Újra itt a home office: a járvány hatásai a munkavállalásra

A koronavírus-járvány olyan változásokat hozott, amelyeknek nemcsak rövid, hanem komoly hosszú távú hatásai is lehetnek, mint például a home office általánossá válása. Az előnyök mellett ugyanakkor hátrányai is vannak a távmunkának: például az Oracle és a Workplace Intelligence felmérése szerint a globális munkaerő-állomány 78 százalékának, az otthon dolgozók 85 százalékának okozott mentális károsodást a világjárvány és annak hatásai.

Bár kétségtelen tény, hogy a távmunka nagy teret nyert Magyarországon is 2020-ban, azonban a munkaerőpiaci változások még így sem olyan nagyok. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2001-től 2019-ig átlagosan az aktív munkavállalók 2,43 százaléka dolgozott távmunkában. Ehhez képest a 2020-as év második negyedévében volt a csúcson a távmunkában foglalkoztatottak száma, amikor a munkavállalók 15,78 százaléka dolgozott rendszeresen távol a munkahelyétől. Ehhez még érdemes hozzátenni azt is, hogy a munkanélküliségi ráta 2019. második negyedévtől 2020. második negyedévre 1,3 százalékponttal nőtt, a munkájukat elvesztők nagyobb része pedig kevésbé rugalmas munkát vállalt, ahol nem volt lehetséges a home office-ra való átállás.

Digitális nomádok a láthatáron

A vállalatok többsége, legalábbis ahol ez kivitelezhető volt, átállt a távmunkára, közülük pedig többek között a Google és a Facebook is bejelentette, hogy hosszú távon is megmarad ennél a munkarendnél. Ennek többek között az is a következménye, hogy egyre többen szakadnak el magától az irodától, és válnak digitális nomáddá, erre pedig a kellemes klímájú Barbados vagy a kiváló munkavállalási és adózási feltételeket kínáló Észtország különleges munkavállalói vízummal reagált.

Az országhatárokon túli távmunka Magyarországra is hatással lehet, hiszen sokan indulhatnak útnak akár már az elkövetkező időszakban, azonban ez olyan jogi kérdéseket vet föl, amelyek elsősorban az adózással kapcsolatosak, hiszen

Ennek oka, hogy az az ország, ahol egy személy illetőséggel bír adóügyi szempontból, ott az állam a munkavállaló minden jövedelmét megadóztathatja, ugyanakkor globális szinten ez azt idézheti elő, hogy a távmunka országhatárokon átnyúló elterjedése miatt az állam számára mindez követhetetlen lesz, és míg egyik országból tömegesen eltűnnek az adófizetők, addig egy másikban hirtelen nagy mértékű növekedés indulhat meg. A digitális nomádság és a tartós home office térnyeréséről és hatásairól korábban az Index is beszámolt.

A magyar gazdaság lehetőségei

A munkanélküliségi ráta, valamint a digitális nomádokkal kapcsolatos politika sok tekintetben fontos lehet Magyarország számára, mivel Horvátországhoz vagy Észtországhoz hasonlóan hazánk is demográfiai válságban van, és a foglalkoztatási ráta ugyan a korábbiakhoz képest kiugróan magas volt 2019-ben, egészen pontosan 60,8 százalékos, azonban még így is

ami azt jelenti, hogy egy munkavállaló saját magával együtt átlagosan 2,16 embert tart el. Ez komoly gazdasági problémákat okozhat, elég csak arra gondolni, hogy hosszú távon a szociális intézkedések zöme tarthatatlanná válhat.

Az előbb említett országokhoz hasonlóan Magyarországnak is érdemes elgondolkodnia azon, hogy hogyan tud idevonzani további munkavállalókat, amire az egyik mód a digitális nomádokat támogató adópolitika lehet, erre pedig a magyar rendszer alkalmasnak tűnik. A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) például rendkívül vonzó, hiszen viszonylag kevés adminisztrációval jár, emellett jól lehet tervezni a havi összegekkel is, azonban kérdés, hogy a kata szigorításának milyen hatásai lehetnek.

A Portfolio kiemeli, hogy a szigorítás a belföldi kifizető feladatává teszi az adó befizetését, így az nemcsak a katásokat érinti, hanem minden magyar vállalkozást, ennek pedig az a következménye, hogy ezek a vállalatok nem adnak majd olyan alvállalkozóknak megbízást, akik eddig évi 3 millió forint fölötti összegért dolgoztak nekik. Ez a vállalkozói szektor válságát idézheti elő még azzal együtt is, hogy az átszervezés nyomán a kormányzat – amely ezt a szigorítást az államháztartási deficit mérséklése érdekében is vezette be – 2021-ben 23 százalékos növekedéssel számol az adóbevételek terén. Hosszú távon azonban érdemes digitális nomádokat vonzó vízummal és átlátható szabályozásokkal számolni, hiszen így az adóbevétel mellett a jövedelmük jelentős részét az országhatárokon belül költhetik el, így ez a pénz is visszaforoghat a magyar gazdaságba, a többlet-adóbevételekből pedig a társadalombiztosítási rendszer is fenntartható maradhat.

(Borítókép: Uwe Anspach / picture alliance / Getty Images)