Beoltassuk-e háziállatunkat az új típusú koronavírus miatt?
További Gazdaság cikkek
Az Oxfordi Egyetem hivatalos lapjában csütörtökön megjelent egy tanulmány, mely új projekteket és vitákat nyithat a koronavírus-kutatásban:
egy dél-koreai, amerikai, kínai és más kutatókból álló nemzetközi csapat egy malajziai kórházban, emberi tüdőből vett mintákban kutya koronavírus-örökítőanyagára bukkant.
Ez az első ilyen eset, és a tanulmányban felvetik, elképzelhető, hogy megtalálták a nyolcadik humán koronavírus-típust.
A felfedezés nyomán Rusvai Miklós virológushoz fordultunk, aki különböző nemzetközi kutatási projektekben hosszú időn keresztül vizsgált állati eredetű koronavírusokat. Azt mondta nekünk, hogy a lap, ahol megjelent a cikk, nívós, hiteles, de ez egy első közlés, bízzunk benne, hogy később nem fogják cáfolni.
„Ez a tanulmány hatalmas meglepetés. A koronavírusoknak négy alcsoportja van, melyeket hivatalosan »nemzetségnek« hívnak: ezek az alfa-, béta-, gamma- és delta-koronavírus nemzetségek. A most pusztító SARS-CoV-2-es a béta alcsoportba tartozik, amiről pedig a cikkben szó van, az alfába, ez a típus eddig a háziállatok közül kutyában, macskában, sertésben fordult elő, a vadon élő állatok közül nagy számban a denevérekben is, emberben viszont nem. A most azonosított kórokozó egy úgynevezett rekombináns vírus, vagyis nagy részben kutya-, kisebb részben macska-koronavírus, és igen érdekesnek tűnik, hogy emberi tüdőgyulladásban mutatták ki” – mondta az Indexnek az Állatorvostudományi Egyetem professzora. Hogy miképp lehetséges ez? Úgy, hogy a koronavírusok aktívan keresik a gazdaszervezeteket, és a tanulmány alapján elképzelhető, hogy most az emberben egy újabb típus is megtalálta új gazdáját.
Ha ezek a vizsgálati eredmények helyesnek bizonyulnak, az azt igazolja, hogy a koronavírusok közül több, eredetileg állati kórokozó is képes átterjedni emberre, s ez a jövőre nézve aggodalomra ad okot. Magyarul sokkal jobban kell ügyelnünk a koronavírusokra, mint eddig tettük
– tette hozzá Rusvai Miklós.
Jordán Ferenc biológussal március végén beszélgettünk azokról a kínai, afrikai, de akár az USA-ban is megtalálható „víruskeltető” piacokról, ahol vadállatok húsát árulják. Ezek a helyek gyakorlatilag tálcán kínálják a megfertőződés lehetőségét.
A biológus arra is kitért, hogy a koronavírusok mellett más állati vírusok is készen állnak, hogy a SARS-CoV-2-höz hasonlóan akár egy új világjárványt robbantsanak ki. Ilyen a délkelet-ázsiai denevérekben megtalálható, a paramyxovírusok közé tartozó Nipah-vírus, melyet a WHO a veszélyességi faktort tekintve a top-10-es kategóriába sorolt. Rusvai erről így vélekedett:
A denevérek hordozta koronavírusok az alfa és a béta alcsoportba tartoznak, s azt, hogy róluk át tudnak terjedni emberre a koronavírusok, a tudományos világ már elfogadta. Az viszont, hogy a kutya vagy a macska átadhatja a saját koronavírusát az embernek, ez teljesen új. Ez egy meglepő felfedezés.
Hogy a kutatóknak most milyen irányba kellene indulnia, arról Rusvai Miklósnak az a véleménye: minden eddiginél alaposan fel kellene tárni, hogy az egyes emberi tüdőgyulladásos eseteket mi okozhatta. Főleg azokban az esetekben, amikor elsőre nincs pontos diagnózis. A legtöbb vírusfertőzést ugyanis másodlagosan bakteriális fertőzés kíséri, amit úgy kell elképzelni, hogy a vírus elindítja a tüdőgyulladást, de aztán – ahogy a szaknyelv mondja – felülfertőződik egy másodlagos kórokozóval. Ez a legtöbb esetben valamilyen baktérium, például pneumococcus, streptococcus, staphylococcus. A professzor úgy véli, ezek nem tudnának utóbb tüdőgyulladást előidézni, ha a vírus nem készítette volna elő számukra a terepet. Ezért lenne fontos pontosan megismerni, hogy mely vírus tette lehetővé a megtelepedésüket a tüdőben.
Azt, hogy a most felfedezett koronavírus-e a nyolcadik humán-koronavírus, az fogja eldönteni, hogy emberről emberre képes-e terjedni ez a kórokozó. Ezt egyelőre nem igazolták a kutatók
– rögzítette.
Kutyavakcina van, de szükséges-e használni?
Kutyák és macskák SARS-CoV-2 fertőzésének kivédésére már létezik vakcina, ez a Carnivac-CoV nevű készítmény. Ez a SARS-CoV-2 elleni oltóanyag állatokra kifejlesztett változata. A szer egy orosz fejlesztésű, inaktivált vakcina. Rusvai kifejtette,
használható kutyában, macskában is, de eredetileg nem nekik, hanem a nyércek és a sarki rókák számára fejlesztették ki.
És persze a kutyák saját, légző- és emésztőszervi megbetegedéseket okozó koronavírusai ellen is léteznek oltóanyagok.
Tavaly Dániában egy nyérctelepen fedezték fel – 2020-ig a dánok voltak a világ legnagyobb nyércexportőrei –, hogy az emberekről átterjedt az állatokra a koronavírus, mutálódott, s a nyércek ezután képesek voltak „átadni” az új „nyérc”-variánst az embereknek. Emiatt milliószámra kellett kiirtani szerencsétlen állatokat. A kutató meglátása szerint az oroszok szeretnének vezető szerephez jutni a nyércbundapiacon, s üzleti célból dobták piacra a Carnivacot.
A vakcina piaci forgalomban van, de ez nem jelenti azt, hogy bemegyünk az állatorvoshoz, és megvesszük. Az engedélye alapján csak nemzetállami gyógyszerhatóságok rendelhetnek belőle – nálunk az Állatgyógyászati Készítményeket Ellenőrző Laboratórium és Állatkísérleti Telep (ÁKEL) jóváhagyása szükséges –, tehát az elosztása hasonló rendszerben működik, mint a humán célú vakcináknál.
Érdekes kérdés, hogy az újonnan felfedezett koronavírus-típus miatt érdemes-e majd beoltatnunk a háziállatunkat a Carnivackal, ha itthon engedélyezik, s elérhető lesz.
Az új vírus ellen nem javasolnám, mert ez a vírus az alfa-koronavírusok alcsoportba tartozik, a SARS-CoV-2-es pedig a bétába. A SARS-CoV-2-es típus ellen lehet hatásos az oltóanyag
– közölte a professzor. Ám hozzáteszi, nem javasolná senkinek, hogy kutyáját vagy macskáját beoltassa, még akkor sem, ha a Carnivac esetleg elérhető lesz a hazai piacon, ugyanis szerinte a kutyák és a macskák nem betegszenek meg Covidban, tehát oltani sem kell őket ellene.
(Borítókép: Egy állatorvos beolt egy kutyát 2020. június 23-án Kaliforniában. Fotó: Mario Tama / Getty Images)