Jusztin
13 °C
30 °C

A svájci sajtmodellel lehet megállítani a vírust

DVAST20210604001
2021.06.09. 13:59
Oroszi Beatrix, a Semmelweis Egyetem epidemiológiai központjának vezetője elmondta, a variánsok megjelenése egyre csak emeli a nyájimmunitás küszöbét. Úgy látja, szükséges lesz a 12–15 évesek beoltása, a szeptemberi iskolanyitás miatt különösen.

A Portfolio szerdai, hitelezésről szóló konferenciáján, melyről itt írtunk bővebben, a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központjának megbízott igazgatója, Oroszi Beatrix is felszólalt, hisz a hitelfolyamatokat a koronavírus-járvány szabta át.

Kifejtette, a nyár ugyan kedvező időszak, hiszen az emberek kevesebbet vannak zárt térben, ráadásul az átoltottság is egyre magasabb. Ám rögzítette:

a pandémiának nincs vége.

Ezt igazolja, hogy a Seychelle-szigeteken és Bahreinben is magas átoltottság mellett lángolt fel újra a járványos terjedés tavasszal, míg az Egyesült Királyságban az indiai variáns okozott riadalmat, mely abban a térségben már dominánssá vált.

Az indiai variánssal komoly probléma, hogy

  • 30-100 százalékkal gyorsabban terjed, mint az eredeti vírustörzs,
  • egyelőre vizsgálják, hogy súlyosabb megbetegedést okoz-e, mint a korábbi törzs,
  • illetve még nem lehet pontosan tudni, milyen védelmet nyújtanak ellene az oltások. Egy friss kutatás szerint a Pfizer és az AstraZeneca vakcinái 5-6 százalékos hatékonyságcsökkenést mutattak vele szemben.

A populációs védettségről, ismertebb nevén a nyájimmunitásról azt mondta, a variánsok megjelenésével és a vírus reprodukciós képességének növekedésével egyre csak nőtt a küszöbe. Oroszi Beatrix úgy vélte, rövid távon a nyájimmunitás nem érhető el.

Az eredeti vuhani vírustörzs esetében 75 százalékos átoltottság kellett volna a nyájimmunitáshoz, az indiai mutáns viszont borította a terveket. A populációs védettséghez itt már arra lenne szükség, hogy 80 százalékos vakcinával oltsák be a teljes lakosságot.

Ha lenne 100 százalékos hatékonyságú oltóanyag, nagyjából a lakosság 80-85 százalékát kellene beoltani. Ilyen vakcina viszont nem létezik.

Jöhet a B terv

Mivel a kormány nem szeretne a jövőben olyan gazdasági leállásokat, mint a 2020-as évben, ezért a koronavírust illetően B tervre kell készülni. Ennek része lesz, hogy a járványügyi biztonsági intézkedések mellett hatékonyabban kell felkutatni a fertőzötteket, nagy mennyiségben és gyorsan kell végezni a gyorsteszteket, és el kell különíteni a fertőzötteket.

Oroszi a svájci sajtmodellt említette, melynek az a lényege, hogy több egyidejű járványvédelmi intézkedésen már „nem megy át” a vírus.

A valóban hatékony védekezéshez viszont elmondása szerint sürgősen fejleszteni kell a járványügyi és tesztelési rendszert, és variánskövető vakcinákat kell alkalmazni. Emellett létre kell hozni egy olyan intézményt is, amely biztosítja a járványügyi védekezés tudásbázisát.

Megerősítette, amit már régóta mondanak a kutatók, hosszú távon valószínűtlen a koronavírus eradikációja, vagyis nem lehet eltüntetni a kórokozót. Oda kell figyelni, mert ősszel megérkezhet a pandémia 4. hulláma, az iskolanyitás miatt ezért nagyon fontos a 12–15 évesek beoltása is. Egyúttal felhívta a figyelmet, hogy nem csak a koronavírusok jelentenek pandémiás veszélyt a jövőben.

(Borítókép: Koronavírus elleni oltásra érkeznek páciensek a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházba Székesfehérváron 2021. június 4-én. Fotó: Vasvári Tamás / MTI)