MNB-iránymutatás a moratórium utáni helyzetre
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) közzétette a törlesztési moratóriumhoz kötődő nemfizetési és átstrukturálási kategóriák alkalmazására – és ezek alapján a hitelintézeti értékvesztésre –vonatkozó részletes iránymutatását. A változtatás oka, hogy az Európai Bankhatóság (EBA) módosította, s március 31-ig meghosszabbította a fizetési moratóriumokra vonatkozó iránymutatásának alkalmazási határidejét.
Az EBA egyúttal egyértelmű üzenetet fogalmazott meg arról, hogy itt az ideje a tartalékok felépítésének, felkészülve arra az esetre, ha a moratóriumot követően a sérülékeny csoportba tartozó ügyfelek nem tudnák törleszteni hiteleiket.
Ezzel összhangban az MNB is egyértelmű iránymutatást ad a hitelintézetek számára a körlevelében: az elvárt intézkedések úgy erősítik a bankrendszer stabilitását, hogy nem veszélyeztetik a pénzintézetek hitelezési kapacitását.
A módosítások kizárólag beszámolási, számviteli útmutatást adnak a piaci szereplőknek, így azok az ügyfelek számára nem jelentenek változást a szerződésüket, kiszolgálásukat vagy éppen hitelköltségeiket illetően – írta a jegybank a közleményében.
Baj lesz, ha vége a moratóriumnak?
A Covid–19 közepette bevezetett moratóriumban a banki lakossági hitelállomány 57 százaléka érintett.
Az MNB nem tartja indokoltnak a nemteljesítés illetve az átstrukturált minősítés automatikus megállapítását, és ezzel párhuzamosan a magasabb értékvesztés megképzését akkor, ha az adott ügyfélhitelek június 30-áig kevesebb mint kilenc hónapig tartózkodtak a moratórium védőhálója alatt. Az ennél hosszabb ideig a moratóriumban lévő ügyfélhitelek esetében ugyanakkor az intézmények egyedileg eltekinthetnek az átstrukturálttá minősítéstől, ha egyértelműen igazolható, hogy az adósnak nincsenek, és várhatóan nem is lesznek pénzügyi nehézségei.