
A legkevésbé a munkavégzési célú utazások maradtak el (18 százalékkal), de az üzleti utak is jóval nagyobb aktivitást mutatnak, mint a magánjellegűek. A több napra hazánkba látogatók közül a legtöbben
- Németországból (587 ezer fő),
- Ausztriából (354 ezer fő),
- Romániából (212 ezer fő),
- Szlovákiából (195 ezer fő) érkeztek.
Az előző év azonos időszakához képest Ausztria kivételével minden fő küldő országból csökkent a többnapos utazások száma. Az utasforgalmi egyenleg a Magyarországra érkező külföldiek és a külföldre utazó magyarok kiadásainak egyenlege. Ez a fizetési mérleg idegenforgalmi egyenleg tételétől annyiban tér el, hogy tartalmazza a nemzetközi közlekedésre fordított kiadásokat. Az idén a harmadik negyedévben az exportösszeg (a külföldiek kiadása) 54 százalékkal, 383 milliárd forintra, az importösszeg (a magyarok kiadása) 66 százalékkal, 118 milliárdra csökkent, így az – egyenleg 46 százalékos visszaeséssel – 265 milliárdot tett ki. A forint–euró átlagárfolyam (353,65 forint) a harmadik negyedévében 7,8 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel azelőtt.