Küszöbön a megállapodás a minimálbérről
További Gazdaság cikkek
- Drámai létszámleépítés jön az egyik legnagyobb észak-magyarországi gyárnál
- Vészhelyzet van a szomszédban, tömegesen vándorolnak el az országból
- Hátunk helyett a szánkba vettük – a legjobb túrós batyukat kerestük
- Van megoldás, így tehetünk a halálozás csökkentéséért
- Matolcsy Györgyék jelezték: Koránt sincs vége a lakásárak emelkedésének
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának szerdai ülésén a három szakszervezeti szövetségből egy, a Munkástanácsok elfogadta a munkaadók javaslatát, ami alapján nagy az esély arra, hogy négy százalékkal emelkedik 2021-ben a minimálbér – tudta meg a HVG.
A lap megszólaltatta a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökét a részletek miatt. Kordás László – megismételve keddi nyilatkozatát – elmondta: ők a tárgyaláson mindvégig tartották magukat az ötszázalékos emeléshez, ahogyan a munkaadói oldal is ragaszkodott a négy százalékhoz.
Hogy mit jelent a 4 százalékos emelés a gyakorlatban egy megállapodás esetén?
Azt, hogy
- a minimálbér 2021 februárjától bruttó 167 400 forint,
- míg a garantált bérminimum bruttó 219 ezer forint lesz.
A HVG úgy tudja, hogy a tervezetet már szövegezik, aláírni leghamarabb pénteken fogják, a Liga Szakszervezetek, illetve a Magyar Szakszervezeti Szövetség ugyanis eddig kapott időt, hogy döntsön, hajlandó-e aláírni vagy sem.
A lapértesülést a távirati irodának megerősítette szerdán délután Mészáros Melinda, a LigaSzakszervezetek elnöke és Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke. Hozzátették, hogy amennyiben mindhárom munkaadói szervezet és mindhárom szakszervezet elfogadja, akkor hétfőn aláírhatják a bérmegállapodást.
A megállapodástervezet a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésén felül azt is tartalmazza majd, hogy amikor az év folyamán csökken a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó – bármekkora mértékkel –, akkor egyúttal a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedik további egy százalékponttal.
A Liga Szakszervezetek elnöke közölte, hogy bár nem elégedettek ezzel a mértékkel, azonban azt is mérlegelni kell, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelése csaknem 1,1 millió embert érint közvetlenül és legalább ennyi emberre van hatással, egyebek mellett például a táppénz vagy az álláskeresési támogatás formájában.
Ugyanakkor elmondta, hogy Magyarország hosszú távú érdekeit a munkavállalói oldal szerint a nagyobb mértékű béremelés szolgálja, mert úgy látják, a bérek emelkedése a környező országokban is jótékony hatást gyakorolt a hatékonyság és a termelékenység növekedésére.
Rolek Ferenc elmondta, hogy az ülésen a munkaadói oldal vetette fel a kompromisszum lehetőségét a négyszázalékos béremeléssel, hiszen a munkaadók háromszázalékos, míg a szakszervezetek ötszázalékos béremelést tartanak elfogadhatónak. Úgy fogalmazott:
nem javasoljuk ugyan, hogy legyen 4 százalék, de ha ezt mindenki elfogadná, akkor meg tudjuk fontolni, hogy ez legyen egy kompromisszumos megállapodás.
Rolek Ferenc reményét fejezte ki, hogy a megállapodástervezet elfogadják, hiszen ez mindenkinek az érdeke. Ugyanakkor hozzátette, ha minden oldal el is fogadja a négyszázalékos béremelést, egyik sem lesz vele elégedett: a munkaadók túl soknak, míg a szakszervezetek túl kevésnek tartják majd.
Mint az Index megírta, ha január folyamán sem születik egyezség, félő, hogy ezzel a hivatalos infláció mértékét meghaladóan értéktelenedik el az érintett munkavállalók bére. Vagyis minden esély fennáll, hogy a minimális fizetésért dolgozók életszínvonala jelentősen csökken. Akik ráadásul az aktív hazai dolgozók négy és fél milliós összlétszámához képest nincsenek kevesen.