Defláció gyötri Japánt
Áprilisban már a kilencedik egymást követő hónapban csökkentek a fogyasztói árak Japánban, jelezve, hogy a kereslet gyengesége és a költségek növekedése nem kedvez a törékeny gazdasági fellendülésnek. A nyugati világban eközben tízéves csúcsokat döntöget az infláció, és a monetáris politika döntéshozói már a szigorítást mérlegelik.
A japán gazdaság a 2009-ben szenvedett annyira, mint tavaly
A koronavírus-járvány hatására 4,8 százalékkal zsugorodott 2020-ban.
A japán statisztikai hivatal pénteken közzétett adatai szerint a fogyasztói árak 0,4 százalékkal csökkentek áprilisban az egy évvel korábbihoz képest, összhangban az elemzői várakozásokkal.
Márciusban 0,2 százalékkal estek éves szinten az árak. Tavaly októberben, mínusz 0,4 százalékkal 2016 szeptembere óta először került negatív tartományba az éves összevetésű árváltozás, és azóta is minden egyes hónapban csökkenést mértek, írta a távirati iroda.
138 év után először ül nő a japán jegybank igazgatótanácsában
Az alapítás óta nem volt rá példa, hogy nő üljön az igazgatói székbe.
Tom Learmouth, a Capital Economics Japánnal foglalkozó közgazdásza kiemelte, hogy áprilisban jórészt a mobiltelefon-tarifák zuhanása okozta az infláció csökkenését. A távközlési szolgáltatók rekordmértékben, 26,5 százalékkal csökkentették a mobilhasználati díjakat, miután a miniszterelnök a háztartások terheinek enyhítését szorgalmazta.
A jegybank több mint nyolc éve, 2013 áprilisában indította el agresszív monetáris lazítási politikáját, hogy kihúzza a világ harmadik legnagyobb gazdaságát a deflációs spirálból. A 2 százalékos inflációs célszámot csak a 2014-es pénzügyi évben sikerült elérni és meghaladni, azóta is túl alacsony az ütem.