Covid-hatás: menekülnek a városokból az emberek, Budapesten 13 ezerrel kevesebben élnek

További Gazdaság cikkek

Az ingatlan.com összesítése szerint főleg a budapesti agglomerációs települések felé mozdultak a magyarok. A versenynek mégsem ők lettek a „győztesei”, hanem északnyugati határátkelőnk.

A magyar ingatlanpiacot vizsgáló cégek a koronavírus-járvány kirobbanása óta jelzik, hogy a pandémia miatti bezártság nyomán egyre nő a kereslet a kisebb települések házai, lakásai iránt. A városi lakosság a karanténszabályok enyhítésével próbált „menekülni” a vidék, a kertes környezet felé, s az ingatlan.com friss felmérése is ezt igazolja. A kimutatás szerint a magyarok a nagyobb városok vonzáskörzetében található ingatlanokat keresték igen aktívan, s ennek alapján érdekesen alakult az egyes városok populációjának a mérete.

Budapest lakossága 2020-ban majdnem 13 ezer fővel csökkent, és a megyeszékhelyeken is kevesebben éltek 2021 januárjában, mint egy évvel ezelőtt. A fővárosban már ötödik éve csökken a népesség, utoljára 2015 és 2016 januárja között bővült a Budapesten élők száma.

2020-ban a következő településeken mérték a legnagyobb népességnövekedést:

Rajka
Érd
Gyömrő
Nagytarcsa
Délegyháza
Veresegyház
Dunaharaszti
Szigetszentmiklós.

Jól látszik, hogy zömmel a fővárosi agglomerációs térségbe áramlott a lakosság, amiben feltehetően szerepet kapott az ingázókra vonatkozó járványszabály is, amely szerint a pandémiás helyzetben a határtól 30 kilométeres sávban mozoghattak az érintettek. A szóban forgó települések népessége 1-8 százalékkal 300-600 fővel emelkedett éves összevetésben 2021 elejéig. A korábbi években megkezdett családiház-építkezések felgyorsított befejezése is szerepet játszott a nagyvárosok vonzáskörzeteiben látható növekedésben.

A szlovák–magyar határátkelőnek számító Rajka félelmetes ütemet diktál, egy év alatt majdnem 60 százalékkal nőtt a populáció, több mint 6 ezer főre emelkedett.

Megtorpant a budapesti drágulás

A lakosságméretben bekövetkezett változás az ingatlanárakat is befolyásolja. A 2014-ben elindult drágulás 2020-ra Budapesten szinte megállt, a többi nagyvárosban pedig lassabb ütemben folytatódott. A lakásdrágulás a kiköltözési hullámot is felerősítette a legfelkapottabb városokból az agglomerációs övezetekbe. A lakosok számának növekedése a lakóingatlanok árára is hatással volt: Rajkán idén május közepén 489 ezer forintos négyzetméteráron kínálták eladásra a lakóingatlanokat, ami 20 százalékos drágulást jelent a 2020. januári szinthez képest.

A top tízes ranglistán szereplő – budapesti vonzáskörzetbe tartozó – települések közül Érden például 2020 januárjához képest 23 százalékkal 556 ezer forintra nőttek az átlagos négyzetméterárak a kínálati piacon. Gyömrőn 14 százalékkal 544 ezer forintra emelkedtek az ingatlan.com adatai szerint.

A portál szakértője, Balogh László arra számít, hogy a tavalyinál jobb évet zár az országos lakáspiac, mind a használt, mind az új lakásoknál élénkülés várható. Többek között a járvány alatt elhalasztott lakásvásárlások és költözések pótlása, az állami lakásprogram különböző elemeinek – például a lakásfelújítási támogatásnak és a kedvezményes lakásáfa újbóli bevezetésének – köszönhetően.

(Borítókép: Lakóházak Ócsán 2013. január 3-án. Fotó: Kovács Tamás / MTI)

USA 2024

Cikkek, esélyek, portrék, eredmények, térképek – minden egy helyen!

Ne maradjon le semmiről, kövesse az Indexen az amerikai elnökválasztás legfontosabb pillanatait és böngéssze a Fehér Ház blog tartalmait!

November 1-től folyamatosan frissülő hírfolyamunkban számolunk be minden fejleményről, a voksolás éjszakáját kiemelt figyelemmel kísérjük. A választás másnapján reggel hét órától élő videós műsorral jelentkezünk, interaktív térképeink segítségével pedig minden információt megtalál!

Tovább a Fehér Házra