Véletlenül „találta fel” a dollárjelet egy ír bankár

A vonallal áthúzott s betű ma a világ egyik legismertebb szimbóluma, a világ egyik legstabilabb valutájának jele. Nem tervezőasztalon készült, grafikusok tucatjainak éjt nappallá tévő munkája során. Egy véletlennek köszönhetően született meg. Ha hiszünk az amerikai történészek egyik hipotézisének, akkor 263 évvel ezelőtt, április 1-jén született meg az áthúzott s betű, 1792. április 2-án, vagyis ma 229 éve egységes fizetőeszköz lett az Egyesült Államokban a dollár.

A 23 éves Oliver Pollock a mai Észak-Írországból, a néhány tucat család által lakott Bready falucskából származott, és apjával, illetve nagy tervekkel érkezett az Újvilágba 1760-ban. A pennsylvaniai Cumberland Countyban telepedtek le. Pollock a Kelet-Indiai Társasággal kezdett kereskedni, és Havannába sodorta a szél, ahol jó viszonyt alakított ki Louisiana későbbi kormányzójával, Alejandro O'Reilyvel. Később New Orleansban telepedett le, és politikai tőkéjét kamatoztatva kisvártatva a város egyik leggazdagabb kalmárja lett, ültetvényekre is szert tett.

A függetlenségi háború előtt az amerikai államokban a spanyol dollár, vagyis a peso szolgált elterjedt fizetőeszközként. A peso a karibi spanyol területekkel folytatott illegális kereskedelem révén érkezett amerikai földre. (A különböző amerikai államok saját valutával is rendelkeztek. A kongresszus a háború kitörése után bevezette az úgynevezett kontinentális pénzt, ám a fizetőeszköz pár év alatt elértéktelenedett.)

Pollock elhatározta, hogy leteszi a névjegyét, és ehhez a függetlenségi háború kínált pazar lehetőséget. Hatalmas pénzösszeggel, mintegy 300 ezer pesóval járult hozzá a britek ellen vívott harcokhoz: a kentuckyi milíciát vezető George Rogers Clark 1778-as hadjáratát a dúsgazdag férfi állta.

A Pollockról írt egyetlen életrajzi könyv (Oliver Pollock: The Life and Times of an Unknown Patriot) szerzője, James Alton James könyvében állítja, a hadjárat elindítása gyakorlatilag lehetetlen volna a pénze nélkül. A „nyugati felkelés bankára” – ilyen jelzővel illették akkoriban.

Ám nem csupán adakozott, háborús váltókat és kötvényeket is kiadott, melyhez az alapító atyák segítségét kérte. Ahogy Light Townsend Cummins amerikai történész megjegyzi cikkében, miután a virginiai kormányzó, Thomas Jefferson is beállt mögé, a többi befektető is megjelent, és elkezdték felvásárolni a kötvényeket.

Ekkorra már Pollock birtokolta az Egyesült Államok New Orleans-i kereskedelmi ügynöke címet. Ismeretsége révén elérte, hogy spanyol Louisiana kormányzójához eljusson egy levél, melynek nyomán a spanyol korona az Egyesült Államok oldalán harcba szállt a britek ellen.

Politikai tőkét remélt, bilincset kapott

Pollock nem puszta emberbarátságból vagy az angolok elleni ír hevülettől vezetve pénzelte a hadsereget, hosszú távon olyan politikai tőkét remélt a „befektetésből”, ami bőségesen megtérül. Ám pénzgyűjtő akciója és hatalmas kiadásai elszálltak, a hitelező kereskedők és befektetők viszont követelték a jogos jussukat. Az amerikai államok és a kongresszus nem tudta meghálálni, amit tett, előbb a franciák és a spanyolok pénzügyi követeléseit kellett kiegyenlíteniük.

Furcsa fintora a sorsnak, hogy az ír származású pénzember végül nem az amerikai függetlenség kivívásában játszott szerepével írta be magát a történelemkönyvbe, hanem a könyvelésével, pontosabban a dokumentumban sűrűn ismételt rövidítéssel.

 – írja Jim Woodrick, a mississippi állami levéltár egyik vezetője.

Számos történész úgy tartja, hogy a ma is használt $ dollárjel innen származik, vagyis Pollock tollából. Ezt a feltételezést erősíti, hogy barátja, Robert Morris, George Washington pénzügyi megbízottjaként 1797-ben ezt a jelet választotta a közös amerikai fizetőeszköz hivatalos szimbólumává.

Vannak persze más feltevések is, az egyik szerint az amerikai pénzverde (US Mint) pénzeszsákjain megjelenő áthúzott s betű az USA rövidítését jelentette. Egy másik elmélet szerint a német talléron látható szimbólumot kölcsönözték az amerikaiak, s használták sajátjukként utóbb. A kutatók egy másik csoportja szerint a 8 reálosra vagy a könyvelésben a summa total (st) jelölésére vezethető vissza. 

Pollock végül több tízezer dolláros adósságba verte magát, csődöt jelentett, és az adósok börtönébe vetették több mint egy évre Havannában. Régi bizalmasa, Gálvez kormányzó fizette ki végül az óvadékát.

Miután a Kongresszus 1791-ben mentesítette adósságai alól, visszavonult egy pennsylvaniai ír közösségbe. Több ízben is indult a választásokon, de egyszer sem került be a kongresszusba. 1823-ban hunyt el.

És persze a világ legstabilabb fizetőeszközének szimbóluma. A dollárt az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa ma 229 éve, 1792. április 2-án tette hivatalos, közös valutává (Coinage Act). Értéke ugyanaz maradt, mint a spanyol dollárnak. Külföldi érmékkel ezt követően is fizettek egészen 1857-ig, ekkortól illegális minden pénz használata az USA-ban az amerikai dolláron kívül.

A dollárjelet a többi között ma felfedezhetjük a számítógépes kódnyelvben és különböző fizetőeszközök szimbólumaként (például a brazil reál vagy a nicaraguai córdoba).

(Források: Atlasobscura.com, Wikipédia, irelandown.ie)

(Borítókép: Dollár jel 2019. augusztus 14-én. Fotó:  Federico PARRA / AFP)