Ügyesebb a vírus, mint a korábbiak

A Miérted ismeretterjesztő YouTube-csatornán szerda este dr. Jakab Ferenc virológus és dr. Oroszi Beatrix orvos, epidemiológus, járványügyi szakértő beszélgetett a pandémia friss esményeiről, a védőoltásokról. A „műsorvezető” mint mindig, dr. Constantin Tamás gyermekorvos volt.

Oroszi Beatrix azzal kezdte, hogy a Covid–19 a második nagy pandémiája, miután a 2010-ben világjárvánnyá terebélyesedő H1N1-et is végigélte, végigdolgozta. Ezúttal elemzőként kell teljesítenie: tagja Orbán Viktor járványügyi tanácsadó csapatának. Ő a survaillance-epidemiológiai terület vezetője, egyben az ITM vezető epidemiológusa.

Elmondta, a pandémiák mindig több hullámban érkeznek, adaptálódnak az emberekhez. A fertőzésre való fogékonyságunk lassan védettséggé alakul, de ez mindig időbe telik. Megfogalmazása szerint bizonyos tekintetben eddig hozza azt a Covid–19, amit a többi járvány is hozott, ám némileg ügyesebb a vírus, mint a korábbiak.

Hogy meg lehet-e szabadulni a SARS-CoV-2-es koronavírustól, hangsúlyozta,

A többit nem tudtuk végleg elfojtani, nem sikerült elérni, hogy ne változzon a vírus, vagy az állatokban ne maradjon fenn.

Úgy látja, a fertőzést lehetne eliminálni bizonyos térségekből, például ott, ahol beoltanak mindenkit. Ilyenre is van korábbi példa, akár Magyarország esetében is vannak olyan betegségek, amelyeket vakcinálással kordában lehet tartani. De ha más térségekben megmarad a vírus, és terjed, az baj.

Az epidemiológus kifejtette, rövid távon azt tudjuk elérni, hogy a védőoltások segítségével megvédjük magunkat a halálesetektől és a súlyos betegségtől. Belátható időn belül ezért a célért érdemes harcolni, mert karnyújtásnyira vagyunk ettől.

Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontja virológiai kutatócsoportjának vezetője a vakcinálásról úgy beszélt, mint amely a járványügyi intézkedések melletti legfontosabb eszköz arra, hogy véget vessünk a járványnak. Elmondta, van olyan populáció, amelynél bizonyos egészségügyi okok miatt nem lehet alkalmazni a vakcinát, náluk gyógyszeres terápiás módszerre van szükség.

Ha megkaptuk a vakcinát, attól még megfertőződhetünk, csak a betegség lefolyása lesz más, és a tünetek. Akár még tovább is tudjuk adni a fertőzést az oltás beadását követően

– rögzítette a virológus.

Oroszi Beatrix az oltásra térve azt mondta, ez egy eszköz a védekezésben, de nem csodaszer. Az eszközök között viszont a legjobb.

A beszélgetésben egy szemantikai kérdésbe is belementek a résztvevők: érdemes-e a háborús szóhasználatot alkalmazni a vírus esetén, mint a csatát nyerni vagy a legyőzni? Vagy tudományosabb, ha egyszerűen csak meg akarjuk szelídíteni a vírust? Oroszi Beatrix meglátása szerint ez igazából egy verseny: az epidemiológusok azon dolgoznak, hogy láthatóvá tegyék a vírust, megjósolják, hol fog felbukkanni, milyen erővel. A vírus viszont folyvást változik.

Ebben a versenyben loholunk a vírus után, de iszonyú kitartónak kell lenni, nem szabad, hogy kicsússzon a kezünk közül.

Jakab Ferenc ehhez annyit tett hozzá, hogy most az összes szakma, így a virológusoké is együtt lohol a vírus után, kéz a kézben.

Hogy megnyerhető-e ez a verseny? A pécsi virológus szerint akkor biztosan, ha a lakosság együttműködik a szakemberekkel, és követi az utasításokat a védekezésben. Az ITM epidemiológusa azt hangsúlyozta, hogy nem szabad kishitűnek lenni:

A vírus cseppfertőzéssel terjed, és nem megállíthatatlan. Kevésbé gyorsan terjed, mint a kanyaró, de gyorsabban, mint az influenza. A MERS halálozási rátája magasabb volt, ez nem egy szélsőségesen halálos vírus. Ha mindenki tartja a távolságot, sűrűn megmossa a kezét, felveszi a maszkot, akkor kezelhető a helyzet. Ezeknek az intézkedéseknek be nem tartása miatt kellett szigorúbb intézkedéseket hozni.

Jakab: Kutyából nem lesz szalonna

A védőoltásokra térve Jakab Ferenc kifejtette, nagyon hosszú, esetenként többéves fejlesztési idő eredményezte, hogy kevesebb mint egy év alatt sikerült előállítani a koronavírus elleni vakcinát. A variánsokat illetően Jakab úgy látja, kutyából nem lesz szalonna. Ha valakinek van alapvető védettsége a vírus ellen, akkor a variánsok ellen is lesz valamilyen szintű védettsége. Ha ezzel el tudja kerülni a súlyos állapotot fertőzés esetén, akkor már megérte az oltás.

Oroszi ugyanezt erősítette véleményével: ha valaki a védőoltással szerez védettséget, nem fog súlyos állapotba kerülni, nem hal meg. De a variánskövetés is lehetővé válik általa. Viszont

nem sprintre, hanem maratonra kell készülni, így fejeztem be sok előadásomat tavaly, ez most is érvényes. Nagy áttörést jelenthetnek az újfajta vakcinatípusok, például az orrspray. Illetve a többkomponensű vakcinák is fontosak lehetnek a variánsok elleni védekezésben.

Az AstraZeneca oltóanyaga körüli felhajtást is érintették a szakemberek. Jakab aláhúzta: 22 millió dózist adtak be belőle, és 37 esetben fordult elő vérrögképződés, ez nem mutat szignifikáns problémát, sem korrelációt a szövődmények és a vakcinálás között. Felhívta a figyelmet, hogy a vérrögképződéses esetek főleg az északi populációkban bukkantak fel, ez hajlam kérdése. A brit–svéd vakcina szerinte biztonságos, és megnyugtatónak nevezte, hogy a WHO, az EMA és a nemzeti hatóságok is követik, figyelik a vakcinák hatásosságát, biztonságosságát.

Oroszi Beatrix arra mutatott rá, hogy a vakcinálás kezdete után a nem várt eseményeket szigorú szakmai kritériumok alapján monitorozzák egy protokoll szerint. Ez azt jelenti, hogy ha valakit elüt a busz a vakcinálás után, s ebbe belehal, megvizsgálják, hogy az oltóanyagnak volt-e ebben szerepe.

A beszélgetés végén mindketten üzentek az embereknek:

Vegyük komolyan azt, hogyan nyitunk. Nem engedhetjük el a gyeplőt, nem dőlhetünk hátra. Fokozatosan kell nyitni, és a védelmi intézkedések közepette sem szabad elfáradni. Az oltás után is fel kell venni a maszkot, tartani kell a távolságot. Ha mindezeket betartjuk, hamarabb szabadulunk

– jelentette ki Oroszi Beatrix, Jakab Ferenc pedig így búcsúzott:

Oltani, oltani, oltani, hónapok óta ezt mantrázom, most is ezt mondom. Az emberek higgyenek a szakembereknek, és hallgassanak rájuk.

(Borítókép: Oltás egy háziorvosi rendelőben 2021. március 24-én. Fotó: Balázs Attila / MTI)