Soha nem látott fejlesztést ígértnek a magyar élelmiszeriparnak

Az évtized végéig a korábbi európai uniós költségvetési ciklusokhoz képest jóval nagyobb összegből, soha nem látott fejlesztések várnak a magyar élelmiszeriparra – mondta az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a Magyar Nemzetnek adott, a lap hétfői számában megjelent interjújában.

Erdős Norbert – szemlézi az interjút az MTI – óriási lehetőségnek nevezte, hogy a 2021 és 2027 közötti uniós költségvetési időszakban a vidék több mint 4500 milliárd forintos forrásból és az elérhető legnagyobb, nyolcvanszázalékos állami kiegészítés mellett fejlődhet.

A vidékfejlesztési programban a korábbi uniós ciklushoz képest háromszor akkora fejlesztési keretre pályázhatnak az élelmiszeripar szereplői – mutatott rá.

Közölte, hogy várhatóan már az idei első fél évben megjelenik egy kiírás a mezőgazdasági termelők és az élelmiszeripari ágazat mikro- és kisvállalkozásainak, jellemzően eszközbeszerzés támogatására.

Terveik szerint a második félévtől újabb pályázat indul a nagyobb összegű, immár tőkeerősebb szereplők számára – tette hozzá Erdős Norbert.

Elmondta azt is, hogy az előző ciklus kifizetései még nem zárultak le, így a beruházások megvalósulása, majd az eredmények mérése nem lehetséges még. Cél, hogy a hétéves pénzügyi keretből a teljes ágazat részesülhessen, méret szerinti megkötés és a tevékenység jellegének meghatározása nélkül.

Annak érdekében, hogy az élelmiszeripari támogatásokra a pályázatok az ágazatigényeknek megfelelően legyenek kiírva, online egyeztetéssorozatot indítottak az élelmiszerelőállítás-érdekképviseleteivel és a szektor más szereplőivel – közölte az államtitkár.

Szerinte a 2027-ig tartó ciklus végére újra meghatározó szereplőként térhet vissza a magyar élelmiszeripar a nemzetközi versenybe. A hazai szereplőknek most minden adottságuk és lehetőségük meglesz arra, hogy hét év múlva beérjék, megközelítsék a legfejlettebb európai versenytársakat – mondta Erdős Norbert.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy a lakosság elkötelezett a hagyományos termékek mellett, ezért az alternatív fehérjeforrásokat, például a műhúsokat vagy az étkezési rovarokat komoly vizsgálatnak veti alá a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.