Tanulja meg a szót: multivalens vakcina

GettyImages-1230837983
2021.03.31. 18:55
Multivalens vakcina: így hívják azt a fejlesztési szakaszban lévő, SARS-CoV-2-es koronavírus elleni oltóanyagot, mely arra szolgálna, hogy hatékonyabban védje az ember szervezetét a mutálódó vírussal szemben. A multivalens típusú vakcinát más vírusok ellen már sikerrel vetették be, kérdés, valóban ez lesz-e a mostani járvány elleni védekezés legfőbb bástyája, vagy a hagyományos vakcinák is elegendők lesznek.

A vírusok mutálódása természetes dolog: ha feltűnnek, az a céljuk, hogy minél tovább életképesek, fertőző- és szaporodásra képesek maradjanak. Mivel az ember küzd ellenük, újabb s újabb variánsokba rendeződve próbálják teljesíteni a küldetésüket, a SARS-CoV-2-es koronavírus is így tesz. Kemenesi Gábor virológus szerdai „vakcinahíradójában” erről úgy fogalmazott, ne dőljünk be annak, ha mutációs apokalipszisről olvasunk, főleg ne olyan rémképzeteknek, hogy ezt a vakcinák okozzák.

Az embernek egészsége érdekében épp ezzel ellentétes a missziója, meg akar szabadulni a vírustól, és annak variánsaitól is. Ebben a feladatban fontos szerepet játszanak a vakcinák, közülük is kiemelten a multivalens oltóanyagok.

Ahogy a Szentágothai Kutatóközpont virológiai csoportjának vezetője, Jakab Ferenc is írta a közelmúltban a Virológia Pécs Facebook-oldalon tett bejegyzésében, a mutáció megváltoztatja a koronavírus genomját, felépítését, s ezzel a kórokozó fertőzési mechanizmusát is. Ez viszont azt is eredményezheti, hogy a vírus esetleg képes lesz megkerülni az immunrendszer jelentette védelmi vonalat is. (A dél-afrikai mutáns esetében erről sok hír látott napvilágot.)

Az is biztos, hogy minél inkább különbözik az új variáns felépítse az eredeti vírustól, annál nagyobb az esélye annak, hogy nehezebb lesz védekezni ellene. Épp ezért a kutatók álláspontja szerint egyre komolyabb jelentősége lehet a jövőben a Jakab által is említett multivalens vakcináknak.

Több virológust is megkérdeztünk erről az oltóanyagtípusról, de sajnos nyilatkozatstop van, ezért név nélkül vállalkoztak arra, hogy elmondják a multivalens vakcina jelentőségét.

Maga a szérum több építőanyagot, vagyis komponenst takar:

  • tartalmazhat többféle fehérjét (tüskefehérje vagy nukleoprotein),
  • vagy egyazon fehérje több változatát, például különböző mutációkat hordozó tüskefehérjét vagy úgynevezett RBD-receptorkötő domént.

Mindkét típusból próbálnak vakcinát fejleszteni a gyógyszergyártók.

Ha sikerülne kifejleszteni őket, annak hatalmas jelentősége lenne,

hiszen szélesebb palettán nyújthatnának immunitást a különböző variánsokkal szemben, és jó eséllyel attól is megkímélnék a gyártókat, hogy rendszeresen módosítaniuk kelljen a vakcinájukat az új mutánsok megjelenésével (persze ezt befolyásolhatja a természet is).

A multivalens vakcinát a SARS-CoV-2-es koronavírus ellen most használnák először, más vírusok, mint például az influenza vagy az ebola ellen már alkalmaznak ilyen típusú oltóanyagot.  

A multivalens SARS-CoV-2-es vírus elleni oltóanyagok előállításán több gyógyszergyártó is dolgozik. Az m-RNS vakcinát fejlesztő Moderna és a Pfizer is idetartozik, de két napja a dél-koreai Dyadic International biotechnológiai cég is bejelentette, hogy a szöuli székhelyű Medytoxszal együttműködve megcélozzák a humán 1-es fázisos vizsgálatokat.

A kísérletek kezdeti állapotából egyelőre nem lehet arra következtetni, hogy már idén be lehet vetni a varinások ellen hatásosabb multivalens vakcinákat.

Ám ha az állatkísérletek biztató eredményeket hoznak, akkor idővel valószínűleg mindkét fenti típusú multivalens oltóanyag megjelenik a piacon.

Ugyanakkor azt, hogy a közeljövőben a hagyományos vagy a multivalens vakcinákat éri-e meg nagy mennyiségben használni, a járvány alakulása határozza majd meg. Ha a hagyományos oltóanyag is eléri a kívánt immunizáló hatást, akkor nem feltétlenül lesz szükség az új típusra. Viszont, ahogy Jakab Ferenc is kiemeli posztja záró gondolatában: az új variánsok gyors azonosítása és molekuláris jellemzése lehetővé teszi számunkra, hogy a jelenlegi helyzethez hasonlóan „már ne a probléma után fussunk majd, hanem megelőzzük azt”!

(Borítókép: Kutató egy laborban Vancouverben. Fotó: James MacDonald / Bloomberg / Getty Images)