- Gazdaság
- országos atomenergiai hivatal
- fichtinger gyula
- lemondás
- törvényjavaslat
- semjén zsolt
- szél bernadett
- sarkalatos törvények
- kétharmados többség
Kilenc évre, tapasztalat nélkül is lehet valaki a magyar atomenergia-hivatal új elnöke
További Gazdaság cikkek
- Hatalmas fordulatot jelez Magyarországon, ami a külföldi munkavállalókkal történik
- Leleplezték, hol szilveszterezik a magyarok többsége
- Legtehetségesebb dolgozóikat veszíthetik el azok a munkaadók, amelyek nem rugalmasak
- Dermesztő dolog derült ki a fehér autót vezető magyarokról
- Karácsonykor több településen elment a mobilnet és telefon szolgáltatás
A parlament oldalán kedden 23:20-kor jelent meg egy iromány, a törvényjavaslatot Semjén Zsolt nyújtotta be. A dokumentum az atomenergia-felügyeleti szerv (Országos Atomenergia Hivatal – OAH) jogállásának módosításáról szól. Az OAH elnöke, Fichtinger Gyula váratlanul jelentette be lemondását április utolsó napjaiban, döntését nem indokolták, a háttérben a hivatal több munkavállalójának korrupciós ügye állhat, erről itt írtunk. Fichtinger az Index megkeresésére nem szeretett volna megszólalni.
A kedden benyújtott törvényjavaslat lényege, hogy a sarkalatos jogszabályok közé vonná az OAH jogállását, magyarul ha elfogadják a módosítót, onnantól a hivatal új elnökét is kétharmados többséggel lehet majd megválasztani –
kilenc évre, pályázat nélkül.
Szél Bernadett független parlamenti képviselő Facebook-posztjában arra hívta fel a figyelmet, nem elég, hogy egy újabb közhivatal élére neveznek ki 9 évre egy vezetőt, de a javaslat szövege szerint az új vezetőnek nem szükséges járatosnak lennie az atomenergia területén, elegendő lesz a közigazgatási vezetői gyakorlat.
Az iromány vonatkozó szövege egész pontosan így fest:
Elnöknek és elnökhelyettesnek olyan személy nevezhető ki, aki a Küt.-ben és az e törvényben foglalt követelményeken túl felsőfokú iskolai végzettséggel és
- legalább három éves gyakorlattal rendelkezik az atomenergia alkalmazásával összefüggő
tevékenységi területen, vagy
- vezetői gyakorlattal rendelkezik a közigazgatásban.
Az ellenzéki politikusok visszatérő kritikája a kormány felé, hogy egyre másra betonozza be kilenc évre a különböző közhivatalok élére a vezetőket, hogy egy esetleges kormányváltás esetén az új kabinet ne tudja egy könnyen leváltani a a korábbi kinevezetteket. Ilyen kilenc évre választott vezető az Országos Bírói Hivatal elnöke, a legfőbb ügyész és a Kúria elnöke is.