A jegybank alelnökének bejelentése berobbantotta a forintot
További Gazdaság cikkek
- Fordulat jöhet a bérekben, búcsút inthetünk a 10 százalék feletti bérdinamikának
- Távozik a Magyar Posta vezére, Nagy Márton megköszönte a munkáját
- Aki most siet, az kicselezheti az inflációt
- Ezermilliárd forint fölé nőtt Mészáros Lőrinc vagyona, megjelent a leggazdagabb magyarok listája
- Tiborcz István üzleti kérdésekben nem kéri ki Orbán Viktor véleményét
A Reuters hírügynökségnek adott interjút hétfőn Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, melyet az MTI szemlézett. A beszélgetés legjelentősebb megállapítása az volt, hogy az alelnök megpendítette:
az alapkamat emelésének lehetőségét már júniusban érdemes lesz mérlegelni.
A monetáris tanács két következő kamatmeghatározó ülése május 25-én és június 22-én lesz.
Virág Barnabás megállapította, hogy a tartósan magas infláció kockázata március óta egyértelműen megnőtt. Erre az alapkamat változtatásával reagál a jegybank, míg a kockázati prémiumot megrendítő rövid távú sokkok kezelésére az egyhetes betéti kamatot alkalmazza.
Márciusban még 3,7 százalékos volt az infláció, míg áprilisra 5,1 százalékra nőtt. Ilyen magasságban utoljára 2012-ben járt.
A gazdaság teljes újranyitásával új szakaszába lép a monetáris politika, és a rövid kamatokat a jegybank proaktívan fogja alkalmazni a rövid távú inflációs kockázatok kezelésére – jelentette ki. A monetáris politika új szakasza több lépésből álló adatvezérelt folyamat lesz, és a kamatemelés megelőzheti az eszközvásárlási program változtatására irányuló bármilyen döntést – szögezte le Virág Barnabás.
Hozzátette: a júniusban megjelenő inflációs jelentés különösen nagy jelentőségű lesz a kockázatok megítélése szempontjából.
Az interjú megjelenését követően a forint öt hónapja nem látott szintre erősödött, jelenleg 352-es szint alatt jár a forint az euróval szemben.
A jegybanki alapkamat tavaly július óta változatlan, 0,60 százalékon áll. Az infláció viszont valóban elrugaszkodott, emiatt Varga Mihály pénzügyminiszternek az idei költségvetésben is módosítást kellett tennie, sőt a szokásosnál korábban ki kellett igazítani a nyugdíjakat, sőt a költségvetési hiánycélt is meg kellett emelnie 6,5-ről 7,5 százalékra.