Klímarettegők a magyarok

Az energetikai szolgáltatással és kereskedelemmel foglalkozó ALTEO Csoport országos reprezentatív kutatást készített, hogy felmérje a hazai lakosság környezetvédelemhez kapcsolódó ismereteit és magatartását. A válaszadók 92 százaléka bevallottan érdeklődik a környezetvédelem iránt, 82 százalékuk pedig úgy látja, hogy az ő életére is közvetlen hatással vannak a környezeti problémák.

A megkérdezettek 63 százaléka úgy látja, a környezetvédelem annyira fontos, hogy a következő generációk sorsa függ tőle, de

A válaszadók 87 százaléka szorong a klímaváltozástól valamilyen mértékben, közülük is 31 százalék nagyon aggódik a lehetséges következmények miatt. Ebben főleg a budapestiek és az egyetemi végzettségűek érintettek, ők azok ugyanis, akik leginkább tisztában vannak a bolygónkat veszélyeztető tényezőkkel.

A vizsgálatban részt vevők átlagosan tizenkét környezeti problémát tudtak felsorolni a legismertebbek közül. A listán ott van a levegőszennyezés (83 százalék), a túlzott erdőirtás (81 százalék), az étel- víz-, energia-, és ruhapazarlás (75 százalék), a klímaváltozás (73 százalék) és a globális felmelegedés (71 százalék).

A 20–29 éves fiatalok körében a hulladékok újrahasznosítása és a globális felmelegedés a legismertebb problémák, az egyetemi végzettségűeknél pedig a pazarlás és magas szén-dioxid-kibocsátás. A budapestiek az utóbbi mellett különösen sokszor említették a műanyagszennyezést, amivel 83 százalékuk találkozott már valamilyen formában.

A többség szerint mindenki felelős

A környezeti problémák ismertsége ugyanakkor nem egyenlő azzal, hogy mennyire gondolják őket fontosnak a válaszadók.

A legtöbben a túlzott erdőirtástól és a zöld növényzet telepítésének hiányától tartanak. Ezt követi fej fej mellett a globális felmelegedés és a levegőszennyezés, majd pedig a klímaváltozás problémaköre

– ismertette az eredményeket Szabó Beatrix, az ALTEO Integrált Irányítás Rendszer vezetője.

Tízből nyolc válaszadó szerint mindenki felelős a környezeti problémákért és azok megoldásáért, míg 19 százalékuk a vállalatoktól, országoktól és a globális szervezetektől vár érdemi lépéseket. Utóbbi inkább a férfiakra jellemző, a nők nagyobb arányban tartják fontosnak a kollektív felelősségvállalást.

Tízből kilenc ember határozottan állította, hogy maga is tesz a problémák ellen, közel felük pedig úgy látja, hogy a vállalatok is kiveszik a részüket a környezetvédelemből.

A megújuló energia használata minden tizedik háztartásban merül fel, míg elektromos vagy hibrid autót a válaszadók 4 százaléka vezet. Összességében az 50 év felettiek és a magasabb végzettséggel rendelkezők a legaktívabb környezetvédők.

(Borítókép: A negyedik globális klímasztrájkhoz kapcsolódó budapesti tüntetés résztvevői vonulnak az Országházhoz a Balassi Bálint utcában 2019. november 29-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)