Már tavaly is a tesztadatok huszonegyszerese lehetett az átfertőzöttség

Közel négymillió magyar eshetett már át a Covid–19-fertőzésen – ez  hangzott el  egy, az Európa Pont által szervezett múlt heti online beszélgetésen. Az idézet Merkely Bélától, a Semmelweis Egyetem rektorától származik. 

A Johns Hopkins Egyetem adatsora szerint (a kormányzati tájékoztatás alapján) február 11-én, a csütörtöki megállapításkor 382 ezernél tartott az igazolt fertőzöttek száma Magyarországon. Így jogosan merült fel a kérdés – számtalan olvasó is firtatta az Indexnél –, hogy Merkely Béla vajon milyen módszertan alapján beszélt ennek a több mint tízszereséről. Megkérdeztük tőle.

„A vírus első hullámában több szeropozitivitási vizsgálatot végeztünk, ez az átfertőződés antitestalapú meghatározása. A kutatások igen széles szórásban szolgáltattak adatokat. Ezek egyike volt a 2020 májusában szervezett H-UNCOVER országos reprezentatív vizsgálat, amelyben a négy nagy orvosképző egyetem (Semmelweis Egyetem, Pécs, Szegedi és Debreceni Tudományegyetem) 10 600 emberen végzett koronavírus-szűrővizsgálatot. Az adatok azt mutatták, hogy az átfertőzöttség 21-szerese az igazolt fertőzéseknek” – mondta az Indexnek a Semmelweis Egyetem rektora.

Ezeket az adatokat frissítettem, és ha a legutóbbi szeropozitivitási mutatókból indulunk ki, akkor a teszteken igazolt átfertőzöttség mintegy tízszeresénél tarthatunk most, vagyis csaknem 4 millió embernél.

„Ezeket az embereket ugyan be lehet számítani abba a tömegbe, amely a nyájimmunitáshoz szükséges, viszont nagyon nehéz megmondani, hogy valójában ki esett át a betegségen” – magyarázta a Semmelweis Egyetem rektora.

Felvetődik a kérdés, hogy ha Merkely Béla számításai helyesek, akkor ez alapján nem lenne-e bölcs döntés a kormány részéről egy országos szerológiai vizsgálat vagy bármilyen szűrővizsgálat elrendelése – ismert előttünk a tavalyi szlovák példa –, amelyből megállapítható, hogy mennyi ember esett át a fertőzésen?

Francia, olasz és amerikai kutatások is alátámasztják, hogy ha valaki volt már covidos, akkor termeli a szervezete az antitestet, és a biztos védettséghez elegendő lehet akár egyetlen adag vakcina is.

„Közel áll hozzám ez a megközelítés. A megfertőződés meglátásom szerint a vírussal való találkozás első fázisa, amely gyakorlatilag kiváltja az első oltást, az emlékeztető oltás (a kétadagos vakcinák esetében ez a második oltás) pedig a gyorsító, más néven »booster«, ami feleleveníti a szervezet számára a vírus tulajdonságait, és megerősíti a védettséget” – mondta Merkely Béla, aki szerint

valóban logikus volna tehát, hogy a fertőzésen átesettek csak emlékeztető oltást kapjanak.

Ám erről tudományos kutatás nyomán még nem tudtak bizonyságot szerezni, csak empirikus úton, vagyis a napi tapasztalat révén. Épp ezért terveznek egy H-UNCOVER 2-t, amelynek révén reprezentatív adatsort láthatnának az átfertőzöttségi mutatókról, vagyis újabb néhány ezer mintás, reprezentatív mérésre lehet számítani, egy esetleges országos szintű szűréssel kapcsolatosan azonban a rektor nem tudott tájékoztatást adni.

Természetesen nem mindegy, hogy kik vesznek részt egy ilyen vizsgálatban. Ha az egészségügyi dolgozókat nézik, akik naponta találkozhatnak potenciális fertőzöttekkel, magasabb lesz a fertőzésen már átesettek száma, mintha egy eldugott, világtól elzártabb falu lakóit tesztelik. Ugyanígy a fiatalok és a középkorúak esetében is sokkal magasabb lehet az átfertőzöttség, hiszen mobilisabbak, bevásárolnak, dolgozni járnak, míg az idősek jobban bezárkóztak.

A rektor által említett H-UNCOVER-2 nemcsak azt fogja megmutatni, hogy milyen arányban fertőződtek meg a tesztalanyok a SARS-CoV-2-es vírussal, de azt is, hogy milyen hatással lehet egy-egy új Covid-variáns megjelenése egy esetleges harmadik hullám kialakulására. Merkely Béla hangsúlyozta:

Európa például magas átfertőzöttségű terület. Ezzel szemben Ázsia egyes országaiban már korán rendkívül szigorú korlátozásokat jelentettek be, s ennek révén relatíve alacsonyabb szinten maradt az átfertőzöttség, így egy mutáns futótűzként tud terjedni ezeken a területeken, ha megjelenik.

A kritikus R-szám

A Semmelweis Egyetem rektoránál a vírus reprodukciós rátájáról is érdeklődtünk. A kérdésnek különös aktualitást ad, hogy az Egyesült Államokban a közelmúltban feltűnt 7 új variáns, amelyekben a vírus tüskefehérjéjének alakját meghatározó génszakasz módosult, így a mutánsok ragályosabbá váltak.

A legelső verziónak 2,7 volt az R-értéke (reprodukciós rátája), vagyis egy beteg átlagosan 2,7 másikat volt képes megfertőzni. Ha távolságot tartunk, maszkot viselünk, és kapcsolataink számát jelentősen le tudjuk csökkenteni, akkor az R-értéket 1 alá tudjuk szorítani, de nem szeretnénk évekig így élni, ahogy most, ezért fontos a nyájimmunitás elérése úgy, hogy a kitettek számát csökkentjük. Ha egy agresszívabb variáns, mondjuk, 3-ra emeli az R-számot, akkor az adott közösség 66 százalékának átoltottsága vagy fertőzésen keresztüli immunitásszerzése jelenti a nyájimmunitást; ha az R-szám 4, akkor ez 75 százalékra módosul.

Merkely Béla felhívta a figyelmet, hogy a magyar oltási rend nagyon helyesen azt célozza, hogy elsőként az idősek átoltása történjen meg, annak érdekében, hogy megvédjük őket a szövődmények kialakulásától vagy a betegség halálos kimenetelétől. Ám a járványt nem az ő immunizálásukkal lehet a leggyorsabban megállítani, hanem azok beoltásával – fiatalok, középkorúak –, akik mobilisabbak, illetve aktívan terjesztik a vírust.

„A biztos védelmet jelen esetben a vakcina adja, senki se várjon arra, hogy a szomszédainak vagy munkatársainak nagyobb része majd beoltja magát, és akkor neki már nem kell, hisz ettől ő még kitett a betegségnek, ezért előbb vagy utóbb meg fog fertőződni, s azon túl, hogy önmagát veszélyezteti, veszélyt jelent másokra is” – fogalmazott a rektor.

A „dupla fertőződésről” elmondta, hogy

„Magam még egy ilyen esettel sem találkoztam, de a médiában, a közösségi médiában időnként érkezik hír róla. Amíg a mintegy 108 millió megfertőződésből csupán néhány ilyen esetet találunk, addig nem kell aggódnunk” – tette hozzá Merkely Béla.