Nem kerülnek veszélybe a másodállások és a magánpraxisok

Tavaly októberben robbant a hír, hogy megtörténik a várva várt, régóta sürgetett korszakváltás a hazai egészségügyben. Ennek részeként például kikerül a rendszerből a hálapénz, több lépcsőben emelkednek az orvosbérek, valamint a döntéshozói szándék szerint összességében a beteg és a munkavállaló számára is méltóbb, egyben átláthatóbb viszonyok jönnek létre a szektor életében.

A parlament által tavaly októberben elfogadott, a hazai egészségügyben március 1-jétől új időszámítást hozó törvény talán egyik legmegosztóbb, felfokozott érzelmeket kiváló része volt a másodállások kérdése, hogy az év elejétől visszamenőlegesen járó fizetésemelésért cserébe 2021. március 1-jétől lehet-e az egészségügyi dolgozónak, orvosnak vagy épp nővérnek másodállása.

Ősszel, csupán az új törvény szövegét ismerve még olyan fenntartások is megfogalmazódtak a szakma részéről, hogy márciustól az egészségügyi dolgozóknak már arra is engedélyt kell kérniük a legmagasabb szinteken, ha például kiadnák a lakásukat, vagy őstermelői tevékenységet végeznének saját kertjükben. Mára azonban kiderült, hogy teljesen alaptalanok az efféle félelmek.

Vagyis az egészségügyi dolgozók, akik legkésőbb hétfő éjfélig aláírják az új szerződésüket, amely belépteti őket a március 1-től élő egészségügyi jogviszonyba, továbbra is vihetik az eddig jól bejáratott, jellemzően magánszolgáltatónál működő magánpraxisukat. A feltétel egyedül az, hogy az illető az említett tevékenységet szigorúan a szabadidejében, a munkaidején túl végezze.

Ha például egy kórházi osztályos nőgyógyász vagy egy alapellátásban dolgozó fogorvos úgy dönt, hogy péntek délutántól késő estig vagy szombat délelőtt még fogadná a privát betegeit, ezt továbbra is minden további nélkül megteheti. Feltéve, ha ezt a másodállást a megfelelő fórumon is engedélyezteti.

Elektronikusan kell majd kérni a másodállásokat

E téren annyi részlet szintén kiderült, hogy az egészségügyi dolgozók március 1-től április végéig adhatják be a másodállásokra és a velük járó pluszjogviszonyra vonatkozó kérelmeket. Már a célegyenesben van a hamarosan elérhető elektronikus rendszer, ahol az érintettek online egyszerűen jelezni tudják, hogy a munkaidőn túl mikor és hol dolgoznának magánpraxisaikban.

(A törvény szerint hivatalosan a hazai egészségügy tavaly decemberben megalakult új csúcsszerve, az Országos Kórházi Főigazgatóság dönt a megyei és országos intézmények munkatársainak másodállásairól.)

Ettől még persze változatlan a törvényhozói akarat, miszerint az állami egészségügy dolgozói, akik napokon belül közalkalmazotti státusz helyett egészségügyi szolgálati jogviszonyban teljesítik a feladataikat, alapvetően a munkahelyükön, nagyrészt az állami kórházakban, a közfinanszírozott rendelőintézetekben dolgozzanak.

Ahogy a napokon belül felálló rendszer azt sem gátolja meg, hogy például a megyei, városi kórházban dolgozó orvos ne menjen át rendelni a közeli kistelepülési szakrendelőbe. Pláne, ha ez belefér a munkaidejébe, és a főigazgatója ezt megengedi neki.

E rendelkezésekkel biztosítható tehát, hogy az egészségügyben rendelkezésre álljon a szükséges munkaerő, az eddig főleg részmunkaidős szakembereket foglalkoztató járóbeteg-szakrendelőknél se csökkenjen a létszám, és az orvosok is folytathassák magánpraxisaikat.

(Borítókép: Nőgyógyászati vizsgáló a Czeizel Intézet új Felső Zöldmáli úti épületében a megnyitó napján, 2020. július 9-én. Fotó: Mónus Márton / MTI)