Gőzerővel zajlanak idén a vasúti fejlesztések

Korábban sosem látott összértékű vasúti fejlesztések fejeződnek be az idén Magyarországon –mondta Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára kedden az MTI szerint. 

Mosóczi László hangsúlyozta, hogy a magyar kormány 2010 óta jelentős erőforrásokat mozgósít a kötött pályás infrastruktúra és járműállomány korszerűsítése érdekében.

Az összeg sikeres lekötése érdekében a kormány tavaly nyár végén már  összesen 32 milliárd forintot biztosított húsz vasúti fejlesztés tervezéséhez. Az előkészítési projektek mintegy 1000 milliárd forint forrásigényű kivitelezési munkák megkezdését alapozhatják meg, amelyeket lehetőség szerint már 2022 elején meg lehet majd kezdeni. 

Részletezte továbbá, hogy a Kelenföld-Százhalombatta-Pusztaszabolcs és a Rákos-Hatvan között lezáruló korszerűsítések összköltsége meghaladja a 335 milliárd forintot.

Mosóczi László emellett azt is elmondta, hogy a MÁV decemberben 20 milliárd forint forrást kapott a Vecsés-Üllő, Üllő-Monor nyílt vonali szakaszok és Monor állomás pályafelújítására. Részletezte továbbá, hogy nyár végére befejeződik a Nyugati pályaudvar tetőszerkezetének teljes körű felújítása, és az utascsarnok belső műemléki rekonstrukciója, a Keleti pályaudvaron pedig korszerű, akadálymentes utascentrum létesül.

Az államtitkár kifejtette, hogy az idén befejeződik a Püspökladány-Ebes szakasz felújítása. Az Észak-Nyugati Gazdasági Övezet vasúti megközelítésének javításával Debrecen még vonzóbb célpontja lehet a munkahelyteremtő beruházásoknak.

Mósóczi László azt is kifejtette, hogy az idén a Balaton déli partján a vonatközlekedést nem zavaró kiegészítő munkákkal végzik el a több ütemben lezajlott átfogó korszerűsítés legutolsó simításait. Az északi parton a nyári főszezon kezdetére villamosítják a Szabadbattyán-Balatonfüred közti 55 kilométeres szakaszt. A fejlesztés első ütemét újabbak követik majd, a Tapolca-Keszthely irányú folytatás előkészítése jelenleg zajlik.

Az ITM államtitkára elmondta azt is, hogy a nemzetközi vasúti átjárhatóság fejlesztésére a Kelenföld-Hegyeshalom vonalon az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) forrásaiból nyert támogatást Magyarország egy tavaly nyári döntéssel.

A beruházások hatásait már idén érezni lehet, Bécs felé decembertől öt perccel csökkenhet a menetidő, amely 2023 végétől további negyedórával rövidülhet majd.

Az államtitkár azt is kifejtette, hogy a kivitelezők végeznek az innovatív vasút-villamos pályaépítési munkálataival Szeged és Hódmezővásárhely között is. A két szomszédos megyei jogú várost összekötő vonalszakasz a fővárosi agglomerációt nem számítva az egyik legnagyobb forgalmú viszonylat Magyarországon.  

Az államtitkár kiemelte azt is, hogy a pályakorszerűsítések mellett nagy tömegben fejeződnek be a biztonságos és zavarmentes közlekedés feltételeit garantáló vasúti rendszerfejlesztések is 2021-ben.

A 600 ülőhelyes, Stadler KISS típusú járművekből összesen negyven érkezik a tervezett ütemezés szerint 2022 végéig. Az idén emellett először állnak forgalomba a nemzeti vasúttársaság által fejlesztett és gyártott első osztályú IC+ kocsik is.

Mosóczi László kitért arra, hogy a környezetkímélő vasúti árufuvarozás részarányának növelése érdekében is mintegy 30 milliárd forintot különítenek el a vasúti ágazat számára. A hazai vállalkozások várhatóan nyártól igényelhetnek vissza nem térítendő támogatást az úgynevezett egyes kocsi szolgáltatás biztosításához. 

Az államtitkár beszámolt arról, hogy további infrastruktúra-fejlesztéseket alapoznak meg a 2020 utolsó hónapjaiban megjelent közbeszerzések. A nyertes vállalkozók felújítják a Budapestet a román határral összekötő korridor utolsó egyvágányú szakaszát Békéscsabától Lőkösházáig.  

Az idén a vasút európai évében, a hazai vonatközlekedés kezdetének 175. évfordulóján jelentős előrelépést teszünk az utasok még színvonalasabb kiszolgálása érdekében – összegezte a fejlesztéseket az ITM államtitkára.