Intenzívebb a verseny a Közbeszerzési Hatóság szerint

A közbeszerzési eljárásokban intenzívebbé vált a verseny tavaly, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások száma csökkent, a kis- és középvállalkozások szerepvállalása pedig továbbra is magas – derül ki a Közbeszerzési Hatóság most közzétett gyorsjelentéséből. Az MTI-hez szerdán eljuttatott összefoglaló szerint

Az utolsó negyedévben felpörögtek a közcélú beruházások és beszerzések, így tavaly is jelentősen meghaladta a 3000 milliárd forintot a közbeszerzési eljárásokon keresztül a gazdaságba áramló forrás – fejtette ki Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke. A korábbiaknál intenzívebb verseny szerinte abban látható, hogy az egyajánlatos eljárások értéke 18,4 százalékra csökkent az előző évi 20,9 százalékról az uniós eljárásrendben, a nemzeti eljárásrendben pedig 9,2 százalékot tett ki, míg 2019-ben 12,2 százalékot.

A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások összértéke a nemzeti eljárásrendben 0,4 százalék volt tavaly a 2019-es 0,6 százalék után, míg az uniós eljárásrendben a megelőző évi 8,2 százalékról 2020-ban 3,5 százalékra csökkent az ilyen típusú eljárások részaránya az értéket tekintve.

A koronavírus-járvány okozta negatív gazdasági hatás érzékenyen érintette a hazai kkv-szektort is, ami a nyertes kis- és középvállalkozásokat érintő közbeszerzések számában és értékében is megmutatkozott, de a nyertes kkv-t tartalmazó közbeszerzések arányait tekintve nem volt visszaesés a korábbi évekhez képest a hatóság szerint. Tavaly 100 eredményesen lefolytatott közbeszerzési eljárásból 84-et nyertek kkv-k.

Az Európai Bizottság 2019-re vonatkozó eredménytáblájára hivatkozva a Közbeszerzési Hatóság azt is állította, hogy európai uniós összehasonlításban magas a magyar közbeszerzések átláthatósága.

A magyar közbeszerzések körüli kérdések ugyanakkor a közelmúltban is vita tárgyát képezték, miután a Reuters értesülései szerint az Európai Bizottság január 26-án levelet írt az Orbán-kormánynak azzal, hogy a rendszerszintű csalások miatt Magyarországnak meg kell reformálnia a közbeszerzési törvényeket még az EU helyreállítási alapjának rendelkezésre bocsátása előtt. Akkor ráadásul még ki sem derült, hogy a kormány egyik napról a másikra hogyan alakította át a közbeszerzési piacot. Az ezt követően hozott szabályozás lényege ugyanis, hogy a teljes piacot gyakorlatilag néhány nagyobb cég között osztja fel.

A Reuters értesüléseit Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter álhírnek nevezte, az Európai Bizottság nem kommentálta az ügyet.