Szegény vidéki családból a bankvezérségig

Vezesse a bankot, és tegyen javaslatot a bank stratégiájára! – mondta 2010 elején Demján úr, miután közölte velem, hogy vett egy bankot. Így indult a Gránit Bank története, idézve Hegedüs Évát, aki mára nem csupán elnök-vezérigazgatója, hanem egyben a pénzintézet többségi tulajdonosa is. Ahogy szombat óta a bankár az Év Menedzsere díj büszke tulajdonosa is, amellett, hogy 2021-ben a hazai Forbes magazin harmadszorra is őt választotta az év legbefolyásosabb üzletasszonyává.

Hegedüs Éva útja egy szerény körülmények közt élő, háromgyermekes egri munkáscsaládból vezetett a bankvezérségig, és az igencsak jól csengő titulusokig, díjakig. Miközben a Gránit Bank elnök-vezérigazgatójának élettörténete bármikor illusztrációként szerepelhetne a pszichológiakönyvekben, amelyek a támogató, szeretetteljes családi közeg megtartó erejéről értekeznek. Arról, amelyik kellő muníciót ad a sikerhez, ami természetesen nála sem jött a stabil háttérországon túl rengeteg szorgalom és kitartás nélkül.

Apukám nagyon erős ember volt. Tőle tanultam, hogy semmi sem lehetetlen. Gépkocsivezetőként hiába dolgozott rengeteget, terhelte le a munkája, sosem láttam fáradtnak, bármit csinált, a feladatait mindig örömmel végezte. Anyukám egy igazi tyúkanyó volt, aki 15 éves koromig otthon volt velünk, majd ő is munkát vállalt, egy zöldségeket áruló boltot vezetett. A családnak kevés pénze volt, de ennek ellenére nagyon boldog gyerekkorunk volt, a szüleink rengeteget játszottak, foglalkoztak velünk

– emlékszik vissza a Gránit Bank vezetője, akiről viszonylag hamar kiderült, hogy jó adottságai vannak a tanulás terén, amiben szintén maximálisan támogatták a szülei. A család legidősebb gyermeke végül a mai Corvinus elődjén végzett, jeles diplomával, közgazdászként, ahol egyáltalán nem frusztrálta, cserébe inspirálta a fejlődésre, hogy olyan közegbe került, ahol az évfolyamtársak nála jóval komolyabb műveltséggel és könyvtárral rendelkező családokból érkeztek.

Az egyetem után egy tanácsadó cégnél, az Ipargazdasági és Üzemszervezési Intézetben helyezkedett el, ahol részben elemzői anyagokat készítettek arról, hogyan lehetne hatékonyabb, eredményesebb a vállalatok belső irányítási rendszere, részben pedig konkrét tanácsadói munkát végeztek a vállalatok részére. Hegedüs Éva elmondása alapján a rendszerváltást megelőzően az akkor legfelkészültebb és legnyitottabban gondolkodó gyógyszeripari, energetikai és vegyipari vállalatok első számú vezetői is igényt tartottak arra, hogy külső tanácsadó céget vegyenek igénybe.

Sosem felejtem el, hogy a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat vezérigazgatója egy nagyon tapasztalt, keménykezű, okos nő, Fehér Erzsébet volt, aki az egyik prezentációm után behívott az irodájába, és közölte, hogy az eddigi tanácsadói feladatom, a belső irányítási rendszer mellett szeretné rám bízni a stratégiai tervezési projekt vezetését is. Különösen inspiráló volt, hogy a munkámmal egy első számú női vezető elismerését vívtam ki

– emlékezett vissza Hegedüs Éva.

A következő karrierlépcsőt a könnyűipari, nehézipari és gépipari minisztérium összevonása után az egységes Ipari Minisztérium jelentette számára, ahol újabb és újabb feladatokat kapott, majd rövid időn belül osztályvezetővé nevezték ki. A gyermekei születése és több, otthon töltött év után Hegedüs Éva a Pénzügyminisztériumba tért vissza 33 évesen, ahol osztályvezetőből később helyettes államtitkárnak nevezték ki, és nem kisebb volt a feladata, mint a piacgazdaság működésével konzisztens gazdasági jogszabályok elkészítése.

Többek között olyan gazdasági jogszabályokat, intézményeket kellett megalkotnunk, létrehoznunk, amelyek megfeleltek az időközben megérkezett piacgazdaság feltételeinek. Ilyen volt például a pénzintézeti törvény, a biztosítási törvény és a csődtörvény, vagy a Garantiqa Zrt., vagy az Eximbank létrehozása. Abból a szempontból is szerencsés az életem, hogy mindig kiváló vezetőkkel, munkatársakkal dolgozhattam, és mindig olyan helyre kerültem, ahol építkezni kellett. Volt, ahol szinte mindent a nulláról kellett kezdeni. Külön öröm és megtiszteltetés számomra, hogy az első munkahelyem kivételével mindenhová az adott társaság, intézmény első számú vezetőjének a felkérésére érkeztem

– árulta el a bankvezér, aki újabb példaként említette, hogy a kilencvenes évek végén a Földhitel- és Jelzálogbank alapító vezérigazgató-helyettese lett. Itt a megtanulandó leckét a jelzáloghitelezés szabályainak a kialakítása, a második világháborút követő első hazai jelzálogkötvény-kibocsátás megszervezése jelentette. Majd 2000 és 2002 között a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkáraként Hegedüs Éva volt többek között a felelős:

• a lakáshitelezés állami szabályozásáért,
• a kkv-k hitelezését támogató állami programok koordinálásáért,
• valamint az energetikai jogszabályok uniós szabályoknak való megfeleltetéséért.

A minisztériumi kitérőt követően az OTP szerződtette vezetőnek, ahol a teljes lakossági területet, a betét és hitel üzletágat, valamint az OTP Lakás-takarékpénztárat irányította. 

Hegedüs Éva szerint már a kétezres években érezhető volt az igény, hogy az ügyfél a pénzügyeit nem feltétlenül a bankfiókban szeretné intézni. Ezzel párhuzamosan egyre több pénzügyi vállalkozás, zöldmezős bank jött létre, főként tőlünk nyugatabbra, amik a digitális kiszolgálással próbálkoztak, kísérleteztek. Miközben a vállalati ügyfélkör elektronikus kiszolgálása 2000 előtt itthon is elkezdődött, hiszen a nagyobb vállalatok már akkor is terminálon keresztül bonyolították a banki átutalásokat.

Ezen a ponton térünk vissza az elejére és az ominózus demjáni ajánlatra, ami azért is volt nagyon vonzó a későbbi Gránit Bank-elnök-vezérigazgató számára, mert egyfelől nem minden nap adódik lehetőség egy új bank felépítésére, különösen egy erős versenypályán. Másfelől az az esély, hogy a Gránit Bank a korábbiaktól eltérő módon, digitális platformon építheti fel az operációt, nagy kihívást jelentett.

Amikor a Gránit Bank létrejött, éppen csak véget ért a válság, amikor a devizahitelezés miatt a lakosság mellett a vállalati szektor és a magyar bankrendszer is jelentős veszteségeket szenvedett el. Míg más bankokat lekötötte a meglévő rossz ügyek kezelése, számunkra hatalmas előnyt jelentett, hogy a veszteségek minimalizálása helyett a jövőre koncentrálhattunk, és a működést digitális alapokra helyeztük. Bankot fejlesztettünk az alapvetően bankot szűkítő években

– jegyezte meg Hegedüs Éva, aki a kezdetek kezdetén arra kérte Demján Sándort, hogy adjon el neki részvényeket, hogy ne csak alkalmazottként, hanem tulajdonosként is érdekelt legyen a bank építésében. A befektető bankvezető és frissen toborzott csapata a vállalati hitelezést és a digitális platformra épülő számlavezetést helyezte fókuszba, majd sorra jöttek az európai viszonylatban is úttörőnek számító banki innovációk, mint például az első videóbanki szolgáltatás 2012-ben.

Európában mi voltunk az elsők, akik a Mastercarddal közösen lehetővé tették az új generációs technológián alapuló mobiltelefonos fizetést, a Gránit Pay pedig bőven beelőzte többek között a hasonló technológián alapuló, iOS-es eszközzel használható Apple Pay magyarországi érkezését. Tíz évvel ezelőtt rendszeresen megkaptam, hogy biztos, hogy jó ez a digitalizáció? Ehhez képest ma már minden versenytársunk komoly összegeket áldoz a digitális fejlesztésre. Miközben a jelenleg közel 80 ezer számlát kezelő Gránit Bank versenyelőnye megmaradt, mert továbbra sem tartunk fönt fizikai fiókhálózatot. Ezzel máig rengeteget spórolunk, így versenyképes árazást tudunk biztosítani az ügyfeleknek

– fejtette ki Hegedüs Éva, aki az innovatív szemlélet ellenére egyelőre óvatos a kriptovalutával kapcsolatban.

(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)