Lehel
17 °C
27 °C

Duda Ernő: A harmadik oltás évekre védettséget adhatna a Covid ellen

D MTI20210424004 (1)
2021.06.30. 15:50
Egyre több kutatás igazolja, hogy szükséges lesz egy harmadik, koronavírus elleni védőoltás, ám itthon a népegészségügyi központ egyelőre kifejezetten tiltja az emlékeztető oltást. Van ország, ahol már adják, több másik pedig készül erre. Duda Ernő immunológusprofesszort arról kérdeztük, kiknek lenne a legnagyobb szüksége a „booster” oltásra, és hogy meddig kell majd beadatnunk a Covid elleni vakcinát. A szegedi kutató úgy véli, sokaknál az egész oltási programot újra kell kezdeni az alacsony ellenanyag-képződés miatt.

Lesz-e, kell-e harmadik oltás a SARS-CoV-2-es koronavírus ellen? Ez a kérdés tematizálja az elmúlt heteket, ha a járvány elleni védekezésre terelődik a szó. A Nemzeti Népegészségügyi Központ határozottan jelezte, hogy

tilos jelenleg a harmadik dózis beadása, aki ilyet tesz, szabályt szeg.

Ha majd lesz erre orvosi protokoll, az orvosok eldönthetik, beadják-e – áll a hatóság állásfoglalásában.

Itthon egyelőre még nincs tudományos megalapozottsága annak, hogy szükség van a harmadik vakcinaadagra, hisz a Kásler Miklós miniszter által májusban belengetett lakossági antitestszintmérés jövő tavaszig tart, az eddigi eredményekről pedig nem tudunk, és a Semmelweis Egyetemen tervezett hasonló vizsgálat sem kezdődik el nyár vége előtt. Így intő jelként maradnak azok a negatív antitesteredmények, amelyeket egy Facebook-csoportban gyűjtenek a Sinopharm vakcinájával oltottak: százával jelentkeznek, akiknek semmilyen ellenanyag nem termelődött a testében az oltást követően. 

A nemzetközi vizsgálatok viszont már zajlanak: a napokban adtunk hírt arról a brit tesztről, ahol bizonyították, minél idősebb valaki, és minél több idő telik el a második adag Pfizer-vakcina beadásától, annál nagyobb eséllyel csökkent a delta- és béta-variánsok elleni védelem, így minden valószínűség szerint szükséges a harmadik oltás. A Pfizer elnök-vezérigazgatója, Albert Bourla már áprilisban is beszélt a harmadik oltás szükségességéről, és az Oxfordi Egyetemen is készült egy olyan kutatás, amely alátámasztja, hogy az AstraZeneca vakcinája jelenlegi összetételében megfelelő mennyiségben emeli az antitestszintet a harmadik dózis beadása után. Az Egyesült Arab Emirátusokban már elkezdődött a harmadik dózisok beadása, és Bahrein is erre készül.

Duda Ernő az Indexnek azt mondta, külön kell beszélni azokról, akiknek a második dózis után kialakult a védettsége, és az antitestszintje természetes módon elkezdett csökkenni, illetve azokról, akiknek két oltás után semmilyen ellenanyag-termelése nem volt, s így ők nem védettek a fertőzéstől. A szegedi immunológus szerint az első csoportnál nem kétséges, hogy szükséges a harmadik oltás.

Fontos hangsúlyozni, hogy minden embernek más az immunrendszere, s így másképp termeli az antitesteket, épp ezért a harmadik oltás beadásának az időpontja az, ami személyenként elméletben változhat, hisz különböző idő alatt esik a kívánt szint alá

– mondta a professzor. Az mRNS-alapú oltásokról jelenleg azt mutatják az adatok, hogy nagyjából 1 évre biztosítanak védettséget, ám az idősebbek védettsége általánosságban meredekebben csökken, mint a fiataloké. Szintén befolyásoló tényező, hogy újabb és újabb mutánsok jelennek meg, és például a delta-variánssal szemben valamivel gyengébb a vakcinák hatása. Mindezek arra mutatnak, hogy a tökéletes védettség érdekében hamarosan mindenkinek meg kellene kapnia a harmadik oltást, akinek korábban termelődött elegendő ellenanyaga.

Akiket vektorvakcinával oltottak be, ilyen a Janssen, az AstraZeneca és a Szputnyik is, azoknak nem tanácsos újra ugyanilyen típusú vakcinát adni, mert a vektorvírus ellen is kialakítja a védettséget a szervezet, így az oltóanyag nem tud megfelelő hatást kifejteni. Emiatt az immunrendszer a vakcinát is neutralizálni fogja, mielőtt az bejutna a sejtekbe

– hívta fel a figyelmet Duda Ernő, hozzátéve, hogy hamarosan a Novavax alegységvakcináját is jóvá fogják hagyni, így szélesebb lesz a választék.

Meglátása szerint előbb vagy utóbb itthon is el kell hogy ismerjék a keresztoltások célszerűségét: az első adagos AstraZeneca után adott Pfizer-vakcina magasabb (hétszeres) hatékonyságát már korábban bizonyították.

A Sinopharm-vakcina utáni alacsony vagy semmilyen ellenanyagszint-termelődés problémáját is meg kell oldani, hisz járványügyi veszélyt jelentenek a semmilyen védettséggel nem rendelkezők.

Őket a legnagyobb valószínűség szerint egy más típusú oltással lehetne immunizálni.

A harmadik oltást sok embernél egyébként máshogy nem is lehet majd megoldani, csak keresztoltással, hiszen az Orbán-kormány nem rendelt több adagot az uniós beszerzésből. Így amennyiben lesz harmadik oltás, sokaknak csak a kínai vagy az orosz szállítmányokból juthat, ha addig Debrecenben nem készül magyar gyártású, elöltvírus-alapú vakcina. A gyártás kezdetét most 2022 végére lőtte be a kormány.

Szerbiában már elismerték, hogy újra kell oltani

A professzor szerint az első csoporttól teljesen el kell választani azokat, akiknél az első két oltás után nem alakult ki antitestválasz.

Nekik két új oltásra van szükségük, hiszen ha a Sinopharm-vakcina beadása után nem alakult ki ellenanyag-termelés, akkor náluk teljesen újra kell kezdeni az oltási kampányt, mintha be sem oltották volna őket. Ám itt nem csak a Sinopharm oltóanyagáról van szó. Az elölt vírust tartalmazó összes vakcinára jellemző, hogy az időseknél alacsonyabb antitestszintet eredményez, a fiatalokhoz képest. Ezzel szemben az mRNS-alapú oltásokról váratlanul kiderült, hogy magas ellenanyagszintet képesek kiváltani az idősebbek körében is.

Intő jel, hogy Szerbiában, ahol szintén bevásároltak a Sinopharm oltóanyagából, már augusztusban újraolthatják a sinopharmosokat, mert a 60 év felettiek közel felénél nem mértek antitesttermelést.

Az immunológus úgy véli, az új oltási programot ideális esetben úgy lehetne kulturáltan elvégezni, ha letesztelnék a lakosság ellenanyagszintjét, és mindenkinél egyénileg dőlne el, hogy mikor kell megkapnia a harmadik dózist. Ugyanakkor ez feltehetőleg túlságosan megterhelné az egészségügyet, így az lenne az életszerűbb, ha az idősebbeket és a többi rizikócsoportba tartozót a második oltás után nagyjából fél évvel beoltanák, a fiatalabbakat pedig valamikor 1-1,5 évvel a második dózist követően. Természetesen a klinikai kísérletek alapján ennél pontosabb képet lehet majd festeni.

Hosszabb távra tekintve egyelőre az látszik, hogy a SARS-CoV-2-es koronavírusnál nem kell olyasmire készülni, mint az influenza esetében, vagyis hogy az évente jelentkező új, szezonális vírus ellen kell oltást készíteni.

A Covid esetében jelenleg úgy tűnik, egy harmadik oltás több évre is védettséget adhat.

Ez azért van, mert minden emlékeztető oltással hosszabbodik a korábbi védettségi időszak. Akad olyan vírus, ilyen a hepatitis B, mely ellen csak 8-10 év elteltével esik annyit az ellenanyagszint, hogy újra kelljen oltani. Van remény arra, hogy a SARS-CoV-2 ellen is lesz egyszer ilyen vakcinánk.

(Borítókép: Magyarországra eddig érkezett legnagyobb hatszázezer adagnyi Sinopharm-vakcinaszállítmány érkezése a Liszt Ferenc-repülőtéren 2021. április 24-én. Fotó: MTI / KKM / Borsos Mátyás)