Amikor a járványról beszélünk, felejtsük el végre a politikát!

A remek szakmai anyagokkal jelentkező Kovidők Facebook-oldal egy asztalhoz ültette a virtuális térben a legnevesebb magyar virológusokat, immunológusokat. Kemenesi Gábor virológus, Duda Ernő immunológus, Rusvai Miklós virológus és Tóth Sándor virológus is elfogadta a péntek esti élő Facebook-beszélgetésre a meghívást. A szakma krémjét lehetett hallgatni egy órán keresztül. A Covidnak „köszönhetően” egy olyan tudományos konferencia közepébe csöppentünk, melyről laikusként egyébként tudomásunk sem lett volna, így viszont fürdőzhettünk a magas szintű állásfoglalásokban.

Négy kérdést tettek fel a szervezők, s a kutatók négy körben válaszolhattak rájuk. Az első így hangzott:

Javasolja-e a védőoltás beadását?

Ebben teljes volt az egység, mind a négy meghívott elmondta, hogy minél többet tudunk a betegségről, a szövődményekről, annál biztosabb, hogy bármilyen engedélyezett vakcina jobb, mint elkapni a vírust. Duda Ernő úgy látja, ennek bizonyítéka, amit gyermekorvosokkal beszélgetve hall. Elmondásuk szerint nem telik el nap, amikor ne találkoznának olyan gyerekekkel, akik nem tudtak róla, hogy covidosok voltak, ám hetekkel, hónapokkal később kialakult náluk egy sokszervi megbetegedés, úgynevezett Kawasaki-szerű szindróma.

Rusvai Miklós az oltóanyag mellett érvelve kifejtette, az, hogy a föld népessége ennyire megnőtt, a kötelező védőoltásoknak köszönhető.

Tóth Sándor úgy véli, a vakcinák kockázata jóval kisebb, mint ami a köztudatban él. A vírus nyomán jelentkező szövődmények kialakulása miatt különösen fontos a vakcinálás, ugyanis súlyos, a mindennapi életet megnehezítő körülményeket okoz a „hosszú Covid”, vagyis a hosszan tartó szövődmények. A vírus manipulálja az immunrendszert, a vakcina erre viszont felkészíti az immunrendszerünket.

Íme a második kérdés: több oltóanyag áll fejlesztés alatt, vagy már engedélyezték, ezek közül melyik oltóanyagtípus a jobb?

Duda Ernő elmondta, a koronavírus profi: 3 gént is hordoz, ami kikapcsolja az elsődleges immunválaszt, ez az úgynevezett interferonreakció. Emellett rengeteg olyan molekuláris mintát hordoz, mely egyezik a szervezetben hordozott sejtek mintázatával, így „rejtve” tud maradni, sőt a saját sejtek pusztítására is rá tudja venni az immunrendszert. Emiatt a szegedi professzor szerint minél kevesebb van a vírusból a vakcinában, annál jobb. Az mRNS-vakcina ilyen, ebben csak egy becsomagolt RNS van, nem elölt vírus vagy vektorvírus. Meglátása szerint a vektorvakcinák, a fehérjealegység-vakcinák és az mRNS-vakcinák a legjobbak.

A pécsi laborban dolgozó Kemenesi Gábor nem tartja szerencsésnek kategorizálni a vakcinákat, sok mindentől függ, hogy hol mit érdemes majd beadni. A mutációk esetében azok a vakcinák szerepelnek jól, amelyekben magas az antigének tartalma. Mivel az inaktiváltvírus-alapú oltóanyag nem működő vírust tartalmaz, nem lát komoly veszélyt a használatában.

Az RNS-alapúak a legjobbak, második az inaktivált, harmadik a vektoralapú, vélte Rusvai professzor, ám megjegyezte, az emberi adenovírust tartalmazó vektorvakcinák esetében fontos, hogy

Tóth Sándornál az elölt vírust tartalmazó vakcina végzett az első helyen (ilyen a kínai Sinopharmé például), a menekülő vírusok ellen ez adja a legnagyobb védelmet. Másodikként az mRNS-t, harmadikként a csimpánz-adenovírust tartalmazó vakcinát jelölte.

Duda Ernő nem értett egyet azzal, hogy az inaktivált vírus nem tud komplikációt okozni, ugyanis olyan antilipidek termelődhetnek az immunválaszkor, amik akár véralvadáshoz is vezethetnek. Kicsi az esély a probléma kialakulására, de azért megvan. Tóth Sándor erre reagálva azt mondta, sok posztcovidos beteget ismer, de véralvadásos problémával nem találkozott még.

A harmadik kérdés így hangzott: milyen mellékhatásra kell számítani vakcinálásnál, van-e olyan betegség, amely esetén nem érdemes beadni oltást?

Tóth Sándor ötféle mellékhatást, helyesebben mondva nem kívánt oltási reakciót sorolt fel. Kettő megelőzhető, a vakcinában lévő alkotóelemek okozzák. A harmadik az immunrendszer aktiválásával jár együtt. A negyedik csoport az oltás beadásával járó reakció, például a szúrás helyén jelentkező fájdalom, pirosodás, plusz a pszichológiai reakciók. Az ötödik nem is mellékhatás: a beadás környékén történik valamilyen komplikáció, amit ráfogunk a vakcinára.

A Pfizer-vakcina esetében hozott egy külön példát: egészen kis gyakorisággal (100 ezer/1 fő) anafilaktoid, vagyis súlyos allergiás reakció is előfordulhat az eddigi tapasztalatok szerint, de ezt az orvos helyben el tudja látni. Ez a súlyos asztmásoknál léphet fel.

Kemenesi Gábor némi humorral fűszerezve a beszélgetést azt mondta, egyelőre jó a „felhasználói élménye” a vakcináknak, de mindig érdemes tudományosan kontextusba helyezni magunkat mellékhatásügyben. Rusvai Miklós ezt annyival egészítette ki, hogy sokan a normálisnak tekintett immunreakcióra komoly mellékhatásként néznek, ha például megfájdul a fejük, vagy két napig fáj a karjuk az oltás helyén, az számukra nem hétköznapi, pedig orvosi szemmel az.

Végül az utolsó kérdés: milyen engedélyezési folyamatokat látnak a szakemberek megfelelő feltételnek az oltás felhasználásához?

Duda Ernő éles vonalat húzott a keleti és a nyugati típusú gondolkodást illetően a vakcina felhasználása kapcsán.

A keleti hozzáállás szerinte úgy fest, hogy amíg vacakolok a klinikai vizsgálatokkal, addig emberek halnak meg. Nyugaton ellenben a halálozási számoktól függetlenül csak a teljesen biztonságos, klinikai vizsgálatokkal igazolt vakcina jöhet szóba.

Nem tudom, melyik a jobb felfogás, de az után, amit átéltünk, Nyugaton is el fognak gondolkozni rajta, hogy a mostani protokoll szerint kell-e szervezni a klinikai vizsgálati fázisokat.

A legtöbb cég már egybevont 3 fázisból kettőt. Plusz a jóváhagyó hatóság folyamatosan követhette a fázisok során az eredményeket összegző dokumentumokat, nem kellett a régi rend szerint megvárni a 10 ezer oldalas teljes vizsgálati anyagot.

Kemenesi Gábor itt is rövid volt: szerinte a tudomány szilárd objektivitását alapul véve szemlélődjünk ebben a témában is.

Tóth Sándor viszont „kifejtős” volt.

Mi a nyugati kultúrában kicsit papírfetisiszták vagyunk az élet minden területén. Ha van jogosítványom, nincs kérdés a rendőr részéről. Hasonló a helyzet a vakcinával.

Rámutatott, mi Magyarországon a globális gyógyszerhatóságok közül az amerikai FDA-hez és az európai EMA-hoz igazodunk, eszerint jártunk el. A beszélgetés végén megfogalmazta az este egyik legfontosabb üzenetét:

Szépen kérek mindenkit, hogy ne keverjük össze az egészségügyi szükségletet a politikával! Amikor a járványról beszélünk, felejtsük el végre a politikát!

Végezetül megjegyezte, már előrehaladott állapotban van egy orrcseppformátumú amerikai vakcina, mely mRNS-alapú, ám egyelőre nem tudjuk, hogy működik-e, de lehet, hogy ez lesz a jövő vakcinája.