A tudomány az AstraZeneca mellett szól – a legtöbb hatóság is

A közelmúltban több ország, köztük Németország, Franciaország, Spanyolország, Dánia, Izland, Norvégia és Hollandia ideiglenesen felfüggesztette az oltásokat a brit–svéd AstraZeneca új típusú koronavírus elleni védőoltásával. Pusztán elővigyázatosságból, a jelenleg zajló vizsgálatok lezárulásáig. Ismeretes, hogy több súlyos, sőt halállal végződő trombózisesetet jelentettek több országból is a védőoltás beadása után. Az időbeli egybeesés természetesen nem jelent feltétlenül ok-okozati összefüggést, az óvatosság azonban nyilván indokolt.

A német Ehrlich Intézet szakembere, Klauss Cichutek szerint Németországban 1,6 millió beoltott páciens körében hét agyitrombózis-esetről tudnak, amelyek közül három halállal végződött. Ennek alapján ő indokoltnak látja a további elemzéseket, bár hozzátette, hogy természetesen a trombóziseseteknek más oka is lehetett, például fogamzásgátló tabletták használata, amelyek esetében ez régóta jól ismert komplikáció. A hét esetből hat nőnemű volt, valamennyien 20 és 50 év közöttiek, vagyis fogamzóképes korban levők.

Az eseményekkel kapcsolatban a brit gyógyszerhatóság kijelentette, hogy Nagy-Britanniában minden más országnál több betegek oltottak be az AstraZeneca védőoltásával, szám szerint 11 milliónál is többet, és körükben semmivel sem volt gyakoribb a trombózisos kórképek kialakulása a be nem oltottakhoz képest. A brit hatóság összesen 30 esetről szerzett tudomást, ami 11 millió ember esetében oltás nélkül is előfordul. Az országban 150 ezernél is többen vesztették életüket koronavírus-fertőzés miatt, így a brit gyógyszerfelügyeleti hatóság és a miniszterelnök, Boris Johnson is az oltások és a megelőzés fontossága mellett érvel továbbra is.

Nagy-Britanniában egyébként az oltás iránti bizalom és az oltási kedv is kifejezetten jónak mondható. A londoni King's College szakértője szerint

A Mainzi Egyetem (Johannes Gutenberg-Universität Mainz) professzora, Andreas Rädder szerint ezzel szemben a német polgárok nem hajlandók ezt belátni, és a brit, illetve az izraeli hozzáállás merőben más. 

Emlékeztetőül, az EU-tagállamok és más országok hatóságai által történő engedélyezés előtt a klinikai III. fázisú vizsgálatok során 60 ezer beteg részletes adatainak elemzése egyértelműen mutatta, hogy a beoltottak között kevesebb trombózis fordult elő, mint a placebocsoportban. Ekkora beteganyag esetében ez már statisztikai vizsgálatokkal igazolhatóan is szinte kizárt, hogy a véletlen műve legyen. Ami ennél is fontosabb talán, hogy a gyártó közlése szerint az eddig 17 millió beoltott beteg követése során ugyancsak kevesebb esetben jelentették trombózis fellépését, mint amennyire 17 millió nem beoltott körében várható lett volna. 

Ezenfelül az orvostudományban alapelv, hogy minden kezelésnek lehet, sőt van is kockázata, és ennek során a várható hasznot kell a kockázattal szembeállítani. Ennek fényében Emer Cooke, az Európai Unió gyógyszerhatóságának, az European Medicines Agency (EMA) igazgatója tegnap kijelentette:

Továbbra is meg vagyunk győződve arról, hogy az AstraZeneca-védőoltás alkalmazásának haszna, miszerint képes megelőzni a kórházi kezeléshez, illetve a halálhoz vezető Covid–19-megbetegedéseket, messze meghaladja a vakcina használatával kapcsolatos esetleges kockázatokat. 

Nincs arra utaló jel, hogy a trombózisesetek kialakulását a vakcina okozta volna – folytatta Cooke. „Nem szabad elfeledni, hogy naponta több ezer ember kap trombózist Európában. Ez így volt az oltások előtt is. A mi dolgunk megállapítani, hogy emelkedik-e ezek gyakorisága, és hogy ez összefügg-e az oltásokkal” – fejezte be végül a témáról tartott tájékoztatóját. 

Itt, az unión belül is törés mutatkozik, miután több tagország is folytatja az AstraZeneca-vakcinával történő oltásokat, így Belgium, Lengyelország, Csehország is. Ezeken felül Ukrajna sem állt le az oltóanyag alkalmazásával, ahogyan hazánk sem. Itt érdemes megfigyelni, hogy kezdetben hazánk külön utakon járt, amikor saját hatáskörben engedélyezett az EU-ban még nem jóváhagyott vakcinákat is, jelen esetben azonban a hivatalos EU/EMA-állásfoglalást követi, vagyis nem hagy fel az AstraZeneca-oltások alkalmazásával.

Kicsit távolabbra tekintve azt látjuk, hogy Thaiföld pedig éppen kedden jelentette be, hogy megkezdik az oltásokat a brit–svéd vakcinával. Ezt megelőzően Kanada miniszterelnöke, Justin Trudeau hétfőn közölte, hogy konzultált országa vezető szakértőivel, akik biztosították arról, hogy minden Kanadában engedélyezett oltás, így az AstraZeneca által gyártott is biztonságos. 

Ezért a legjobb oltás az, amihez a leggyorsabban hozzá tudunk jutni

– jelentette ki a kanadai miniszterelnök. Csatlakoztak hozzá Ausztrália, India és Egyiptom hatóságai, amelyek ugyancsak folytatják az AstraZeneca-védőoltás alkalmazását.

Az oltás vagy a fertőzés következménye?

Tegyük gyorsan mindehhez hozzá, hogy a Covid egyik, mára már nyilvánvaló szövődménye a kis- és nagyerek trombózisa. Ezzel kapcsolatban jelentette be nemrégen Kásler Miklós miniszter, hogy hazánkban megkezdték az életmentő vérrögoldó kezelések alkalmazását koronavírusos páciensek trombózisszövődményeinek esetében. Felmerül tehát, hogy a néhány nappal az oltások után tapasztalt trombózisok esetleg nem az oltás, hanem koronavírus-fertőzés következményei voltak, hiszen a teljes védettség csak a második oltás után két héttel alakul ki. 

Mindezzel egy időben a WHO is kiállt az AstraZeneca-oltás mellett, és a vakcinálás folytatására szólította fel tagállamait. Az EMA szakértői csoportja csütörtökön ül össze újra az ügyben. Ezzel ellentétben azonban Svédország is ideiglenesen szünetelteti az oltás alkalmazását az EMA végleges állásfoglalásáig. Ezt Anders Tegnell svéd járványügyi szakértő jelentette be kedden. Vele egy időben, ugyancsak kedden Olaszország egészségügyi minisztere viszont kiállt az AstraZeneca-vakcina mellett, és szerinte az EMA meg fogja erősíteni újra, hogy az oltás biztonságos.

Az USA-ban rövidesen várható az AstraZeneca-oltás jóváhagyása, és az ország már most is hatalmas mennyiséget rendelt a meglevő készletek mellé. Ezekből több ország, többek között Mexikó kormánya is igényelt már arra való hivatkozással, hogy náluk már engedélyezték az oltást, és szívesen felhasználnák az Amerikában tartalékolt mennyiséget, amíg ott az engedélyre várnak. Biden elnök és csapata azonban többször megtagadta a raktárkészlet átadását. Szemmel láthatóan tehát az USA be kívánja vetni az AstraZeneca oltását is a koronavírus-járvány elleni harcban. 

A szerző allergológus és klinikai immunológus szakorvos