Erről a daganatról alig tudunk valamit

Világszerte, így Magyarországon is egyre többeket érint a rosszindulatú bőrdaganat, a melanoma, amellyel itthon évente háromezer új esetet diagnosztizálnak. Többek között ezért is született hiánypótló kutatás közel 140 melanomás beteg bevonásával a Szegedi Tudományegyetemen.

A Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika vizsgálatának talán az egyik legnagyobb tanulsága, hogy a melanomával kapcsolatos felvilágosítás, betegedukáció még azok körében is fontos lenne, akik egyébként egészségesen élnek, és rendszeresen látogatják a különböző szűrővizsgálatokat. 

Szintén elgondolkodtató eredmény, hogy

Ezek után nem csoda, hogy sokan már a betegség előrehaladott állapotában, akár már áttétekkel a szervezetükben kapják meg a diagnózist. 

Éppen ezért nem lehet eléggé kiemelni az odafigyelés és a tudatosság szerepét, mert ahogy számos más betegség esetén, úgy a melanománál is igaz, hogy a korai felismerés szó szerint életet menthet.

Hiába agresszív rákos megbetegedésről van szó, az időben felismert melanoma jól kezelhető. Egy milliméter alatti tumorvastagságnál például helyi érzéstelenítésben elvégzett műtéttel

– mondta Baltás Eszter, a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának egyetemi docense. A szakember a melanomakutatás eredményeit bemutató csütörtöki sajtótájékoztatón hozzátette, a megkérdezett melanomás betegek több mint kétharmada gondolta úgy, hogy a betegséget megelőzően odafigyelt az egészségére, miközben valójában a kutatás alapján

• háromból egy beteg sohasem ellenőrzi a bőrét;
• csupán a betegek 15 százaléka érdeklődött a diagnózis előtt a bőrrák felismerésének lehetőségeiről;
• a páciensek 13 százaléka hitte, hogy másokhoz képest több az esélye a bőrrákra;
• 38 százalékuk a diagnózis előtt nem is tudta, hogy a melanoma rosszindulatú bőrdaganat;
• 27,5 százalékuk használt a betegség kialakulása előtt rendszeresen fényvédő krémet;

Ehhez képest kiderült, hogy a melanomával diagnosztizált nők 71, illetve 77 százaléka jár rendszeresen mellrák- és méhnyakrákszűrésre, az összes melanomabeteg 94 százaléka pedig rendszeresen ellenőrzi a vérnyomását. 

A kutatás eredményei közt különösen figyelemreméltó adat, hogy mindössze a betegek négy százaléka látott korábban képeket vagy videókat, amelyek segítik a melanoma felismerését. 

– hangsúlyozza Baltás Eszter, aki hozzáteszi, ha bármilyen különös, eddig szokatlan elváltozást, új jelenséget tapasztalunk a bőrünkön, azonnal forduljunk szakemberhez, és vizsgáltassuk ki magunkat.

Súlyos rákbetegség hamis biztonságérzettel

Szintén erős érv a rendszeres önvizsgálat és a bőrgyógyászati szűrés mellett, hogy a melanoma nem csak az anyajegyek talaján jelentkezhet. Sőt, háromnegyedük nem is az anyajegyekben, hanem látszólag normális bőrfelületen fejlődik ki. Ha a fel nem fedezett daganat eléri a bőr mélyebb rétegeit, elkezdődhet az áttétek kialakulása – hívta fel a figyelmet Lengyel Zsuzsanna, a pécsi Bőr-, Nemikórtani és Onkodermatológiai Klinika klinikaigazgató-helyettese. A szakember kiemelte, a kutatás alapján háromból egy beteg még a melanoma diagnózisát követően sem érezte úgy, hogy súlyos betegségben szenved, 44 százalékuk pedig egyáltalán nem számított az ebből adódó veszélyes következményekre.

A betegek többsége a melanoma eltávolítása után egészségesnek érzi magát, nincs betegségtudata, holott kiemelten fontos lenne, hogy ilyenkor bőronkológushoz forduljanak, hogy tájékoztassák őket a további teendőkről. Ha a sebészi beavatkozás után elhanyagoljuk a betegséget, az akár évekkel, évtizedekkel később sokkal súlyosabb formában ismét jelentkezhet

– emelte ki Lengyel Zsuzsanna.

Hogyan ismerjük fel időben a melanomát?

1. Ismerjük meg és ismerjük fel a gyanús jeleket! Mivel a melanomát az esetek több mint felében maga a beteg fedezi fel, mondani sem kell, milyen fontos a betegséget jelző bőrelváltozások pontos ismerete. Ehhez többek között nagyszerű, egyben szakszerű segédletet nyújt a Szegedi Tudományegyetemen anyajegy- és bőrrákfotókból álló, megoldásokat is tartalmazó kvíze, amit úgy építettek fel, hogy már egy nyolcéves kisgyermek számára is kellően informatív és szemléletformáló legyen.
2. Csak a precíz önvizsgálat hatásos! Fontos, hogy az önvizsgálat rendszeres és alapos legyen, illetve minden testtájat érintsen. A szakértők szerint itthon egyelőre komoly probléma, hogy a betegek kétharmada ugyan végez valamiféle önvizsgálatot, ám nem tudja pontosan, mit kell keresnie, mire kell figyelnie a bőrén.
3. Figyeljünk egymásra! Fontos, hogy figyeljünk a családtagjainkra, különösen azokra, akiknek nehézséget jelent a rendszeres önvizsgálat. A szegedi kutatásban megkérdezett páciensek mintegy fele jelezte, hogy családtag vagy közeli barát segít figyelni az anyajegyeit, ellenőrizni a bőrét, ötből egy esetben pedig családtag, barát vagy partner fedezte fel az elváltozást.
4. Legyen éves rutin a melanomaszűrés is! A nagy népegészségügyi szűrővizsgálatokhoz – mellrákszűréshez, méhnyakrákszűréshez – hasonlóan kerüljön be a naptárunkba az évenkénti dermatoszkópos melanomaszűrés!
5. Vonjuk be a gyerekeket! Az utóbbi tíz évben a nyugat-európai programok rámutattak, hogy már gyermekkorban érdemes elkezdeni a bőrrákról szóló ismeretterjesztést. Már az óvodáskorú gyermekeknek szóló ismeretek átadása nagyságrendekkel javította a napfény elleni védekezéssel kapcsolatos tudást.
6. Minden nap számít! A bőrgyógyász-onkológus szakemberek szerint a gyanús – vagy felismert – bőrelváltozásokkal egy percet sem szabad várni, ezekkel azonnal orvoshoz kell fordulni.

(Borítókép: Bőrgyógyász vizsgálja a beteg anyajegyeit Franciaországban. Fotó: Bsip / Getty Images)