Ilyen még nem volt: kutyából származó koronavírusra bukkantak az emberben
További Gazdaság cikkek
Egy kutatócsapat felfedezhette a nyolcadik ismert koronavírust, amely betegséget okozhat az emberi szervezetben. Az erről szóló publikáció csütörtökön jelent meg a Clinical Infectious Diseases folyóiratban. A kutatást Gregory Gray, a Duke Egyetem epidemiológusa kezdeményezte.
Gray egyik munkatársa 2017-ben és 2018-ban a malajziai Sarawak kórház pácienseitől vett mintát orrnyálkahártyából, a betegek visszatérően tüdőgyulladásban szenvedtek. 301 beteg közül nyolcnál a felső légutakban kutyából származó koronavírus nyomaira bukkantak. A kutatók eddig még nem rögzítettek olyan esetet, hogy kutya koronavírussal fertőzött volna meg embert.
A Duke epidemiológusát és kollégáját annyira meglepte az eredmény, hogy azt feltételezték, hibáztak a minták elemzésekor. Ezért elküldték őket az Ohiói Egyetem laborjába, ahol állati eredetű koronavírusokat vizsgálnak. Anastasia Vlasova, az intézet virológusa egy speciális megoldással elkezdte szaporítani a vírust, és
a kórokozó génszekvenciájából kiderítette, hogy a vírus egy ponton macskákat és disznókat is megfertőzött, de minden valószínűség szerint kutyáról került át emberre. Vlasova az eredmények alapján állítja, a vírus genomjának túlnyomó része kutya-koronavírus volt.
Viszont az elemzéskor egy igen ritka mutációra is rábukkant, úgynevezett deléció történt, vagyis elveszett egy kromoszómadarab. Ilyen típusú deléciót eddig még nem figyeltek meg más ismert, kutyák által hordozott koronavírusokban. Az emberi koronavírusokban, sőt a mostani SARS-CoV-2-es koronavírusban már találtak egy ehhez rendkívül hasonlító felépítésű variánst.
A virológus úgy látja, a mutáció révén a kutya-koronavírus sokkal könnyebben meg tudja fertőzni az embert, így kerülhetett a malajziai kórházban ápoltak szervezetébe is.
Xumin Zhang, az Arkansasi Orvostudományi Egyetem virológusa azt mondja, egyelőre még nem találták nyomát annak, hogy a kutyákról átkerült koronavírus elkezdett volna emberről emberre terjedni, de vizsgálni kell a kérdést, mielőtt új járvány robbanna ki. Egyelőre még azt sem lehet tudni, hogyan fertőződtek meg vele a betegek, és érintkeztek-e fertőzött állatokkal. Szerinte még korai új humán koronavírusról beszélni, ugyanis a kutatók nem bizonyították be, hogy ez a koronavírus okozta volna a tüdőgyulladást a pácienseknél. Először állatokon érdemes letesztelni, hogy a kórokozó okoz-e fertőzést klinikai vizsgálat során.
Zhang ugyanakkor nem zárja ki, hogy a kutyából származó vírus valójában egy új emberi kórokozó.
Az a meggyőződése, hogy minél több tüdőgyulladásos páciens mintáját vizsgálják meg, annál nagyobb eséllyel fognak eladdig ismeretlen koronavírusra bukkanni. Sőt biztos benne, hogy rengeteg állati eredetű koronavírus áll készen arra, hogy megtámadja az emberi szervezetet.