Ha nem vigyáz, megzuckerelik a magánéletét

A dark pattern arra a piaci trükkre utal, amikor a felhasználót olyan döntés meghozatalára manipulálják:

• amit egyébként nem hozna meg;
• a döntés pedig egyedül a döntési helyzet létrehozójának kedvez.

A fogyasztóvédelmi szempontból meglehetősen aggályos fogást és a hozzá hasonló technikákat alkalmazó piaci szereplőket a világ számos országában nem véletlenül sújtják komoly jogi szankciókkal. 

Legutóbb az Amazon hozta magát kellemetlen helyzetbe hasonló ügyben, ám a visszaélések más márkák esetében sem példátlanok az online térben.

A jelenségnek még Harry Brignull brit designer adott nevet 2010-ben, amikor létrehozta darkpatterns.org nevű tájékoztató oldalát. A honlap leírása szerint a dark pattern (magyarul sötét megoldás) olyan internetes oldalakon, illetve applikációkban alkalmazott trükköket takar, amelyek például arra késztetnek bennünket, hogy még akkor is vásároljunk vagy feliratkozzunk valamire, ha ez nem állt kifejezett szándékunkban. 

Fontos hangsúlyozni, hogy itt most nem azokról a szintén kattintásgeneráló módszerekről beszélünk, amelyek azt célozzák, hogy kiépítsék a fogyasztók bizalmát, felhasználói élményt nyújtsanak vagy segítsék a kedvezőbb felhasználó döntéshozatalt. 

A zöld nem mindig szabad, a piros nem mindig tilos

Az említett sötét módszerek egyik leggyakoribb példája, amikor feltűnő színeket használnak egyes választások befolyásolására. Például nagy zöld logóval jelezve a vásárlást, alatta kevésbé feltűnően a vásárlás nélkül továbbmegyek opcióval, vagy amikor felugró reklámablakon a villogó továbbgomb nem arra az oldalra navigál, ahova valójában jutni szeretnénk.

Továbbá ilyen az is, amikor egy kéretlen hírlevéltől nem tudunk megszabadulni, mert a leiratkozás gomb a honlap legkevésbé látogatott zugában, egy törzsszövegbe ágyazva bújik el. 

A darkpatterns.org különböző kategóriákba sorolja ezeket, melyek közül a Privacy Zuckering (azaz a magánélet „zuckerelése”) az egyik legbeszédesebb. A Facebook vezérigazgatója után elnevezett metódus arról szól, amikor olyan személyes adatokat is kicsalnak bizonyos tartalmak eléréséhez, amelyeket a felhasználók nem feltétlenül osztanának meg másokkal az interneten. Ha még emlékszünk rá, ezzel összefüggésben a híres CEO-nak többször is bíróság elé kellett állnia.

Az Amazon-ügy

Nem ez az első eset, hogy az Amazon.com-nak meggyűluk a baja a fogyasztóvédelemmel. Januárban a BBC tudósítása szerint a Norvég Fogyasztóvédelmi Tanács elmarasztalta a weboldal üzemeltetőjét, miután úgy találta, hogy egy hatoldalas kérdőív kitöltése, amelyben több összetett kérdés is szerepel, olyan mértékben nehezíti meg az Amazon Prime prémium szolgáltatásának lemondását, hogy az számos felhasználót visszatart a döntés meghozatalától, vagy egyenesen ellehetetleníti azt.

Az Amazon az eljárásban nem ismerte el a céget ért vádakat, hogy a kitöltés túlzó mértékben akadályozta volna a felhasználókat a lemondásban. A cég képviselője azzal védekezett, hogy a szolgáltató egyértelművé és könnyűvé teszi a Prime-tagok számára, hogy bármikor lemondhassák előfizetésüket. Akár pár kattintással az interneten, akár egy gyors telefonhívás útján, akár a tagsági lehetőségeik automatikus kikapcsolásával.

Módszerük céljáról pedig elmondta, szeretnék, ha az online lemondási folyamatban közölt információk teljes képet nyújtsanak a tagoknak a szolgáltatás előnyeiről és a lemondás hátrányairól.

Ennek ellenére a norvég hatóság szükségtelennek találta a hosszas és komplex lemondási folyamatot, és a fogyasztók javára döntött.

Franciaországban, Dániában, Németországban és Görögországban is kezdeményeztek eljárást ezzel kapcsolatban az Amazon ellen európai uniós jogsértésre hivatkozva, és a Public Citizen nevű fogyasztói érdekképviselettel foglalkozó amerikai szervezet is panaszt nyújtott be a Federal Trade Commissionnél az üggyel összefüggésben.

Rekordösszegű büntetés a Gazdasági Versenyhivataltól

Hasonló dark pattern módszer használata miatt marasztalta el Magyarországon 2020 áprilisában a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Booking.com szállásfoglalási oldalt. A hatóság vizsgálata során a Booking.com egyes üzeneteit agresszív kereskedelmi gyakorlatnak minősítette, mivel az oldalon elérhető szálláshelyek mellett az ajánlatokkal összefüggésben sürgető jellegű, pszichés nyomásgyakorlásra alkalmas tájékoztatásokat tettek közzé.

A GVH az olyan felvillanó üzenetekre gondolt, mint az elmúlt egy órában hatan is foglaltak vagy a már csak egy foglalható szoba maradt.

Emellett a hatóság azt os kifogásolhatónak találta, hogy az ingyenesen lemondható ajánlatokat drágábban lehetett elérni, így valójában nem is voltak ingyenesek, a Széchenyi Pihenőkártyával való fizetés lehetőségét pedig nem egységesen tüntették fel.

Hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát

Németh Krisztián cikkében összefoglalja, hogy a fent említett módszerek alkalmazása hosszú távon nem csak a jogi korlátok és a fogyasztóvédelmi hatóságok büntetései miatt nem kifizetődő. A fogyasztók is felismerik egy idő után a módszereket, amelyekkel próbálnak visszaélni a bizalmukkal. Így előbb-utóbb elkerüljük ezeket az oldalakat, szolgáltatókat. 

Amint a felhasználók felismerik a kényszert, csalódottak és dühösek lesznek, hiszen senki sem szereti feleslegesen kiadni a személyes adatait vagy spamekre feliratkozni. 

Ebből kiindulva tanulságként az szűrhető le, hogy a hosszú távú sikerre törekvő weboldal jobb, ha messziről elkerüli ezeket a tisztességtelen, megtévesztő, egyben sötét megoldásokat.