Értelmetlen a zárás, ha nem oltják be az oktatási dolgozókat

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke szerint teljes mértékben várható volt a csütörtökön bejelentett szigorítás, hihetetlenül meredeken emelkedett a fertőzöttek száma a gyerekek és a pedagógusok körében is. Totyik Tamás nem érti, a kormány miért nem lépett előbb.

Sok helyen erőn felül, értelmetlenül nyitva tartották az intézményeket, ahelyett, hogy 4-5 napos bezárással megpróbálták volna megfékezni a koronavírus-járvány harmadik hullámának felívelését. Nem vagyok virológus, de a kormány a tankerületektől származó adatokból pontosan látta az iskolai fertőzések szintjét, tudta, hogy lépni kellene, mégsem lépett.

Abban látja a legnagyobb problémát, hogy helyben az igazgatók nem hozhattak döntést a zárásokról, az Oktatási Hivatalon és a Nemzeti Népegészségügyi Központon keresztül a tankerületek vezetői voltak jogosultak eldönteni, hogy működjenek-e az iskolák. Ez szerinte óriási hiba volt.

Tudunk olyan intézményről, ahol 240 gyerekből 45 járt be az iskolába, az egyik Tisza melletti intézményből pedig az az információ jött, hogy 35 pedagógusból 33 volt covidos. Miért nem sikerült idejében megakadályozni, hogy ez a helyzet kialakuljon?

Véleménye szerint a legfontosabb feladat a kormányzat részéről most az lesz április 7-ig, hogy azokat az oktatásban dolgozókat, akik jelentkeztek oltásra, vegyék előre és oltsák is be. Ehhez módosítani kellene az oltási rendet, de a szakszervezet úgy gondolja, az iskolákban tapasztalt állapotok miatt egyszerűen nem lehet arra várni, hogy majd valamikor védettséget szereznek.

Ha a kormányzat ezt most nem teszi meg, akkor szinte értelmetlen volt elrendelni a zárást az oktatási intézmények esetében. Ha a pedagógusokat nem oltják most be, az nem pusztán súlyos politikai bűn, hanem a kettős beszéd bizonyítéka is. A kormány ugyanis azzal érvel: a gazdaság működése miatt létfontosságú, hogy az oktatás működjön. Ehhez viszont meg kell teremteni a biztonságos feltételeket, ám ezek nem adottak, amíg a pedagógusok nem szereznek védettséget.

Érdekeltté tenni a szülőt, hogy otthon maradjon

A tesztelésről szólva a PSZ alelnöke elmondta, egyes megyékben megindították a próbateszteket a gyerekek körében, ezt ki kellene szélesíteni. A szülőket pedig, ahogy a Szülői Hang Facebook-oldalán is megjelent, arra kell megkérni, hogy ha akár egy beteg is van a családban, a gyerekeket tartsák otthon – ennek persze már csak az áprilisi újranyitás után lesz jelentősége.

A szakszervezetnek van olyan megoldása, mellyel érdekeltté lehet tenni a szülőket, hogy otthon maradjanak a gyermekkel. 

„Tettünk egy olyan javaslatot a kormánynak, hogy fizesse ki a 100 százalékos távolléti díjat azoknak a szülőknek, akiknek 14 év alatti gyermekkel kell otthon tartózkodniuk. Ne a munkáltatóknak kelljen ezt állni, a kormány ki tudja fizetni abból az uniós keretből, amelyet a járvány elleni védekezésre kap.”

A kormány azt hirdeti, hogy családbarát. Most tudná megmutatni, hogy ez valóban így van-e. A másik korábbi javaslatunk az volt, hogy a pedagógusok a hatékony otthoni munkához, a költségeik megtérítéséhez kapjanak egyszeri 100 ezer forintos juttatást.

A középiskolások hosszabb ideje, már a harmadik félév óta digitálisan tanulnak, Totyik Tamás meglátása szerint a felkészülés a szakmunkásvizsga és az érettségi előtt állók számára a legnehezebb, hisz nekik egy teljesen életidegen helyzetben kellett teljesíteniük. És persze az általános iskolák elsős és másodikos tanulóinak is nehéz a helyzete, akiknek az alapkészségek megszerzésében lenne nagy szükségük az iskolai jelenlétre, a tanító támogatására.

A tavalyi zárás tapasztalatainak segítségével könnyebben meg lehet most szervezni az alsó tagozatosok digitális oktatását, persze a kistelepülések iskoláinak, tanulóinak informatikai ellátottsága még fejlesztésre szorul.

Más kérdés, hogy a digitális oktatási stratégia már 2016-ban elkészült, ez volt az egyik olyan kormányprogram, amelyet a Pedagógusok Szakszervezete teljes mellszélességgel támogatott. Totyik Tamás azonban jelzi, abból a programból több alapvető célkitűzés sem valósult meg. 2018-ig le kellett volna fedni a teljes tananyagot digitálisan, ez például nem történt meg. Ha megtörtént volna, a tavalyi tavaszi átállás problémamentes lehetett volna. A másik súlyos gond, hogy a nevelési tanácsadók jelzése alapján folyamatosan emelkedik a mentális zavarokkal küzdő gyerekek száma, ez pedig egyértelműen a tantermen kívüli oktatásból fakad, amit persze nem lehet a kormány nyakába varrni, ezt hozta világszerte a pandémia.

Totyik Tamás végezetül az újranyitást követő időszakról is szólt.

Az alsó tagozatosoknál az osztálylétszámot meg kellene felezni, és csoportbontásban kellene tanítani őket. A felső tagozatban pedig hibrid oktatást kellene bevezetni, vagyis az osztály egyik fele egyik nap bejárna, másnap pedig otthon foglalkozna a kiosztott feladatokkal. A következő napon pedig az osztály másik fele menne be.

Ennek hamar látszódna a hatása, ugyanis lehetne tartani az intézményekben az előírt szociális távolságot, és kevesebb gyerek ingázna naponta az iskolákba.

(Borítókép: Totyik Tamás. Fotó: Totyik Tamás / Facebook)