Okosan kell sajnálni egy beteg gyereket

Például egy kézégett kisgyereknek megtanítani, hogyan tud a sérült kezével enni, fölkelni, tovább élni, elfogadva a maradandó nyomokat. Például ez, de lényegében maga a segítés, ami motivál

– mondta el az ápolók napja alkalmából a Bethesda Gyermekkórház munkatársainak egyike, mi a legfontosabb elem, amely őt személy szerint jó ideje a közmondásosan nehéz ápolói pályán tartja.

Egy beteg kisgyermek ágya fölött állni, pláne, akinek nem tudnak a szenvedésén enyhíteni, a Bethesda ápolóit is rettenetesen megviseli. Ettől függetlenül tudják, egymástól tanulják, hogy okosan kell sajnálni egy beteg gyermeket, és hogyan kell őt okosan sajnálni.

Az ápolónők akkor sincsenek könnyű helyzetben, amikor a gyermeknevelés, a család mellett kell megoldaniuk hajnali, éjszakai, hétvégi műszakváltásokat. Ez csak akkor működik, teszik hozzá, ha megértő férjet találnak, vagy a szülők, nagyszülők besegítenek.

A kiegyensúlyozott otthoni légkör és az anyaszívű apák mellett persze ahhoz, hogy valaki ápolóként hosszú távon megállja a helyét, ugyanúgy szükség van rengeteg türelemre, precizitásra és legfőképpen empátiára – derült ki szintén a bethesdás ápolók elmondásából.

A folyamatosan tanulási, fejlődési lehetőséget azonban kiemelik mint az ápolói pálya egyik legnagyobb szépségét, ahogy lassan, de biztosan egyre nagyobb megbecsültséget éreznek.

Nincs két egyforma napom. Sokszor eltervezem, hogy aznap mit fogok csinálni, amit nemegyszer felülír egy problémás, kórokozókkal terhelt gyermek érkezése, vagy egy új vegyszer bevezetésének igénye. Nap nap után kutatni kell az innovációt. Ez nagyon érdekes, még egy percig nem untam életem során

– vallotta be egy másik ápolónő a Bethesda Gyermekkórházból, akihez hasonlóan kolléganői közül sokan kiemelik, hogy ápolóként folyamatos tanulás az ember élete. Főleg, ha tudatosan tervez, az ápolószemélyzet tagjaként is szépen épülhet a karrierje.

Ahhoz, hogy az orvos mellett valóban egyenrangú fél legyél, az ápolóként rajtad is múlik, ahhoz fel kell nőni, úgy kell viselkedni, és olyan tudást kell szerezni. A nővérekben általában máig van egy kisebbségi komplexus, dacára annak, hogy egyre többüknek van diplomája. A régi vágású orvosokkal még mindig nehéz, viszont egyre többen nyitottak a nővérek felé, és értékelik őket.

Ápolók nélkül nincs gyógyítás

Velkey György, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója maga is küzdelmesnek, egyben gyönyörűnek tartja az ápolói pályát, és azt reméli, végre felébred a társadalom, és megteremti a körülményeket, amelyek lehetővé teszik, hogy a jövőben sokkal jobb szívvel ajánlhassa az ápolói hivatást. 

Ők azok, akik nélkül nincs gyógyítás. A betegágy mellett végzett, érzékenyen odafigyelő, szolgáló attitűd semmivel nem pótolható. Ők a biztos pont, akik megvalósítják az orvosok utasításait, akik észlelik és továbbítják a betegek igényeit, ők az egészségügy folyamatosan, mindig jelen lévő valósága

– mondta az ápolók napja apropóján Velkey György, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója, aki január elején adott nagyinterjút az Indexnek.

Az első magyar főápolónő

Az 1848–49-es szabadságharc idején, egész pontosan 1849. április 16-án Kossuth Lajos a húgát nevezte ki országos főápolónőnek. Kossuth Zsuzsanna korát megelőzve, rövid idő alatt több mint 172 tábori kórházat állított fel, és szervezte meg a sebesültek szakszerű ápolását.

Főápolónőként elsőként vont be önkénteseket az ellátásba és hozott létre betegápoló egyleteket. Kossuth Zsuzsa születésnapját 2014-ben nyilvánítottak a magyar ápolók napjává. A budapesti Bethesda Gyermekkórházban 1866-ban állt be az első ápoló, követői azóta is jelen vannak a betegágy mellett.

(Borítókép: A Bethesda Gyermekkórház egyik ápolónője gondoskodik egy beteg gyermekről. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)