A benzin- és élelmiszerárak is dobtak az infláción
További Gazdaság cikkek
-
Fickósan ébredt a forint karácsony másnapján - Árulkodó számok: úgy vettek fel hitelt a magyarok, mintha nem lenne holnap
- A Toyota növelte globális autóeladásait novemberben
- Karácsonyi csoda: van, amiben Magyarország kenterbe veri az európai mezőnyt
- Rohamléptekben ürülnek a gáztárolók, ebből még baj lehet
Az éves alapon mért infláció februárban 3,1 százalékra erősödhetett a januári 2,7 százalékról – mutattak rá elemzők a Világgazdaságnak.
A maginfláció és az adószűrt maginfláció viszont egyaránt 0,1 százalékponttal csökkenhetett, az előbbi 4,1, az utóbbi 3,4 százalék lehetett.
Emlékeztetnek, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) februárra rendkívül széles előrejelzési sávban alakuló prognózist adott ki decemberben, elemzői szerint 2,6–3,9 százalék között alakulhattak a fogyasztói árak.
Kiemelik a cikkben: az inflációs várakozások erősen emelkedtek az előző hónaphoz képest, míg a januárban a gazdasági lapnak 2021 egészére 3,3 százalékos átlagos fogyasztói árindexet jeleztek előre a szakértők, de most már 3,5 százalékon áll a konszenzusos pénzromlás.
Ehhez érdemes viszonyítani
A hazai bérek tekintetében a KSH február 25-én publikált adatait tudjuk alapul venni. Akkor azt közölték: a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 2020 decemberben 449 400 forint volt, ami – számításaik szerint – 10,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Ismert az is, hogy idén a minimálbér bruttó értéke 167 400 forintra, a garantált bérminimum bruttó összege pedig 219 000 forintra emelkedett. Erről itt irtunk.
A lehetséges okok:
- Az üzemanyagárak december óta tartó emelkedése februárban is folytatódott, ez felfelé nyomhatja a fogyasztói árakat
- Az élelmiszerárak lassúbb ütemben, de drágultak
Az MNB egyébként 3,5-3,6 százalékos drágulási ütemmel számol az idei évre. A Központi Statisztikai Hivatal kedden teszi közzé a februári inflációs adatokat.
OECD-szinten is gyorsuló pénzromlás
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagországokban 1,5 százalékra gyorsult a fogyasztói árnövekedés januárban, éves szinten, a decemberi 1,2 százalékról. Januárban az energiaárak csökkenése 3,9 százalékra lassult a decemberi 6,5 százalékról, míg az élelmiszerárak emelkedése 3,1 százalékra mérséklődött az előző havi 3,2 százalékról. Az OECD-tagországokban az élelmiszer- és energiaárak nélkül számolt januári infláció 1,7 százalék volt a decemberi 1,6 százalék után.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
