Pocsékol a magyar? Átlagosan napi 110 liter vizet folyatunk el
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Gazdaság cikkek
Klasszikus tévképzet, hogy Magyarországon kiapaszthatatlan vízforráson csücsülünk, és miközben a világ bizonyos térségeiben ökölharcot vívnak a tiszta ivóvízért, nálunk ezzel soha nem lesz gond. Az még hagyján, hogy a Magyarországon átfolyó vizeink nem nálunk erednek, tehát nem tekinthetők nemzeti vízkincsnek, a lehulló csapadékkal és az innen nyerhető tiszta vízzel sem gazdálkodunk gondosan – egész pontosan pocsékoljuk.
Ahogy Ürge-Vorsatz Diána a Finish csütörtöki, a magyar lakosság vízhasználati szokásairól tartott sajtótájékoztatóján hangoztatta, a klímaváltozás kapcsán sem elsősorban az egy-két fokos felmelegedés az igazán aggasztó, hanem az, hogy globálisan egyre csökken a felhasználható víz mennyisége.
Ahol nem volt gond a lehulló csapadékkal, ott a viharokkal, árvizekkel tarkított szélsőséges időjárás miatt még több lett a vízmennyiség, ahol pedig amúgy is kevés csapadék hullott, ott még kevesebb lett.
A CEU fizikus klímakutató professzora hozzátette, szerencsére Magyarországon az összes csapadék mennyisége nem változik nagymértékben, tőlünk északra több lett belőle, tőlünk délre pedig kevesebb. Viszont a folyamat miatt a csapadékmennyiség szezonális és területi eloszlásának változása nyomán bizonyos magyarországi térségekben is egyre gyakrabban fog kialakulni helyi vízhiány.
Jó lenne megelőzni, hogy itthon bárhol napi szintű vízkorlátozásra legyen szükség.
A vízfogyasztással is melegítjük a bolygót
Nem biztos, hogy benne van a köztudatban, de azzal, hogy vizet és ezzel párhuzamosan energiát használunk – mosásnál, mosogatásnál, kéz- és vécéöblítésnél –, folyamatosan melegítjük az éghajlatot. A meleg- és hidegvíz-használat során is rengeteg üvegházhatású gázt bocsátunk a levegőbe. Ürge-Vorsatz jelezte, ha például nem javítjuk meg a csöpögő csapunkat, akár az éves ühg-kibocsátásunk 10 százalékának megfelelő pluszterheléssel sújtjuk a bolygót.
A tudatos fogyasztók számára nem újdonság, de ha például fogmosásnál vagy zuhanyzáskor, szappanozás közben elzárnánk a csapot, a nagyjából 110 literes átlagos napi vízfogyasztásunkat a felére is le tudnánk szorítani a kutató szerint.
Mennyit iszik egy nap Budapest?
A népszerű youtuber, Gyetván Csaba is felbukkant a videós formátumú sajtótájékoztatón. Gyetván a napokban közzétett videójában az emberiség, a magyarok vízfogyasztásával foglalkozott, és idézte az ENSZ adatait is: közel kétmilliárd ember él a Földön, aki nem jut naponta tiszta ivóvízhez. Érdekesség, hogy 95 százalékban a föld alatti vizekből nyerjük az ivóvizünket, és a hazai folyókból nyert ivóvíz jelentős része is felszín alattinak számít. A melléjük telepített parti szűrésű kutakon, majd a szivattyúkon keresztül jut a vezetékekbe a víz, onnan pedig a csapból a poharunkba. Az előszűrést egyébként a folyóink kavicságya végzi el. A vízművek a felszín alatti vizeket jórészt klóros fertőtlenítéssel teszi ihatóvá.
Azokban a térségekben, ahol nincs tisztítható folyóvíz, mélyfúrásos kutakból nyerik a vizet, ilyen terület például az Alföld is. A mélyfúrásos kutak nagyon hasonló technológiával hozzák felszínre a rétegvizeket, mint ahogy az ásványvizet szokás kitermelni. Ahhoz, hogy sokáig ki lehessen még használni a földben megbújó készletet, nem árt, ha a lehulló csapadékot is gyűjtjük – lakossági módszerekkel és nagyobb léptékben is. Gyetván videójából kiderül, honnan mennyi ivóvizet nyerünk:
– 35 százalékban folyamparti kavicságyból,– 35 százalékban felszín alatti védett rétegekből,
– 25 százalékban mészkő- és dolomithegyek karsztjából,
– 5 százalékban felszíni vizekből.
Tatabányát például a Gerecséből származó karsztvizekből látják el, míg Ózdot és Kazincbarcikát felszíni vízből, a Lázbérci-víztározóból. A videóban Tóth Zsolt, a Fővárosi Vízművek üzemmérnökség-vezetője azt is elárulja, ma Budapest és vonzáskörzetének lakossága 420-450 ezer köbméternyi vizet használ el egy átlagos napon. Ez a szám a nyolcvanas években még 950 ezer és egymillió között mozgott, ez volt a csúcs.
A hazai vízfogyasztásról készített, ezerfős reprezentatív kutatásról a Reckitt Benckiser marketingigazgatója, Lopez-Csendes Júlia osztott meg izgalmas, helyenként borús adatokat. Ez alapján a magyarok kétharmada nem tudatos a fogyasztásban, az egyharmadnyi tudatos réteg zömmel a negyven felettiek közé tartozik. Ám ennek a tömegnek a 60 százaléka is leginkább anyagi megfontolásból használja másképp a vizet, vagyis nem környezettudatos, hanem spórolni szeretne.
Mellbevágó adat, de a vizsgálat alapján az egy főre eső hazai vízfogyasztás a napi 144 litert is elérheti.
Ennek ellenére a megkérdezettek többsége nem aggódik a hazai vízkészlet miatt, tízből öt magyar nem gondolja, hogy hosszú távon megbosszulná magát a jelenlegi fogyasztásunk.
A legnagyobb mennyiséget zuhanyzásnál és kádfürdőzés közben használjuk. Ha fogmosás közben elzárnánk a vizet, egyetlen alkalommal hat litert spórolnánk.
Kritikus pont a mosogatás: akkor járunk el helyesen, ha mosogatógépet használunk, és ha teli pakolva indítjuk el a programot. Jó tudni:
ha egy négyfős terítéket kézzel mosogatunk el, átlagosan mintegy kilencven liter vizet használunk, viszont ha a mosogatógép dolgozik, körülbelül tíz litert használ el.
(Borítókép: Fairfax Media / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
