Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
MEGVESZEMA magánegészségügy kész besegíteni az állami Covid-ellátásba
További Gazdaság cikkek
- Kiderült, hány luxusautót adtak el novemberben Magyarországon
- 320 ezer bankkártyát hív vissza az OTP Bank külföldön
- Történelmi mélypontra került a forint, Orbán Viktor rámutatott a forintgyengülés felelőseire
- Jelentősen megváltozhat a budapesti lomtalanítási rendszer
- Különös indokkal szünteti meg a kormány a paksi különleges gazdasági övezetet
Orbán Viktor miniszterelnök legutóbbi péntek reggeli, Kossuth rádiónak adott interjújában elmondta, a koronavírus harmadik, minden eddiginél agresszívebb hullámában 15–20 ezer, kórházban ápolt betegre is számítanak az elkövetkező hetekben. Ezért a kormányfő szerint a kritikus helyzetben indokolt lehet a magánegészségügyi dolgozók bevonása is Covid-ellátási területekre.
Azóta a múlt pénteken, késő este megjelent rendelet kimondta, hogy kártalanításért cserébe a kormány időlegesen bevonhatja a magánklinikák ingatlanjait, valamint eszközeit és felszereléseit a koronavírus elleni védekezésbe. A kormányrendeletben az is szerepel, hogy a kormány határozattal szintén berendelheti egészségügyi szolgálat teljesítésére a magánklinikákon, magánrendeléseken dolgozó orvosokat.
Az Index ezzel kapcsolatban országszerte felkeresett több nagyobb egészségügyi szolgáltatót is, hogy megkérdezze, egyeztetett-e velük korábban bárki a kormány oldaláról, valamint tudnak-e már bármit is arról, hogy hova és milyen formában vezénylik majd át a munkatársaikat.
Csermely Gyula, a Rózsakert Medical Center (RMC) vezérigazgatója például mélyen egyetért azzal, hogy veszélyhelyzetben, amikor életeket kell menteni, igenis szükség van a mobilizációra. Egészen addig, míg az átvezénylés észszerűen és szervezetten történik.
Egyfelől azért, mert magánellátóként ők is végeznek nélkülözhetetlen vizsgálatokat, legyen szó akár egy korai magzati korban elvégzett, szívfejlődési rendellenességeket kiszűrő ultrahangról, illetve cukor- és más krónikus betegek gondozásáról.
Nem lehet ezeket a specialistákat egyik napról a másikra kivonni a rendszerből, mert annak már rövid távon is rendkívül súlyos következményei lesznek a betegellátásra nézve
– emeli ki Csermely Gyula, aki hozzáteszi, szerinte inkább az oltásba lenne érdemes bevonni a magánegészségügy kapacitásait.
Hiszen jó informatikai rendszereik vannak, adatot tudnak szolgáltatni, hatékonyan működnek. Adja oda az állam a vakcinát a magánszolgáltatóknak, tegyen hozzá oltási rendet, és a magánszolgáltatók hatékonyan elvégzik ezt a munkát
– érvel az RMC vezetője.
A Dr. Rose Magánkórház ügyvezető igazgatója is hasonlóképpen látja a helyzetet. Ők szintén a pénteki kormányrendeletből értesültek először az őket érintő új intézkedésekről. Az Papik Kornél szerint sem kérdés, hogy a magánegészségügynek ki kell vennie a részét a járvány elleni védekezésből.
Ugyanakkor például a vezényelhetőség helyett az ő javaslata az, hogy a kormány a veszélyhelyzet ideje alatt inkább a szakrendeléseket és egyszerűbb műtéteket végeztesse a magánegészségüggyel.
Ezeket az ellátásokat a mindennapi rutinunk alapján tudnánk végezni, és tehermentesítenénk az állami egészségügyet, amely így több erőforrást tudna a Covid-ellátásra fordítani. Ugyanez igaz a humán erőforrás átirányítására, amely teljes egészében átalakítaná a működésünket. Ha például átvezénylik a nálunk dolgozó aneszteziológusokat, leáll a teljes műtéti ellátás és a készenlét, az operáló orvosaink pedig nem tudnak dolgozni, ami nem lehet érdeke az ellátórendszernek
– sorolja Papik Kornél, mi minden szól az általa felvázolt alternatíva mellett.
Lancz Róbert vezérigazgató elmondása alapján a Doktor24 cégcsoport sem kapott előzetes tájékoztatást, ennek ellenére a hazai magánegészségügyi szolgáltatókat összefogó Primus Egyesület tagjaként ők már novemberben, a második hullám alatt felajánlották szolgálataikata kormánynak.
A riasztó adatok tükrében magánszolgáltatóként most ők is vállalják a közfinanszírozott betegek fogadását egy NEAK-kal közösen kialakított szolgáltatási struktúrában, önköltségi árakon, profit nélkül. A Primus Egyesülethez tartozó magánszolgáltatók már a hétvégén kezdeményezték a tárgyalást az egészségügyi kormányzattal, miután az Indexnek küldött közleményükben leírták:
haladéktalanul készek bekapcsolódni a közellátásba, hogy tehermentesítsék az állami egészségügyet.
Ezen belül is elsősorban védekezési tapasztalataikat, kapacitásaikat és infrastruktúrájukat adnák önként, önköltségi alapon, szolgáltatási profit nélkül az állami rendszerben leállt diagnosztikai, terápiás és rehabilitációs feladatok ellátására.
A magánegészségügy vizsgálja ki a Covid szövődményeit
A Wáberer Medical Center ügyvezető igazgatója és kollégái már hetek óta tapasztalják, hogy megnőtt az érdeklődés a műtétek, valamint a fekvő- és a járóbetegrészlegük szolgáltatásai iránt – reagált Mári Róbert az Index megkeresésére, hogy mi várható, miután március 8-tól a magánegészségügyi szolgáltatók is azok közé tartoznak, akiknek a kormány nem rendelt el kényszerszünetet.
Azok a betegek, akik megtehetik, eddig is inkább a magánszolgáltatókhoz fordultak. Most várhatóan egyre többen ezt a típusú ellátást fogják igénybe venni, legyen szó műtétekről vagy járóbeteg-szakrendelésekről
– állítja a Wáberer Medical Center ügyvezetője.
Az RMC-ben hetek óta hasonlóan érzékelik a forgalomnövekedést.
Ez egyelőre részben azoknak a pácienseknek köszönhető, akik a koronavírus-fertőzés utáni panaszaikat vizsgáltatják ki, ahogy azok is szép számmal jelentkeznek, akik a járványhelyzet ellenére sem tudják vagy nem akarják tovább halogatni a náluk esedékes szűrővizsgálatokat
– árulta el Csermely Gyula, az RMC vezérigazgatója.
Lancz Róbert, a Doktor24 vezérigazgatója árnyalja a képet azzal, hogy a betegszámot náluk némileg apasztja, hogy az iskolalezárások, illetve a home office miatt általánosságban kevésbé terjednek a fertőző betegségek. Ahogy az edzőtermek zárva tartásával újabban sportsérülésből is kevesebbet látnak el.
Ezzel párhuzamosan nagy számban továbbra is azok keresik fel őket, akik kiszorultak a közellátásból, vagy épp nem bíznak benne. Pácienseik visszajelzései alapján sokan tavaly próbálták ki először a magánegészségügyet, és azóta is visszajárnak, ami nyilván forgalombővülést eredményezett.
Nehéz kiszámítani, hogy mekkora rohamot hoz a harmadik hullám, de van kapacitásunk az állami ellátást tehermentesíteni
– hangsúlyozta a Doktor24 cégcsoport vezetője.
A Dr. Rose Magánkórházban folyamatos növekedésre igen, hirtelen megugró keresletre azonban nem számítanak, miután a következő hetekben az állami egészségügy energiáit és kapacitásait főként a covidos betegek ellátása fogja lekötni.
Kétségtelenül egyre többen választanak magánszolgáltatót, de sokan jogosan szeretnék a befizetett járulékuk terhére megkapni egészségügyi ellátásukat az állami rendszerben
– írta le a máig uralkodó tendenciát az Indexnek Papik Kornél, a Dr. Rose Magánkórház ügyvezető igazgatója.
Főleg ápolónők távoztak az egészségügyből
Külföld, magánegészségügy, pályaelhagyás – több ezer egészségügyi dolgozó távozik az állami rendszerből.
(Borítókép: Egészségügyi dolgozók fertőtlenítenek egy műtőt a Polyclinique Jean Villar magánkórházban, Franciaországban. Fotó: Philippe Lopez / AFP)