Covid-hatás: menekülnek a városokból az emberek, Budapesten 13 ezerrel kevesebben élnek
További Gazdaság cikkek
- Itt a válság, amiről egyre többet beszélnek: egyszerre két csapás éri Európát
- Lázár János 600 milliárd forintos vasútépítési fejlesztésről számolt be
- Közeleg a határidő, megjelent a tervezet
- Megszületett a nagy megállapodás, évekre előre rögzítették, hogyan nőnek a bérek
- Ez sokaknak fájni fog: tízszeresére emelik a parkolás díját az egyik kerületben
A magyar ingatlanpiacot vizsgáló cégek a koronavírus-járvány kirobbanása óta jelzik, hogy a pandémia miatti bezártság nyomán egyre nő a kereslet a kisebb települések házai, lakásai iránt. A városi lakosság a karanténszabályok enyhítésével próbált „menekülni” a vidék, a kertes környezet felé, s az ingatlan.com friss felmérése is ezt igazolja. A kimutatás szerint a magyarok a nagyobb városok vonzáskörzetében található ingatlanokat keresték igen aktívan, s ennek alapján érdekesen alakult az egyes városok populációjának a mérete.
Budapest lakossága 2020-ban majdnem 13 ezer fővel csökkent, és a megyeszékhelyeken is kevesebben éltek 2021 januárjában, mint egy évvel ezelőtt. A fővárosban már ötödik éve csökken a népesség, utoljára 2015 és 2016 januárja között bővült a Budapesten élők száma.
2020-ban a következő településeken mérték a legnagyobb népességnövekedést:
- Rajka
- Érd
- Gyömrő
- Nagytarcsa
- Délegyháza
- Veresegyház
- Dunaharaszti
- Szigetszentmiklós.
Jól látszik, hogy zömmel a fővárosi agglomerációs térségbe áramlott a lakosság, amiben feltehetően szerepet kapott az ingázókra vonatkozó járványszabály is, amely szerint a pandémiás helyzetben a határtól 30 kilométeres sávban mozoghattak az érintettek. A szóban forgó települések népessége 1-8 százalékkal 300-600 fővel emelkedett éves összevetésben 2021 elejéig. A korábbi években megkezdett családiház-építkezések felgyorsított befejezése is szerepet játszott a nagyvárosok vonzáskörzeteiben látható növekedésben.
A szlovák–magyar határátkelőnek számító Rajka félelmetes ütemet diktál, egy év alatt majdnem 60 százalékkal nőtt a populáció, több mint 6 ezer főre emelkedett.
Megtorpant a budapesti drágulás
A lakosságméretben bekövetkezett változás az ingatlanárakat is befolyásolja. A 2014-ben elindult drágulás 2020-ra Budapesten szinte megállt, a többi nagyvárosban pedig lassabb ütemben folytatódott. A lakásdrágulás a kiköltözési hullámot is felerősítette a legfelkapottabb városokból az agglomerációs övezetekbe. A lakosok számának növekedése a lakóingatlanok árára is hatással volt: Rajkán idén május közepén 489 ezer forintos négyzetméteráron kínálták eladásra a lakóingatlanokat, ami 20 százalékos drágulást jelent a 2020. januári szinthez képest.
A top tízes ranglistán szereplő – budapesti vonzáskörzetbe tartozó – települések közül Érden például 2020 januárjához képest 23 százalékkal 556 ezer forintra nőttek az átlagos négyzetméterárak a kínálati piacon. Gyömrőn 14 százalékkal 544 ezer forintra emelkedtek az ingatlan.com adatai szerint.
A portál szakértője, Balogh László arra számít, hogy a tavalyinál jobb évet zár az országos lakáspiac, mind a használt, mind az új lakásoknál élénkülés várható. Többek között a járvány alatt elhalasztott lakásvásárlások és költözések pótlása, az állami lakásprogram különböző elemeinek – például a lakásfelújítási támogatásnak és a kedvezményes lakásáfa újbóli bevezetésének – köszönhetően.
(Borítókép: Lakóházak Ócsán 2013. január 3-án. Fotó: Kovács Tamás / MTI)