A bolygót védve kell rászoknunk a rovarevésre

Nincs egy hete, hogy az EU élelmiszer-biztonsági hivatala a világon elsőként kimondta, hogy a lisztkukac emberi fogyasztásra alkalmas. (A múlt héten nyilvánosságra hozott EFSA szakvélemény a hivatalos uniós engedély kiadásának alapját jelenti, amelyre azonban még néhány hónapot várni kell.)

A trendet, sőt tényt!, hogy a rovarfogyasztás műfaja, részben a friss fejleményeknek hála, milyen elérhető közelben van, és alig várja, hogy kézzelfogható, hétköznapi valósággá váljon itthon is, egy úttörő magyar rovaripari startup, a Grinsect sikere is visszaigazolja.

Ám még mielőtt bárki a szívéhez, esetleg a gyomrához kapna, érdemes gyorsan tisztázni, hogy a kortárs, európai értelemben vett rovargasztronómia nem feltétlenül a tenyerünkből egyesével elszotyizott nyers lárva fogyasztását takarja. A mai rovaripari termékek mindenekelőtt szigorú higiénés és más termékelőírások mellett nevelt rovarokat és azok feldolgozott formáit jelentik.

A 2019 végén alakult magyar vállalkozás, a Grinsect legfontosabb termékével, a rovatliszttel is a halak, valamint a házi kedvencek takarmányozását vette célba. Egyelőre. 

Az intenzív rovartenyésztés és a rovarok alternatív felhasználásának létjogosultságát elsősorban az adja, hogy a kialakuló fehérjeválság korát éljük, véges mezőgazdasági erőforrásokkal gazdálkodunk. Látva a globális folyamatokat, mind egyértelműbb, hogy a bolygó védelme, a kiszolgáltatottság elkerülése érdekében ideje nyitnunk olyan megoldások felé, mint a rovartenyésztés, illetve a rovarok takarmányozási célú hasznosítása, vagy akár humán célú felhasználása

 – mondta el az Indexnek Aszalai Sándor, a Grinsect ügyvezetője.

A cégalapító hozzáteszi, Európát különösen komolyan sújtja a fehérjefüggőség. Az EU jellemzően Dél-Amerikából szerzi be a szóját nagy tételben, ez pedig egy olyan kitettség, amit a nemzetállamok értelemszerűen minimalizálni szeretnének. Részben erre nyújt egyfajta megoldást újgenerációs takarmány-alapanyagként a szója és a halliszt részleges vagy teljes kiváltására alkalmas rovarliszt. 

(Magyarország évente rengeteg, nagyjából 500 millió tonna GMO-s szóját importál, miközben az inflációtól függetlenül is folyamatosan drágul a szója és a halliszt ára.)

A Grinsect vezetője a témában készült kutatásokra hivatkozva állítja, bizonyított tény, hogy a rovariparnak lényegesen kisebb az ökológiai lábnyoma, mint bármilyen más állati eredetű fehérje, például a halakból készült halliszt előállításának.

Ha nem változtatunk sürgősen a jelenlegi halászati gyakorlaton, 2048-ra kiürülnek az óceánok. A hajókkal végzett halászat ráadásul rengeteg szén-dioxid-kibocsátással jár, akárcsak a gépi munka a szójaföldeken. Ehhez képest a rovartenyésztésben mi kizárólag szerves mellékterméket használunk fel az állományunk takarmányozása során, amivel hozzávetőleg 60 százalékkal kevesebb üveghatású gáz kerül a légkörbe, mint ha ugyanezt komposztálással hasznosítanánk újra

– sorolta Aszalai Sándor az érveket.

A hasznos fekete katonalégy

A Grinsect egész pontosan az egyenlítői éghajlaton honos, nem invazív fekete katonaléggyel foglalkozik, ennek lárváját használják fel takarmányozási célra. A faj különlegessége, hogy szinte bármilyen élelmiszert, takarmányt, szerves mellékterméket (amely emberi fogyasztásra már nem alkalmas) jó minőségű fehérjévé alakít át egy úgynevezett biokonverziós folyamat során.

Maguk a lárvák kicsivel kisebbek, mint egy mandula, és nagyjából tíz nap, míg felnevelik őket. A szüret után szeparálják, majd megtisztítják, végül feldolgozzák a lárvákat, amikor megtörténik a kiszárítás, valamint a zsírtalanítás, hogy megkapják a búzalisztszerű, annál kicsit szemcsésebb és sötétebb árnyalatú terméket, a rovarfehérjét, amelyet takarmány-alapanyagként hoznak forgalomba.

Ehhez persze kellett a kormányhivatal engedélye, ahol úgy ítélték, hogy a maréknyi hasonló profilú magyar rovaripari vállalkozás közül egyelőre kizárólag a Grinsect termelői működése felel meg teljesen az összes szükséges hazai és nemzetközi, EU-s higiéniai, takarmánybiztonsági, valamint jogi szabályozásnak.

Üzleti ügyek

A húszas éveik második felében járó csapatot a rovarok iránti közös érdeklődés hozta össze. Míg például a gazdasági végzettségű Sándor hobbiból gyerekként díszhalakat tenyésztett, és foglalkoztatta a rovarok horgászati célú felhasználása, a Grinsect takarmányozási és higiéniai mérnöke, egyben üzemvezetője korábban saját kísérlete alapján írta a szakdolgozatát, mely a rovarliszttel takarmányozott brojlercsirkék megfigyelésén alapul. 

A saját márkás rovartenyésztő és -feldolgozó berendezéseiket megtervező gépészmérnökkel, illetve marketing- és kommunikációs szakemberrel kiegészülő hódmezővásárhelyi vállalat tulajdonosai mind ez ideig négyen, kizárólag a saját forrásaikból finanszírozták az üzletet.

a fejlődéshez pedig most jelentős befektetői segítség érkezett. Ugyanis a napokban

A Grinsect csapata így a forráskúti kisüzeme mellé a befektetésből harminc alkalmazottat foglalkoztató üzemet épít fel 2022-re. 

Ezzel harmincszor akkora kapacitásunk lesz, így ki tudjuk majd szolgálni a nagyobb partnereket is, ahogy várhatóan a szója és a halliszt áránál jóval versenyképesebb lesz a termékünk. Zömmel magyar, de külföldi partnereink, megrendelőink is vannak, többnyire azt tapasztaljuk, hogy érdeklődve, lelkesen fogadják a termékünket, és folyamatosan jönnek a megkeresések

– közölte a Grinsect vezetője.

Aszalai Sándor arról is beszélt, hogy ha minden a terv szerint halad, a startup már két éven belül rentábilis lesz. A céljuk egyelőre az, hogy a 2022-re felépülő lárvafeldolgozó nagyüzemükkel felzárkózzanak a nyugat-európai versenytársakhoz.

Az EU a napokban engedélyezte ugyan, de a Grinsect egyelőre nem tervezi emberi fogyasztásra szánt termékek piacra dobását és forgalmazását. Aszalai Sándor szerint mindezt komoly piaci edukációnak kell megelőznie. Vagyis türelmesen várni kell arra, hogy a lakosság megbarátkozzon a rovarfehérjék felhasználásával készült termékek habzsolásának gondolatával.

(Borítókép: Grinsect)