Mostantól még több életet ment a mentőszolgálat

Bármilyen ezoterikusan is hangzik, valójában száraz matematikai valóság, hogy még a bolygók is hatással lehetnek arra, hogy egy nap hányszor fordul a mentő. Ezen belül is a Hold, a Vénusz és a Mars állása befolyásolja leginkább, hogy mekkora eséllyel leszünk rosszul, vagy ér bennünket baleset az adott napon.

Mindezt egy hazai cég, a Dyntell Magyarország elemzése derítette ki; a vállalkozás azért kezdett nagyszabású adatbányászatba, hogy a jelenleginél jóval tervezhetőbb, precízebb legyen a hazai mentőszolgálat munkája.

Ezt pedig elsősorban a betegek köszönik meg a nap végén, akik ezáltal jóval színvonalasabb szolgáltatáshoz jutnak mától, azaz nagyobb eséllyel menthetik meg az életük.

Körülbelül másfél-két évvel ezelőtt az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) bevezetett egy új irányítási rendszert, amelyben a mentősök tableteken keresztül rögzítik a beteg adatait. Akárcsak azt, hogy mikor és hova vonultak, mennyi idő alatt látták el a sérültet, illetve milyen típusú és súlyosságú volt az eset. Összességében már ennyiből rengeteg értékes adatunk gyűlt össze

– mondta az Indexnek Salga Péter, a Dyntell Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója, aki hozzátette, hogy mindezt összevetve többek között az időjárási és a forgalmi adatokkal, valamint a már említett bolygóvonulásokkal, a mesterséges intelligencia segítségével az általuk fejlesztett rendszer hogyan tudja bizonyos fokig előre jelezni, hogy egy-egy területen mekkora mentési kapacitásra lesz igény.

Ezt a gyakorlatban, a hétköznapok szintjén úgy kell elképzelni, hogy az előrejelző értesítéseket e-mailben küldjük el az ország összes mentőállomására, így a mentőszolgálat jóval hatékonyabban meg tudja szervezni a járművek és a mentők rendelkezésre állását. Ha naponta csak egy mentőautót tudunk szabaddá tenni az algoritmusainkkal, akkor már biztosan életeket mentünk

– emelte ki Salga Péter.

A Dyntell vezetője szerint mindez nem szentírás, inkább támpontul szolgál az OMSZ számára. Például ha az öntanuló gépi intelligencia kiszámolja, hogy az adott nyári napon kiemelkedő esetszám várható a siófoki mentőállomáson, mert épp úgy állnak az időjárási viszonyok, az ott dolgozó mentésszervező már előre mozgósíthatja az egyik közeli állomás egyik autóját, illetve bajtársait, hogy még gyorsabban reagálhassanak a siófoki esetekre.

Megtervezni a megtervezhetetlent

Az Országos Mentőszolgálatnál is egyre nagyobb teret nyer a digitalizáció, a mentésirányítás fejlesztésében fontos szerep juthat a mesterséges intelligenciának. „A Dyntell-lel közös munka ezért hasznos számunkra, mert a jelenleg rendelkezésre álló adatok a betegszállítási igényeket jelzik előre, amelyeket a napi kapacitás tervezésénél tudunk felhasználni. Ennek megfelelően például minden hétfőn és pénteken megerősített szolgálatszervezés történik Budapesten” – árulta el Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója, aki hozzátette, hogy az új rendszer eddig remekül muzsikál, nagyon kedvezőek a tapasztalatok.

A szakember arról is beszélt, hogy egy olyan, valós időben folyamatosan frissülő programot szeretnének létrehozni, amely például előre jelzi, hogy péntek délután a Blaha Lujza téren 85 százalékos valószínűséggel várható P1 prioritású feladat. Így már akkor a közelben lehetnek, mikor még meg sem történt a baj.

Hosszú távon pedig az a terv, hogy egyre pontosabb becslést tudjanak adni a Dyntell munkatársai, továbbfejlesztve az OMSZ előrejelző rendszerét. Hiszen minél több a rendelkezésre álló adat, az önmagát tanító mesterséges intelligencia annál jobban felismeri, elsajátítja a mintázatokat. Bár az adatelemző rendszer már most négy hétre előre tervezhetővé teszi a betegszállítást – tudtuk meg Salga Pétertől, akinek a cége pro bono biztosítja a teljes előrejelző rendszert a mentőszolgálat számára.

(Borítókép: Mentősök szállítanak el egy férfit 2013. július 18-án. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)