Új időszámításra ébredtünk: mától tényleg tilos a hálapénz

Alapvetően mi változik március 1-jétől a hazai egészségügyben?

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló, tavaly októberben elfogadott törvény, illetve a hozzá kapcsolódó, időközben megjelent rendeletek alapjaiban szabják át március 1-jétől a hazai egészségügy rendszerét. Ezen belül is azt, hogy az ágazat dolgozói mennyit, milyen körülmények közt és milyen feltételekkel végzik mostantól a munkájukat.

Mindez, a mától életbe lépő egészségügyi szolgálati jogviszony új szabályokat hoz az ágazatban számtalan területen, köztük:

• az orvosok és az egészségügyi dolgozók kötelező kirendelhetőségében,
• az orvosbérekben,
• a hálapénz ügyében,
• a másod- és harmadállások kérdésében,
• összességében abban, hogy az egészségügyi dolgozók milyen feltételekkel és mikor vállalhatnak munkát magánpraxisban,
• a kollektív szerződéseket és az alapbéren túli juttatások, például az ügyeleti díjak dimenziójában,
• a szabadságok kiszámolásában.

Azóta, január elején kiderült, hogy a háziorvosok, házi gyermekorvosok, valamint az alapellátásban dolgozó fogorvosok bérét is több lépcsőben emeli a kormány, és új műfajként bevezetik a praxisközösségeket. Ezek adott járáson belül legalább öt háziorvosi szolgálat közös munkáját, összefogását jelentik, és a műfajon belül ugyanúgy lehetőség van a szakemberek lazább, illetve több típusú, szorosabb együttműködésére. 

Betegként, páciensként összességében várhatóan mit fogunk majd érezni, tapasztalni az egészségügy átalakításából?

Ezt egyelőre nyilván nehéz megmondani. Várva a március elsejét, a különböző egészségügyi szakszervezetek, szakmai egyesületek, köztük a Magyar Orvosi Kamara képviselői folyamatosan egyeztettek a kormánnyal az átalakítással kapcsolatban. Mindeközben a szakmai szervezetek képviselői nem egy félelmüket, fenntartásukat és kérdésüket osztották meg a nyilvánossággal is.

Ezzel párhuzamosan a kormányzati kommunikáció végig azt hangsúlyozta, hogy lehetőleg minél több állami rendszerben munkát vállaló egészségügyi dolgozó írja alá a szerződést, amellyel belép az új egészségügyi szolgálati jogviszonyba. Arra hivatkozva, hogy sem a betegek, ahogy egyetlen egészségügyi dolgozó sem járhat rosszabbul a március 1-től bevezetésre kerülő egészségügyi szolgálati jogviszonnyal.

Lesz-e elég orvos, valamint egészségügyi szakdolgozó az ellátás fenntartásához hétfőtől?

Hétfő éjfélig az állami és önkormányzati fenntartású egészségügyi intézményekben dolgozók még aláírhatják a szerződésüket, amely belépteti őket az új egészségügyi szolgálati jogviszonyba. A szakmai becslések szerint pár ezer fős lemorzsolódás várható a majdnem 140 ezres összlétszámú állami egészségügyi szektoron belül.

Aki nem írja alá a szerződését, annak automatikusan megszűnik a közalkalmazotti viszonya, vagyis ha nem örökre, de ezzel egyértelműen búcsút int a hazai közfinanszírozott egészségügynek. Ettől a nem aláírók még minden további nélkül vállalhatnak munkát a magánegészségügyben, kérdés, hogy a privát szektornak az ország különböző régióiban mekkora a munkaerő felszívókapacitása.

Fogad-e az orvosom hétfőtől a magánrendelésén?

Igen. Legfeljebb más helyszínen és rendelési időpontban. Ugyanis a egészségügyi szolgálati jogviszony a döntéshozói szándék szerint nem szeretné ellehetetleníteni a magánpraxisokat és a másodállásokat. Feltéve, ha ezeket az orvosok és az asszisztensek a munkahelyükön engedélyeztetik, és a magánpraxist szigorúan a munkaidejükön túl, a szabadidejükben viszik.

Itt az alapvető törvényalkotói cél, hogy a magánpraxis és az állami rendszerben, kórházakban, rendelőintézetekben elvégzett szolgálat egyértelműen elkülönüljön egymástól.

Megmarad-e a szabad orvosválasztás joga?

Igen. Területileg továbbra sem lesz behatárolva, hogy ki hol veheti igénybe a közfinanszírozott egészségügyi ellátást. Függetlenül attól, hogy hol lakik. Ha például kismamaként úgy döntök, hogy nekem az óbudai Szent Margit Kórház szülészete a szimpatikus, akkor járhatok oda terhesgondozásra, majd szülhetek is ott. A térdműtétemhez szintén választhatok ortopédiát.

Az újonnan létrejövő praxisközösségek hogyan befolyásolják a páciensek alapellátását?

Itt szintén nem egyszerű bármit is jósolni. A praxisközösségekről szóló rendelet alapján arra számíthatnak a betegek, hogy az alapellátás a jövőben nagyobb hangsúlyt helyez majd a prevencióra, ezen belül is a megelőző tanácsadásra, valamint a szűrővizsgálatokra.

Ezzel kapcsolatban Gerle János, a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozatának elnöke az Indexnek korábban elmondta, szerinte a praxisközösség a beteg szempontjából nemcsak minőségi javulást, de remélhetőleg magasabb színvonalú ellátást is fog jelenteni. 

Hogyan zajlanak most, illetve a közeljövőben a műtétek?

Az életmentő, illetve a halaszthatatlannak minősülő, súlyos, maradandó károsodásokat elhárító műtéteket a koronavírustól függetlenül eddig is elvégezték. Február elejétől–közepétől azonban intézményi leterheltségtől függően ismét engedélyezték az egynapos sebészeti beavatkozásokat. Arra azonban számítani kell, hogy a Covid miatti három hónapos leállás miatt a várólisták jócskán nőttek. Meglátjuk, mit hoz a harmadik hullám.

Büntetik-e március 1-je után, ha mégis hálapénzt adnánk vagy bármiféle előnyhöz szeretnék jutni az egészségügyben?

A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) március 1-jétől ellenőrzi az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állóknál a hálapénz elfogadását. Egy olyan újonnan létrejött főosztályról van szó, amelynek munkatársai azt tesztelik, hogy az orvos, valamint a többi egészségügyben dolgozó elfogadja-e a vesztegetésre kínált pénzt, vagy él-e más felajánlott jogtalan előnnyel. 

Az ötvenfős szervezet vezetősége az utóbbi hónapokban többször is hangsúlyozta, hogy az ellenőrzésekkel, az ún. megbízhatósági vizsgálatokkal nem a csőbe húzás vagy a csapdába csalás a céljuk. 

Ha valakit tetten is érnek, az NVSZ hálapénzre specializálódott csoportja feljelentést tesz, majd innen minden ügy egyedi elbírálás alá esik, az ítéletet végül a bíróság mondja ki. A hálapénzt elfogadót akár három évig terjedő szabadságvesztésre is ítélhetik. A betegeket elvileg nem fogják vizsgálni, legalábbis nem az NVSZ munkatársai.

Azzal azonban mindenekelőtt érdemes tisztában lenni, hogy a hálapénz adása vesztegetésnek, azaz bűncselekménynek minősül. A betegek ellen ugyanúgy büntetőeljárás indul, ha feljelentés érkezik a nyomozóhatósághoz. Az orvosokat, egészségügyi dolgozókat viszont nem terheli feljelentési kötelezettség. A hálapénzt adó páciens egy évig terjedő szabadságvesztésre ítélhető.

Ezzel szemben hogyan fejezhetem ki hálámat az engem ellátó orvosnak, egészségügyi személyzetnek?

Leginkább egy hangos köszönömmel. Esetleg ökölpacsival. Ha mégis ragaszkodom a tárgyiasult formához, a jelenlegi szabályok szerint egy egészségügyi dolgozó a betegtől a kezelés után legfeljebb egyszer és csakis olyan tárgyat fogadhat el, amelynek értéke nem haladja meg a minimálbér havi összegének öt százalékát, ami jóindulatúan felkerekítve 9 ezer forint.

(Borítókép: szarvas / Index)