Mihály
2 °C
16 °C

Szervezetünk utcai harcot folytat a vírus ellen

DSOKI20200418316
2021.04.12. 19:07 Módosítva: 2021.04.12. 22:13
Egy szegedi kutatóorvossal, Letoha Tamással néztük át, hogy az emberi test milyen immunreakciókkal védekezik a SARS-CoV-2-es koronavírussal szemben, illetve azt, mit jelent, hogy velünk marad a vírus.

A SARS-CoV-2-es koronavírus-járvány kitörése óta az orvosok számtalanszor beszéltek szervezetünk különböző fajta immunválaszairól, s arról, miért fontosak az egyes típusok. Az antitesteken alapuló úgynevezett humorális immunválaszról rengeteg szó esett, a többség jobban ismeri őket, mint a T-sejteken alapuló sejtes immunitást, viszont ez utóbbiak kulcsfontosságúak nemcsak a gyógyuláshoz vezető úton, de az újrafertőződés megakadályozásában is.

A stockholmi Karolinska Intézet kutatói egy, a cell.com-on közzétett vizsgálatban kimutatták, hogy az immunrendszerben létfontosságú T-sejtek akut fertőzéses állapotú és lábadozó Covid-fertőzötteknél is megfelelő mértékben termelődtek. Sőt, azok szervezetében is megfigyelték őket, akiknél nem termelődött antitest, vagy épp tünetmentesen estek át a betegségen. A kutatás kulcsfontosságú következtetése, hogy a Covidon átesettek szervezete a természetes megfertőződés révén elraktározta a memória-T-sejteket, és ha hónapok múlva újra megtámadná őket a koronavírus, már nem fog súlyos tüneteket okozni.

Az immunrendszer tulajdonképpen utcai harcot folytat a szervezetbe került koronavírus ellen. Mindennel támad, amije van, antitestet termelő B-sejtekkel és T-sejtek által kiváltott úgynevezett celluláris immunválasszal. A kettő közti alapvető különbség, hogy a T-sejtes válasz hosszabb hatást biztosíthat

– magyarázza Letoha Tamás szegedi kutatóorvos, aki közösségi oldalán megosztotta a svéd kutatás eredményét.

Vörösvértest, vérlemezke és T-limfocita (színezett elektronmikroszkópos felvétel)
Vörösvértest, vérlemezke és T-limfocita (színezett elektronmikroszkópos felvétel)
Fotó: Wikipedia

Mint mondta, a szervezet csak addig ad magas szintű immunválaszt, amíg szükséges, ha a kórokozó mennyisége csökken, az immunválasz is csitul. Ha a kórokozó újra megjelenik, a szervezet aktiválja a vírusról szóló, elraktározott immunmemóriát, a T-memóriasejtek pedig hadvezérként vezénylik a „hadjáratot”, és a már ismert vírus ellen ostorcsapásszerűen aktiválódnak az antitestet termelő B-, illetve a fertőző sejteket elölni képes úgynevezett citotoxikus T-sejteket. Még érthetőbben:

ha a későbbiekben újra megfertőződünk, akkor ideális esetben, az immunmemóriánknak hála, enyhébb tünetekkel át tudjuk vészelni a betegséget – ha egyáltalán megbetegszünk.

Ez az, amiről korábban több kutatás is azt írta, hogy idővel náthává lehet szelídíteni a vírust.

A szervezet ezt vagy természetes úton, saját immunrendszere révén biztosítja, vagy mesterségesen idézzük elő, külső segítséggel, azaz vakcinákkal. A Valneva által fejlesztett, elölt koronavírus-oltóanyagot tartalmazó vakcina klinikai fázisai során is kiderült, hogy az oltóanyagok hatására a vírus különböző darabjai ellen specifikus T-sejtek is kialakulnak, segítve ezzel a vírus elleni védekezés memorizálását. Fontos, hogy ne csak a vírus tüskefehérjéje ellen termelődjenek, mert az változik a variánsokban, hanem a teljes burokfehérje ellen.

Jelenleg azért is halnak bele sokan a koronavírusba, vagy kerülnek kórházba súlyos tünetekkel, mert többek közt a SARS-CoV-2 elleni hatékony immunmemória hiányában a vírus elleni immunválasz nem elég hatékonyan koordinált. A Covid–19 elleni oltóanyagok ezen segítenek.

Lappangásra felkészülni!

Az Európa legnagyobb gyógyszerfejlesztési programjában, az Innovative Medicines Initiative-ben részt vevő Pharmacoidea Kft.-t vezető Letoha Tamás emlékeztetett Szlávik János szavaira. A Dél-Pesti Centrumkórház infektológusa korábban hangsúlyozta, azért sincs szükség folyamatosan mérni az emberek antitestszintjét, mert az folyamatosan változik annak tükrében, hogy a szervezetet mikor érte „vírustámadás”. A szervezet az optimális energiafelhasználásra törekszik, feleslegesen nem termel antitesteket. De vajon hosszú távon hogyan fogja kezelni a koronavírust?

„Fontos megértenünk: ahogy más kórokozó esetében, a SARS-CoV-2-es koronavírus ellen sem feltétlenül kell törekednünk a sterilizáló immunizálásra, vagyis arra, hogy a vírus írmagját is kiirtsuk a környezetből.

Sok olyan vírust ismerünk, ilyen az influenzavírus is, amelyek lappanganak a környezetben, s időnként előbukkannak. A SARS-CoV-2-es koronavírusnál is hasonlóra kell készülnünk, az oltóanyagokkal sem fogunk tudni örökre megszabadulni tőle.

A szervezet a vírussal való első találkozás után biztosít ellene hosszabb távú immunitást. Ezért is alkalmazunk mesterséges immunizálást a vakcinákkal, hiszen azt várjuk, hogy újrafertőződés esetén a vírus szaporodását kezelni tudja az immunrendszerünk, és legfeljebb enyhe tünetekkel átvészeljük a betegséget” – ecsetelte a szakember, hozzátéve, mindez azt fogja eredményezni, hogy a vírust regionális szinten kordában lehet majd tartani, s nem fog újabb és újabb világjárványokat okozni.

Letoha Tamás
Letoha Tamás
Fotó: Pharmacoidea Ltd

Letoha Tamás jelezte, a koronavírussal szemben vannak olyan kórokozók, amelyeket vakcinálással sikerült eltüntetni, ilyen a feketehimlőt okozó Poxvirus variolae vírus.

Hogy meddig leszünk védettek, ha egyszer már megfertőződtünk? Letoha Tamás a nemzetközi kutatásokat idézte, amelyek ezt vették nagyító alá:

az eredmények eddig legalább nyolc hónapos immunitást mutattak, de ennél jóval hosszabb ideig még nem vizsgálták a fertőzötteket, hisz a vírus csak 2020 tavaszán ütötte fel a fejét globálisan, jelentős populációban.

A gyerekeknek is találkozniuk kell a Coviddal

A szegedi orvos a koronavírus gyermekekre gyakorolt hatását is érintette. A felnőttek, főleg az idősebb felnőttek szervezete degeneratív krónikus betegséggel sújtott, s emiatt más az immunreakciójuk, könnyebben áttöri a vírus az immunrendszer védelmi vonalát. A gyerekek szervezete viszont egészségesebb, így az immunválaszuk is célzottabb, jobb. Viszont nekik is „találkozniuk” kell a vírussal, akár természetes úton, fertőződéssel vagy a vakcina révén, mert ha gyerekkorban kialakul a megfelelő immunitás a koronavírussal szemben, felnőttkorban is jobban fog tudni védekezni a szervezet, ha újra megfertőződik.

(Borítókép: A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont virológiai kutatócsoportjának munkatársa nukleinsav-kivonást végez a központ laboratóriumában, Pécsen 2020. április 18-án. Fotó: Sóki Tamás / MTI)