Van egy uniós lista, de Magyarország nincs rajta

További négy uniós ország helyreállítási tervét fogadta el a tagországok gazdasági és pénzügyminisztereinek tanácsa, az Ecofin. A zöld utat kapott országok: Horvátország, Szlovénia, Litvánia és Ciprus, ezzel pedig 16-ra bővült az uniós forrásokat gazdaságuk koronavírus-járvány utáni helyreállítására felhasználó országok listája.

Magyarország e lajstromról hiányzik, ugyanis az Európai Bizottság mindaddig nem hagyja jóvá az Orbán-kormány által írt gazdasági helyreállítási tervet, amíg a kabinet nem hajtja végre az igazságügy reformját, és nem garantálja, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által feltárt korrupciós ügyeket megfelelően ki is vizsgálják.

Július közepén a 27 uniós tagállam közül az elsők között Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Görögország, Németország, Olaszország, Lettország, Luxemburg, Portugália, Szlovákia és Spanyolország kapott zöld utat ahhoz, hogy vissza nem térítendő támogatásokra és hitelekre vonatkozó, legfeljebb 13 százalékos előfinanszírozást engedélyező megállapodásokat írjon alá. A további négy tagállam is előfinanszírozást kért.

A további kifizetéseket az uniós bizottság attól tette függővé, hogy a nemzeti kormányok teljesítik-e a zöld és digitális reformokra vonatkozó kötelezettségvállalásokat, illetve az elköltött pénzek megfelelnek-e az EU által előre meghatározott céloknak – írja az MTI.

• Horvátország e célok elérése érdekében olyan reformokat és beruházásokat tervez, amelyek kiterjednek a víz- és hulladékgazdálkodás javítására, a fenntartható mobilitásra történő átállásra és a digitális infrastruktúrák finanszírozására a távoli vidéki területeken.
• Ciprus többek között a villamosenergia-piacát kívánja megreformálni, illetve elősegíteni a megújuló energia alkalmazását, továbbá javítani szándékozik az e-kormányzati megoldásokat.
• Litvánia olyan intézkedéseket sorolt fel a helyreállítási tervében, mint például a helyben előállított, megújuló energia mennyiségének növelése, a zöld közbeszerzési intézkedések és a nagyon nagy kapacitású hálózatok további kiépítése.
• Szlovénia azt tervezi, hogy az uniós támogatás egy részét a fenntartható közlekedés fellendítésére, a megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségek kiaknázására és a közszféra további digitalizálására fordítja.

Valdis Dombrovskis gazdaságért és kereskedelmi kapcsolatokért felelős uniós biztos Magyarországról szólva azt mondta: folytatódnak a megbeszélések a bizottság és a magyar kormány között a magyarországi helyreállítási tervekről, amelynek határidejét szeptember 30-ig hosszabbíthatják meg.

Az EU a 750 milliárd eurós helyreállítási alap létrehozásáról szóló rendeletben hat szakpolitikai pillérhez kapcsolódóan határozta meg a pénzek elköltését. E területek közé tartozik a zöld és a digitális átállás, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés, valamint a társadalmi és területi kohézió. Ugyancsak fontos reformterület az ipar dekarbonizálása, az épületek felújítása, a közigazgatás digitalizálása és a munkaerő átképzése.

(MTI)